Berényi Zsuzsanna Ágnes
A szabadkőműves Kosztolányi Dezső
A 19–20. századi magyar szabadkőművességhez a szellemi élet szinte valamennyi
jelentős képviselője csatlakozott, Ady Endrétől Zipernovszky Károlyig. A
legkülönbözőbb egyéniségek, eltérő, néha ellentétes nézetekkel.
Kosztolányi Dezsőt, az érzékeny lélek és a szépség nagy ismerőjeként, a
szabadkőművesség három vezérlő fogalma: a Bölcsesség, az Erő és a Szépség közül
a legutóbbi vezette a szabadkőművesek közé.
Munkája során került kapcsolatba a szabadkőművességgel. A Világ című lapnak
1910-től fogva lett a munkatársa. Ezt a lapot a Magyarországi Szimbolikus
Nagypáholy alapította ebben az évben, majd az is tartotta fenn. A nagyközönség
számára szóló szabadkőműves szellemű napilap kiadása akkor egyedülálló
teljesítmény volt a nemzetközi szabadkőművesség történetében.
Kosztolányi Dezső fordításokat, színibírálatokat, novellákat írt a Világba,
időszerű kérdésekről esszéket is. A lap munkatársai legnagyobb részt
szabadkőművesek voltak.
A költő korábban is, feltehetően már Szabadkán kapcsolatba került a
szabadkőművességgel. Az 1899-től ott működő Kossuth Lajos szabadkőműves kör,
később az Alkotás páholy körül pezsgett a szabadkőművesi élet. Kosztolányi Dezső
közeli ismerősei, sőt családtagjai tevékenyen részt vettek ebben. Közéjük
tartozott dr. Brenner József, unokatestvére édesapja. Csáth Géza is előbb lépett
a szabadkőművesek közé. Már 1912-ben a budapesti
Martinovics páholy tagja lett.
Nem maradhatott hatástalan az Eötvös-kollégium
szelleme, nagyszerű társai: Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Benedek Marcell
barátsága, az egész szabadelvű, szabadkőművesi eszméktől átitatott szellemi
élet. Ezért nem meglepő, hogy Kosztolányi Dezső is jelentkezett a
szabadkőművesek közé.
1915. december 20-án olvasták fel felvételi
kérelmét a Március páholyban. Ebben a páholyban már régebb óta több jeles író,
újságíró működött. Köztük dr. Pető Sándor 1911 óta és Király György.
A páholyt 1909-ben a Petőfi páholyból kivált
tagok létesítették, mert számukra a Petőfi páholy irányzata túlságosan is
radikális volt. Az új páholy névválasztása mutatja, hogy ennek a tagjai sem
voltak éppen maradiak, hiszen Március azonnal az 1848-as forradalom kitörésének
napját, március 15-ét juttatja az eszünkbe. Egyes korai iratokon a páholy nevét
csakugyan Március 15-eként jelölték. Az 1848–49-es forradalomra és
szabadságharcra történő emlékezést jelzi, tehát feltevésünket megerősíti a páholy jelszava: Gondolatszabadság,
Sajtószabadság, Világszabadság!
Nevéhez és jelszavához méltóan a páholy már
1909-ben, az alapítás esztendejében a szabadkőművesek között máig is vitatott
kérdést, a női egyenjogúság ügyét támogatta. Az Országos Nővédő Egyesület
gondjait is megvizsgálták a páholy összejövetelein.
1909. október 12-én a Kelet című belső
terjesztésű szabadkőműves lapra vonatkozó terveiket közölték a Nagymesterrel.
Többféle kifogás merült fel. Nem tartották eléggé élesnek a Kelet hangját. (Sok
más páholy pedig éppen túlságosan erősnek ítélte a lap hangnemét.) Másrészt
óvták a lapot attól, hogy feltárja a szabadkőművesség belső életét, mert annak
ellenére, hogy belső terjesztésű a lap, előfordul, hogy illetéktelenek kezébe
kerül. Sokszor már a nyomdában, hiszen a
nyomdatulajdonos ugyan szabadkőműves, de nem biztosíthatja, hogy az összes
nyomdász szabadkőműves legyen! “A ’Kelet’ legyen csatakürt!” – mondták. “Ne
pedig bizalmas tanácskozások fonográfja!”
Támogattak mindenféle haladó intézményt. A
Március páholy többek között alapító tagja lett a Tanítók Szabad Egyesületének.
