Szabadkőművesek világkongresszusa

Forrás: Népszava - 2003.szeptember 22.



A szabadkőművesek és a nyomorék gyermekek (Különös történetek) A Nyomorék Gyermekek Országos Otthonát a Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy alapította száz évvel ezelőtt. Ha benyitunk az Uzsoki Kórházba, a Mexikói út 63-64-be, akkor az előcsarnokban két márványtáblát is láthatunk, azokon neveket meg egy fölírást, melyről csupán a bennfentesek tudhatják, hogy a szabadkőművesek egyik jelmondatát olvassák: "Bölcsesség vezesse munkánkat, erő végezze, szépség díszítse." A Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy a nyomorék gyermekekkel máig tartja a kapcsolatot. Száz esztendő alatt az otthon pár házzal arrébb került, a Mexikói út 60-ba, amit meg eredetileg vak gyermekeknek építettek, s ha a járókelők a vaskerítés vastáblái előtt meg-megállnak, és ismerik a pontírást, akkor ujjukkal a vasgöböket végigtapogatva hol a Szózat, hol a Himnusz részleteit olvashatják, az épületen pedig azt a táblát: Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon. Az egykori Nyomorék Gyermekek Országos Otthonát hosszú évtizedeken át - még akkor is, amikor a páholyokat betiltották - szabadkőműves orvosok és szabadkőműves tanárok igazgatták, s a tanügyi bizottságban ott találjuk a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy későbbi nagymesterét, Benedek Marcell irodalomtörténészt is. Nincs Magyarországon olyan speciális iskola, otthon, mely a mozgássérült gyermekeknek egyben szakmát is adna, és mint a huszas-harmincas években arra is felkészítené őket, hogyan kell vállalkozni, üzletet vagy akár virágboltot nyitni. Bármilyen furcsa, a nyomorék gyermekek otthonának a bevételét a hét tanműhely adta, és a főváros is pozitívan diszkriminált azzal, hogy a nyomorék gyermekek szabóságában készültek a fővárosi tűzoltók egyenruhái. A szabadkőművesek titkos páholyát a mozgásjavító iskola jelenlegi vezetője, Nádas Pál kereste meg tíz évvel ezelőtt. Nem volt könnyű a szabadkőművesekre találni, Nádas Pál igazgató úrnak időnként föl kellett valakit hívnia telefonon, aki előbb alaposan kikérdezte őt, aztán eltűnt hónapokra, aztán jelentkezett újra, de csak hogy lediktáljon egy másik nevet egy másik telefonszámmal. És amikor Nádas igazgató úr az alapítókkal való kapcsolatfelvételről már-már lemondott volna, akkor kapott időpontot. A megbeszélt helyre az egyik kolléganőjével érkezett s ámulva olvasták a táblán: dr. Jobbágyi György főorvos, nőgyógyász, de csak mert nem tudták, hogy a rendszerváltást követő újjáalakulás után a symbolikus nagypáholy elismert nagymestere, dr. Jobbágyi főorvos úr lett. A nyomorék gyermekek az 1900-as évek elején a szabadkőműveseknek köszönhették otthonuk elképesztő ütemű fejlődését, a huszas és ötvenes évektől meg azt, hogy az intézmény persona non grata lett. Mindent államosítottak, a műhelyeket megszüntették, a hét szakma képzését beépítették a szocialista iskola- és munkarendszerbe. Úgy gondolták, az igaz szocialisták a sérülteket megértik, tolerálják és segítik, a szocialista vállalatok pedig örömmel foglalkoztatják őket. A nyomorék gyermekek otthonát alapító Deák Páholynak Varga Béla közgazdász a jelenlegi elnöke. A páholy a nyilvánosságot nem forszírozza, de nem is zárkózik el attól. Az elnök két évvel ezelőtt, a szolnoki művelődési házban nyilvános előadást tartott, a páholy pedig idén áprilisban hívta meg mindazokat, akikről feltételezték, érdeklődnek a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy iránt, melynek védelme alá jelenleg kilenc szabadkőműves páholy tartozik. Ezekből öt magyar nyelven működik, három pedig német, francia és angol nyelven. Ez utóbbiakat