Sáry Gyula

A szabadkőművesség. Avagy a királyi művészet

Dr. Sáry Gyula egyike azoknak a kevésszámú magyarországi testvéreknek, akik a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy 1989. évi meg- illetve újjáalakulását nem sokkal megelőzően Bécsben látták meg a világosságot. Az ausztriai munkákra való kiutazás időnként nehézségekkel járt, ezért örömmel kapcsolódott be a hosszú hallgatás után újból felélesztett hazai szabadkőmíves életbe. Szabadkőmívesi munkássága szinte teljes egészében az újjáalakult magyar szabadkmőmívességhez  kötődik és már ezért is érdekes lehet számunkra ez a könyv. Úgy tudom, dr. Sáry Gyula testvérünk az Egyetértés páholy tagja.

Tanulmányai, kutatásai alapján megszerezett ismereteket, átélt történeteket ír le könyvében a szabadkőmívességről, azaz a királyi művészetről, és ha nem sértés ezt kimondani, akkor nyugodtan mondhatjuk: közérthető módon. Ismerteti a szabadkőmívesség kialakulását és megismerkedhetünk a csaknem háromszáz éves történelmének egyes különös eseményeivel, személyiségével. Így például olvashatunk a szabadkőmívesség és az egyház kapcsolatáról, a szabadkőmívességgel visszaélő szélhámosokról és csalókról, az eszperantó nyelv és a szabadkőmíves páholyok kapcsolatáról. Bemutatja az angliai Nagypáholy és a Grand Orient közötti különbséget, rövid áttekintést ad a magyar szabadkőmívesség történelméről. Kissé közelebbi téma az újjáalakulás utáni egyes események bemutatása, bár nem tudom, vajon hasznára lenne-e a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak, ha most visszakapná a Páholyházat úgy, ahogy van?

A profán nyilvánosság és a szabadkőmívesi titkok közötti határokat pontosan betartva szól a szabadkőmívesek „munká”-járól, a kötényről és a kalapácsról.

A könyv olvasmányos, egyes részleteit talán ismertük is már valahonnan. Azonban így összegyűjtve a szanaszét fellelhető ismereteket hasznos kiindulópont lehet valamelyik szűkebb téma megismeréséhez. Ajánlom a könyvet profán érdeklődőknek, keresőknek, inasoknak, legényeknek és bizonyára a mesterek is találnak új ismereteket benne.

És hogy miért a szabadkőmíves írásmódot használja, az kiderül a könyvből…

M. P.