Általában a szabadkőműves hatásra megalakult szervezeteket támogatta, hiszen ezt
szabadkőművesi kötelességüknek tartották.
Mint ezt a szabadkőművesi alkotmány előírja,
politikai párthoz nem csatlakoztak, de a választójogi harcra, vagyis az
általános, egyenlő és titkos választójogért folytatott küzdelemre szövetkező
“profán” szervekkel összefogtak. Május elsejének a megünneplését a
szabadkőművességen belül a Március páholy
kezdeményezte. Ez a páholy úttörő módon támogatta azt, hogy nőket is vegyenek
fel a szabadkőművesek közé. Az angol rendszerű szabadkőművesség még ma sem
fogadta el ezt a javaslatot. Képzelhető, hogy a század első évtizedeiben milyen
nagy megrökönyödést keltett ez a nézet.
Most térjünk vissza Kosztolányi Dezső
szabadkőművesi életútjához! A Március páholyban tehát felolvasták a felvételi
kérvényét, mint ezt dr. Gonda Jenő titkár 1915. december 27-én,
formanyomtatványon a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak intézett
jelentésében közli. Születési helye és időpontja: “Szabadka, 1885. márc. 29.”
Foglalkozása: “író. A ’Világ’ belmunkatársa.” Lakhelye: “Bpesten, I. Fehérváry
út 15/a.” A Nagypáholynak 45/1915. szám alatt elküldött jelentés bal oldalán
ceruzával két név olvasható: Bakonyi Miksa és Bálint Lajos.
A szabadkőművesi szokások közé tartozott
ugyanis, hogy a felvételre jelentkezőket a páholy választott vezetője, az
úgynevezett főmester több (általában három) szabadkőművessel megvizsgáltatta,
hogy minden szempontból megfelel-e a szabadkőművesi tagság követelményeinek.
Ezeket a megbízottakat nevezték “kutatóknak”. Kosztolányi Dezső esetében tehát
erről a két kutatóról maradt írásbeli feljegyzés. A főmester ebben az évben
Ranschburg Viktor volt, az Athenaeum
igazgatója. A szokásoktól eltérően nem ő, hanem dr. Bakonyi Kálmán, a
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere írta alá a kutatói
megbízást. Ennek keltezése 1915. december 30.
Az egyetlen fennmaradt kutatói jelentést Bakonyi Miksa, a legradikálisabb belső terjesztésű szabadkőműves lap,
a Dél szerkesztője írta. Ajánló sorainak választékos kifejezései, szabadkőművesi
fogalmakban gazdag szövegezése gyakorlott újságíróra vall. Így szól az
ajánlás:
Kedv.: Nm.: tv.:em!
Örömmel jelenthetem neked, hogy keresőben igen
értékes lánczszemet látok. Karakteres, korrekt, igen talentumos és tartalmas
ember, aki díszünkre fog válni. A legmelegebben ajánlom.
Üdvözöl igaz szeretettel
Bakonyi Miksa
1916. jan. 1.
A többi, fenn nem maradt ajánlás is kedvező
lehetett, hiszen 1916. február 7-én ünnepélyes összejövetelen felvették
Kosztolányi Dezsőt is a páholyba. Együtt nyert felvételt Cserna Andor, Engl
Arthur, Herodek István és dr. Kertész Sámuel “keresővel”.
A “díszmunka” ünnepélyességét fokozta, hogy
ekkor ünnepelték meg a páholy tiszteletbeli főmesterének, dr. Ságody Gyulának
huszonötödik éves szabadkőművesi tagságát. Az ünnepi alkalomra 1916. január
31-én kelt körlevelében a “főmester” és a “titkár”, tehát Ranschburg Viktor és
dr. Gonda Jenő aláírásával a következő
szöveggel hívták meg a szabadkőműveseket:
MÁRCIUS ¨
I Budapest kel. 1916. 31
Szer.: Tv.:!
Páholyunk 1916. évi február hó 7-én, este pont
˝8 órakor a páholyház I. sz. nagytermében
felvételi diszmunkát
tart, a melyen Cserna Andor, Engl Arthur,
Herodek István, Dr. Kertész Sámuel és Kosztolányi Dezső keresőket fogjuk a
szks.: szövetség és a Március ¨ .: tagjaivá
avatni.