külföldi szabadkőművesek látogatják, akik vagy üzleti úton tartózkodnak Magyarországon vagy pedig kétlakiak. Vidéken egyetlen szabadkőműves páholyuk működik Szegeden, két szabadkőműves körük pedig Egerben. Varga Béla páholyelnök lakásában a falakon a szabadkőműves nagybácsiról készült képek lógnak; Halász nagybácsi orvos volt, miként a nagyapa is, aki meg Szolnokon alapította meg az Alföld nevű szabadkőműves páholyt. Varga Béla nyíltan vállalja, hogy szabadkőműves. Gomblyukában ott a jelvény, az ujján pedig a szabadkőművesek pecsétgyűrűje, melyen körző és szögmérő látható és egy G betű, ami jelentheti a geometriát, a genezist vagy a géniust is. A körző által leírt se kezdete, se vége kör - ahogy Kiszeli Gábor írja A szabadkőművesség című könyvében - a tökéletes formát jelképezi, a két szára a kötelesség és a jog közötti egyensúlyt szimbolizálja s a világmindenségben fennálló rendet. A szögmérő meg az Istent és az embert összekötő lelkiismeret jele kifejezője az élet művészetének, amelynek örök eleme a dolgok állandó mérése és a mértéktartás. A Deák Páholyt 1895-ben alapították és a Horthy-kormány tiltotta be 1920-ban. 1945-től megint létezhettek, 1950-től meg már megint nem, a páholyokat Kádár János belügyminiszter oszlatta fel, mint a tőkés elemeknek, a népköztársaság ellenségeinek és az imperialisták híveinek a gyülekezőhelyeit. Attól persze a szabadkőművesek titokban továbbra is találkoztak - leginkább a Belvárosi Kávéházban -, és támogatták az általuk alapított intézményeket: a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonát, a Deák Ferenc Népkönyvtárat, és persze működött a szegény diákokat támogató ösztöndíjrendszer, és volt Ingyentej meg Ingyenkenyér Egyesület meg népkonyha, és Országos Mentőegyesület, és a szabadkőművesek a megalakulásuk óta küzdöttek az általános és titkos választójogért, az állami és egyházi intézmények különválásáért... A Deák Ferenc Szabadkőműves Páholynak ma mintegy ötven tagja van, csupa-csupa férfi. Amikor az új páholytagot felruházzák, három pár kesztyűt kap. A harmadik pár kesztyűt a szabadkőműves a feleségének vagy a hozzá legközelebb álló nőnek adja, és ha a kőműves már nincs az élők sorában és az özvegye, az édesanyja vagy akár az a bizonyos hajadon leány bajba kerül, akkor a kesztyűt csak felmutatja a páholy vezetőjének, s attól fogva a szabadkőművesek segítik őket. Ha az ember a világra nőnek születik és nem csupán harmadik kéz meg kesztyű, hanem szabadkőműves akar lenni, megteheti. Mert már Magyarországon is működik úgynevezett vegyes páholy, amihez a symbolikus nagypáholynak semmi köze. Amikor a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona kilencven éves lett, az iskolában a szabadkőművesek akkor jelentek meg. Az ünnepség szép és érdekes volt, diákok vetélkedtek az iskola múltjáról, s a szabadkőművesek ugyancsak meglepődtek, hogy még a réges régi szabadkőműves orvosok nevét is mennyire ismerik. 1993 óta a páholy tagok minden kis- és nagy ünnepségen jelen vannak. A századik évfordulóra öt számítógépet vittek - az egyik dán szabadkőműves testvérpáholytól kapták -, ők maguk meg játékprogramokat hoztak és műsort. Szabadkőművesek énekeltek és mondtak verseket, melyről fényképek is készültek, mi pedig felkiáltunk a meglepetéstől, hogy ki mindenki híres ember szabadkőműves ma Magyarországon. A fényképek ekkor gyorsan dobozba kerülnek: a páholy a nyilvánosságot nem forszírozza, páholytag a társait kizárólag azok halála után nevezheti meg. Mert múltkor is mi történt? Az egyik páholytagról kitudódott, hogy szabadkőműves, és a munkahelyéről azonnal elbocsátották. Scipiades Erzsébet Vissza

A szabadkőművesek és a nyomorék gyermekek