E munkánk keretében fogjuk megünnepelni
Dr. Ságody Gyula tv.:
páholyunk tiszteletbeli főmesterének, a
szövetségtanács tagjának szkssége XXV. évfordulóját.
Testvérünk e 25 esztendőt a szksi.: eszmék
szolgálatában buzgó munkássággal töltötte el. Ünneplésére jöjjetek el
valamennyien!
A testvérpáholyokat felkérjük, hogy ez ünnepi munkánk diszének növelésére
páholyunkat testületi megjelenésükkel megtisztelni sziveskedjenek.
A távolmaradó ttv.:ek emlékezzenek meg az
Özv.:ről!
Tvi.: szer.: és üdv.: az e.: sz.: sz.:
TITKÁR FŐMESTER.
Cserna Andor is a Világ munkatársa volt, tehát
Kosztolányi Dezsővel azonos lapnál, a szabadkőművesek újságjánál dolgozott. Engl
Arthur bankár, Herodek István részvénytársasági cégvezető és dr. Kertész Sámuel
pénztárigazgató nyert még ugyanekkor felvételt. Feltehető, hogy Kosztolányi
Dezsőt elsősorban ezek az újságírótársak és Ranschburg Viktor főmester vonzotta éppen ebbe a
páholyba.
Kosztolányi szabadkőművesi tevékenységét
irodalmi munkássága során fejtette ki. A lapnál és más írásaiban. Ennek
elismerése volt az, hogy 1916. december 18-án “második” fokba, az úgynevezett
“legényfokba” avatták. A szabadkőműveseket ugyanis munkásságuk alapján,
ismereteiknek megfelelően, hagyományos és szigorúan meghatározott szertartások
közepette a “magasabb fokba avatják”. Kosztolányi Dezső esetében nyilván
irodalmi működését ismerték el az avatáskor.
1916. december 12-én körlevelet küldtek szét a
főmester és a titkár aláírásával. Ebben értesítették a szabadkőművesi
páholyokat, hogy 1916. december 18-án “másodikfokú” munkát tartanak, amelyen
Engel Arthurt, Herodek Istvánt, dr. Kertész Sámuelt és Kosztolányi Dezsőt
legényfokba avatják. Az ilyen avatási “munkát” második fokban tartott munkának
nevezték.
Az értesítés még azt is tudatja, hogy a felvétel után “mesterértekezletet”
tartanak, amelyen többeket avatnak a harmadik, legmagasabb fokba. Az értesítés
így szól:
MARCIUS ¨
XII Budapest keletén 1916. 12
Szer.: Tv.:!
Páholyunk f. hó 18-án, hétfőn este fél 8 órakor
II. f.: munkát tart, amelyen: Engel Arthur, Herodek István, dr. Kertész
Sámuel és Kosztolányi Dezső tanoncttveket fogjuk a legényfokba
emelni.
A II.: munka után mesterértekezletet tartunk, amelynek végeztével III.
f.: munkánk lesz, a melyen: Dallos Rezső, Haas
Mór és Kondor Bernát legény ttveket emeljük a mesterfokba.
A tanonczttvek sziveskedjenek a vakoláshoz megjelenni, mert ez alkalommal
megtartandó általános értekezleten óhajtjuk
a jövő havi munkaprogrammot megállapitani. Meg kell állapitanunk ugyanis a
folyamatban lévő érdemleges kérdések fölötti vita, az év zárultával és az uj év
kezdetével, továbbá a sorrenden lévő fölvételi és választási munkákkal járó
administratiós teendők és jelentések sorrendjét. Ezek körüli teendőkhöz minden
munkaerőre szükségünk lévén, jöjjetek el teljes számban.
F. hó 20-án, szerdán este félnyolc órakor az érd.: Corvin Mátyás ¨ .:-ban Pilis Lajos tvünk tart előadást “Erdély a háboru után” cimen. Érdemes
testvérünk iránti szeretetünk kifejezéseül jelenjünk meg e munkán teljes
számban!
A kezes testvérek sziveskedjenek a szükséges
nyomtatványokat a titkár tvtől hétfőn átvenni, mert – az idő rövidségére való
tekintettel – különben az általuk ajánlott keresők a legközelebbi felvételekből
kiesnek.
Tv.:i ü.: az e.: sz.: sz.:
Titkár Főmester.
Páholyunkban keresők: Gottlieb
Márton posztóárukereskedő, Bpest, Mészáros-u.
9.
Kis Vilmos gyógyszerész, Budapest, VIII., Park szálloda.
Polgár Zoltán kereskedő, a “Binder és
Polgár” cég tagja, Budapest, V., Katona József-utca 25.
Wolf Sziegfried a “Magyar általános
hitelbank” tisztviselője, Budapest, I., Mészáros-utca 14.
Kosztolányi Dezsőnek a második fokba történő
avatását a levéltárban található iratok közül abból tudhatjuk meg, amelyben a
Március páholy a Nagypáholy számára jelenti, hogy a költőt a 102. sorszámon név
szerint anyakönyvezte.
Kosztolányi Dezső nem tartozott a szorgalmas
páholylátogatók közé. Nyilvánvalóan jelen volt két alkalommal:
felvételekor, 1916. február 7-én és a második fokba történt avatásakor, 1916.
december 18-án. A Jelenléti könyvben megtalálható az aláírása még 1916. február
28-án és 1916. április 10-én is. Ezeken az összejöveteleken megjelentek a Kosztolányival együtt felvett
társak is. Kosztolányi azonban többször nem írta alá a jelenléti könyvet. Talán
ennek tulajdonítható, hogy a harmadik, ebben a szabadkőművesi rendszerben a
legmagasabb fokba a költőt nem avatták fel, hiszen ennek a
megtiszteltetésnek feltétele lett volna a rendszeres páholylátogatás.
Mint “legény” vált ki a Március páholyból
huszonhárom társával együtt. 1917. május 21-én a páholy anyakönyvéből kihúzták a
nevét. A kiválás okaként “fedezetet” említenek. Ez volt a páholy elhagyásának
szabályos útja. Kosztolányi Dezső nem a szabadkőművességet akarta elhagyni,
hanem új páholy alakításában kívánt részt venni, társaival együtt.
A megritkult tagságú Március páholy lendületén – a levéltárban talált iratok
szerint – ez a veszteség mit sem változtatott. A
negyvenhat főnyi tagságból a világháborúban tizenegy katona volt, de a többiek
helytálltak azok helyett is. Tovább folyt a jótékonykodás, elsősorban a
szabadkőművesi alapítású intézményeket: a Stefánia Gyermekkórházat, a Társadalomtudományi Társaságot, a Világ című lapot és
a többi népjóléti és jótékony célú alapítványt támogatták. A békét igyekeztek
előkészíteni. Eddigi tevékenységükhöz hűen a nőket szándékoztak bevonni a
szabadkőművességbe. Ezért a szabadkőművesek nőrokonai, pontosan meghatározva:
hajadon nőtestvérei, a feleségek és az özvegy édesanyák, az úgynevezett
“nővérek” számára külön forgatókönyvvel összejövetelt szerveztek. A
népbetegségek leküzdésével foglalkoztak, elsősorban a tüdőbetegségek ellen
harcoltak. 1918-ban tizenkét pontba foglalt
követeléseiket terjesztették elő a szabadkőművesi főhatóság részére. Ennek
második pontjában nyíltan követelték azt, hogy a magyar szabadkőművesség élére
állítsanak radikális vezetőket.
Ezek után kövessük Kosztolányi Dezsőt
szabadkőművesi útján! Nem a szabadkőművességgel történt esetleges meghasonlás
vezette Kosztolányit, amikor kivált a Március páholyból. Célja – mint rámutattam
– az volt, hogy új páholy alapításában vegyen részt.
Az eddig bemutatott tények mostanáig ismeretlenek voltak, ez az első közlésük, a levéltári
források alapján. A szabadkőműves Kosztolányiról azonban már Réz Pál is írt
1984-ben. Utalt ugyan rá, hogy “Kosztolányi 1916-ban lett szabadkőműves”, de a
Március páholynak még a neve sem szerepel a cikkben. Közli azonban annak az új páholynak a nevét, amelynek
egyik alapító tagja volt költőnk. A kérdéses páholy neve Világ lett. “1917.
május 22-én részt vett a ’Világ’ nevű páholy alapításában: ekkoriban a ’Világ’
című napilap belső munkatársa volt” – írja Réz, forrásra történő hivatkozás nélkül.
Levéltári kutatásaim Réz Pál megállapításait
alátámasztják. A levéltár ugyanis őrzi a Világ páholy alapító tagjainak névsorát
is. A következőkben ezt a névsort közlöm abban a sorrendben, ahogyan a levéltár
megfelelő iratán található. Az alapító tagok foglalkozása, születési helye, éve,
lakásának címe, annak a páholynak a neve, amelyben felvételt nyert, a felvétel
napja és a II., illetőleg a III. fokba történt emelésének időpontja is olvasható
az íráson, valamint minden egyes tag aláírta
a lapot. Ennek a névsornak ez az első közlése.
Ságody Gyula dr. ügyvéd |
Budapest, 1863. október 25. |
V. Honvéd u. 8. |
Eötvös (Budapest), 1890. XII. 18. |
1891. V. 24. |
1891. X. 8. |
Zárai Samu,
műszaki, elektrotechnikai és olaj nagykeresk. |
Szeged, 1867. december 21. |
VI. Aradi u. 66. |
Március (Budapest), 1909. XII. 17. |
1910. V. 9. |
1910. XII. 12. |
Jancsó Károly író, “Világ” munkatársa |
Vaskóh (Bihar megye), 1875. szeptember 30. |
II. Retek u. 5. |
László király (Nagyvárad), 1904. V. 17. |
1904. V. 17. |
1905. V. 30. |
Gábor Ignác, tanár, Gábor-féle fiú internátus
igazgatója |
Komlós, 1868. április 13. |
VI. Munkácsy u. 21. |
Reform (Budapest), 1908. II. 3. |
1908. XI. 30. |
1909. III. 29. |
Veres Mihály dr. vegyész, a “Pester Lloyd”
munkatársa |
Temesvár, 1885. február 25. |
V. Pozsonyi út 4/c. |
Március (Budapest), 1909. V. 17. |
1910. III. 31. |
1910. XII. 12. |
Ziffer Hugó dr. orvos |
Budapest, 1877. február 23. |
IV. Károly körút 4. |
Kazinczy (Budapest), 1910. IV. 21. |
1913. X. 6. |
1914. II. 16. |
Molnár Nándor, Leszámítoló és Pénzváltó Bank főtisztviselője |
Koháryháza, 1869. szeptember 18. |
VI. Andrássy út 92. |
Március (Budapest), 1910. X. 31. |
1911. V. 25. |
1912. I. 8. |
Wolf Sándor, Wolf Lajos és fia cég tagja |
Budapest, 1874. szeptember 2. |
V. József tér 9. |
Március (Budapest), 1910. X. 31. |
1911. V. 15. |
1912. I. 8. |
Berczeller Gyula,
divatárúkereskedő |
Balassagyarmat, 1868. július 23. |
VI. Andrássy út 13. |
Március (Budapest), 1911. II. 13. |
1912. I. 8. |
1912. V. 13. |
Forgách Jenő,
Magy. Bank és Keresk. r. t. főtisztviselője |
Budapest, 1876. június 3. |
VI. Szondy u. 90. |
Március (Budapest), 1912. XII. 16. |
1913. X. 6. |
1914. II. 16. |
Sellő Miksa, MÁV
mérnök |
Somogy-Nagybajom, 1884. ápr. 18. |
VII. István út 20. |
Március (Budapest), 1912. XII. 16. |
1913. X. 6. |
1914. II. 16. |
Dallos Rezső,
Magy. Bank és Keresk. r. t. igazgatója |
Budapest, 1882. december 22. |
I. Mészáros u. 10. |
Március (Budapest), 1915. IX. 27. |
1916. IV. 17. |
1916. XII. 18. |
Engel Artúr, Magy.
Bank és Keresk. r. t. cégvezetője |
Pusztamogyorós, 1885. február 11. |
VII. Akácfa u. 36. |
Március (Budapest), 1916. II. 7. |
1917. I. 29. |
1917. V. 7. |
Kosztolányi Dezső,
író, Pesti Napló munkatársa |
Szabadka, 1885. március 29. |
I. Fehérváry út 15/a. |
Március (Budapest), 1916. II. 7. |
1916. XII. 18. |
– |
Benedict Miksa, magyar tudakozódó egylet irodafőnöke |
Torontál Józseffalva, 1869. november 4. |
VII. Damjanich u. 18. |
Március (Budapest), 1916. V. 15. |
1917. IV. 2. |
– |
Bokor Mór dr. orvos |
Nagy-Surány, 1869. május 27. |
VI. Király u. 91. |
Március (Budapest), 1916. V. 15. |
1917. IV. 2. |
– |
Hegedűs Zsigmond,
műkereskedő |
Haraszti (Abaúj megye), 1862. febr. 14. |
VI. Dalszínház u. 1. |
Március (Budapest), 1916. V. 15. |
1917. IV. 2. |
– |
Pilisi Lajos, író, “Világ” munkatársa |
Kalocsa, 1878. február 24. |
VII. Népszínház u. 20. |
Március (Budapest), 1916. V. 15. |
1917. IV. 2. |
– |
Nádasdi Baán Achilles dr. ügyvéd, Pénzintézeti
Központ ügyésze |
Tarca, 1882. május 30. |
VI. Veres Pálné u. 10. |
Március (Budapest), 1917. II. 5. |
– |
– |
Frankl Manó,
bőripari vegyész |
Gyulafehérvár, 1876. március 2. |
VI. Vörösmarty u. 73. |
Március (Budapest), 1917. II. 5. |
– |
– |
Kiss Vilmos, gyógyszerész |
Kula, 1892. november 17. |
Park szálló Baross tér |
Március (Budapest), 1917. II. 5. |
– |
– |
Vadász Henrik, lapkiadó |
Vadász (Arad m.), 1874. június 22. |
V. Csáky u. 8. |
Március (Budapest), 1913. XII. 1. |
1914. XI. 16. |
1915. V. 17. |
A lista hátán a következő, ugyancsak kézírásos jegyzet
található:
A ’Világ’ páholy alapító tagjainak túloldali névsorát hitelesítjük:
Dr. Ságody Gyula 3.: id. főm.:
Jancsó Károly 3.: id.: titkár
Berczeller Gyula 3.: id.: 1. felügyelő
Dallos Rezső 3.: 2. felügyelő
Gábor Ignác 3.: id. szónok
2055/1917 szám
Látta a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
Budapest kel. 1917 június hó 30.
Murai
h. nagymester pecsét h. főtitkár
A huszonkét alapító tag között több, élesen elkülöníthető csoport rajzolódik ki. A Leszámítoló és
Pénzváltó Bank, a Pénzintézeti Központ és a Magyar Bank és Kereskedelmi rt.
munkatársai, az utóbbinak vezető állású dolgozói, alkalmazottai, kereskedők,
ügyvédek, vegyészek, orvos, tanárok, gyógyszerész és végül írók,
újságírók, lapkiadó.
Ennek az utoljára említett csoportnak volt tagja
Kosztolányi Dezső. Ide tartozott a Világ munkatársai közül még Jancsó Károly és
Pilisi Lajos, továbbá Vadász Henrik lapkiadó. Mindhárman idősebbek voltak
Kosztolányi Dezsőnél, és régebben beléptek már a szabadkőművesek közé. Jancsó
Károly és Pilisi Lajos ekkor már a szimbolikus rendszer legmagasabb fokát, a
mesterfokot is elérte. Feltehető, hogy elsősorban ők kezdeményezték az új páholy
alapításában való részvételt: ők hatottak
Kosztolányi Dezsőre, őket követte a jeles költő. Ekkor már Kosztolányi Dezső a
Pesti Napló munkatársa volt.
Az új páholy ideiglenes főmestere, dr. Ságody
Gyula is régi ismerős. Akkor ünnepelte a Március páholy tagságának huszonötödik
évfordulóját, amikor Kosztolányi Dezső felvételt nyert.
A páholyneveket és jelmondatokat Páholyneveink című, már idézett munkámban vizsgáltam meg elsőként. Nem
lehetetlen, hogy ez a páholy nevét a Világ című lapról nyerte. Ezt annak
szabadkőművesi elkötelezettsége, támogatottsága valószínűsíti, továbbá az, hogy
több alapító tag dolgozott a lapnál belső munkatársként. Érdekessége a
páholynévnek az is, hogy a páholy jelmondatát ebből készítették:
Világ–Világbéke!
1917-ben, tehát az első világháború negyedik
évében ez a jelmondat nyilvánvalóan több volt filozofikus kijelentésnél.
Az akkor már általános békevágy tömör kifejezése lett.
A Világ páholy irataiból megállapítható, hogy a
páholy szélsőbaloldali beállítottságú volt, antiklerikális akciót indított.
Ebben az ügyben naponta tartott a páholy ügyeletet a Nagypáholyházban, a
Podmaniczky utca 45. szám alatt. Hamarosan kiállt a választójog követelése
mellett, a középosztály érdekeit érintő kérdésekben, a különböző népbetegségek
(pl. a nemi betegségek, a TBC) ellen szerveztett mozgalmat indított. Gábor Ignác fiúnevelő intézetét,
majd a vándordiák mozgalmat a páholy mindvégig kitartóan támogatta.
Réz Pál cikkére utalva említem, hogy a levéltári
anyag valóban dr. Ságody Gyulát említi a páholy választott vezetőjeként, de –
mint minden páholynak – a Világ páholynak az élén nem nagymester, hanem főmester
állott, ellentétben az idézett cikk megjelölésével.
Nem lehetetlen, hogy a Réz Pál tanulmányában ismertetett Láncvers a
Világ páholy másik alapítójának temetésén hangzott el. Forgách Jenő keresztnevének rövidítése ugyanis könnyen
olvasható kézírásban “I”-nek. A páholytárs Kosztolányi nagyobb valószínűséggel
írhatta az ő halálára, mint egy másik páholy tagjának emlékezetére. Réz Pál
feltételezése szerint ugyanis esetleg Farkas Imre hivatalnok, a Könyves Kálmán, az Előítéletek Legyőzéséhez
című páholy tagjának temetésén hangzott el a vers.
A most feltárt iratanyag birtokában határozottan állíthatjuk, hogy –
ellentétben Réz Pál megállapításával – Kosztolányi fontos szerepet vállalt
páholya életében. Évről évre tagja volt az
úgynevezett “Irodalmi Bizottságnak”. Ez a szervezet nemcsak irodalmi igényeket
szolgált, mint a neve mondja. Ezen kívül irányította a páholy életét, szervezte
jótékonysági és egyéb mozgalmait. A páholy előzőekben vázolt sokirányú és igen radikális tevékenységében tehát
Kosztolányi Dezsőnek irányító, vezető szerepe volt.
Egy “nővér-munkára” szóló meghívó is található a
páholy iratanyagában. A szabadkőművesek nőrokonai számára rendezett műsoros est
meghívóján a bemutatott számok között említés esik kilencedik műsorszámként
Kosztolányi Dezső testvér láncbeszédéről. Ennek a szövege nem található a páholy
iratai között.
A következő szöveggel hívták meg az illetékes
vendégeket az ünnepségre:
Meghívó a Világ ¨ 1918. év március hó 17.-én este ˝7 órakor a páholyház szentélyében tartandó nővér-munkájára, amelynek keretében március idusát is ünnepeljük.
Munkarend:
1. Szertartásos megnyitás. |
6. Ének-szám: Baán Gizella nővér. |
2. Nővérek
bevonulása. |
7. Március idusa:
Pilisi Lajos szónok tv.: |
3. Megnyitó beszéd: Ságody Gyula dr. főmester tv.: |
8. Zeneszám. Özvegypersely. |
4. Ének-szám:
Pilisiné Pálfy Boriska nővér. |
9. Láncbeszéd: Kosztolányi Dezső tv.: |
5. Ringer Lili
nővér előadása. |
10. Nővérek
kivonulása. Szertartásos berekesztés. | Az orgonánál
Rékai Nándor tv.:
A szer.: ttv.:-et és nővéreket ehhez a
díszmunkához, valamint az ezt követő ünnepi vakoláshoz szeretettel
meghívjuk.
Tv.: szer.: az e.: sz.: sz.:-ban
Kiss Vilmos Dr. Ságody Gyula
titkár főmester.
A vakoláshoz a jegyeket (személyenként 7 K 60 f.) f. hó 15-ig kell a háznagyi
hivatalnál megváltani.
Kosztolányi Dezső tehát a szabadkőművességbe
történt, 1916-os belépésétől fogva tevékeny tag volt. Erre vall az is, hogy új
páholy alapításában vett részt. Irodalmi rangján kívül nyilván szabadkőművesi
buzgalmát méltányolták páholytársai, amikor a páholyéletet irányító “Irodalmi
Bizottság” tagjává választották. Szónoki képességeit is a páholy javára
fordították, egy sírverset mondott, és egy
ünnepségen őt kérték fel a záró szónoklat elmondására.
Vissza
|