A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza (Építészfórum)

Galilei páholy legrégebbi, ezüstből készült ismert jelvénye

A szabadkőművesség hazánkban kimutathatóan 1749. évben vette kezdetét. Régi feljegyzések szerint elsősorban Erdélyben, illetőleg olyan vidéki városokban alakultak páholyok, ahol a német lakosság volt túlsúlyban. A magyar szabadkőművesség Brassóban vette kezdetét.

;Brassó város szülöttje Seuleri Seuler G. Mátyás, kereskedő, később senator, még Németországban -ahol tanulmányait végezte - vétetett fel a szabadkőművességbe és onnan hazatérve határozta el, hogy ezen humanitárius szövetséget itthon is életre fogja hívni. Még hazatérte előtt a Berlini skót páholytól engedélyt szerzett, hogy Erdélyben "Zu den vier Monden" cím alatt skót páholyt alapíthasson.

Valószínűleg mindkét páholy egyidőben, 1749-ben kezdte meg működését, de munkálkodásukról feljegyzés nem maradt vissza. A két páholy csendben évekig dolgozott és éppoly csendben szüntette be munkásságát is. Így a régmúlt idő mozzanatairól képet adni, csak jámbor óhajtás marad.

Az erőszakos vég, amely az 1700-as évek szabadkőművességének osztályrészül jutott, méginkább a Martinovics-féle összeesküvés következtében, az akkori szabadkőművesség írott emlékei is megsemmisültek. Így csak néhány író memoárjaiból meríthetünk adatokat és ezekből megállapítható, hogy a mai szabadkőművesség az 1749-i szabadkőművességgel nem áll összefüggésben.

Mindezek dacára a magyar szabadkőművesség kimutathatóan 1749. évtől számítja eredetét és ezen dátumhoz fűzte az 1949. évben megünnepelt két évszázados jubileumát is.

Ez alatt a 200 év alatt virágzott, sorvadozott, hanyatlott a magyar szabadkőművesség. Sok üldözésben, többszöri feloszlatásban volt része, amíg elérkezett a kiegyezés korszaka, amikor az új alkotmányos élet -több évtizedes szüneteltetés után- lehetővé tette, hogy a szabadkőművesség újból megkezdhesse hazánkban munkáját.

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után számos politikus és katona került számüzetésbe és külföldön, ahol erre alkalom kínálkozott, felvétették magukat a Szövetségbe. Egy része ezen férfiaknak az 1860-as évek elején visszatért, de itthon működő szabadkőműves páholyokat nem találtak, miáltal egyelőre maguk sem nagyon igyekeztek a szünetelő magyar szabadkőművességet életre kelteni.

Az emigrációban felvett szabadkőműveseknek hiányoztak a páholyok, úgyhogy 1861. végén néhányan hatásosabb mozgalmat indítottak, melynek eredményeképpen megalakult egy új magyar páholy, amely a "Szent István" nevet választotta. Tekintettel arra, hogy a páholy kizárólag magyar nyelven óhajtott dolgozni, működését -rövid idő múltán- a rendőrfőnökség beszűntette.

Két évvel később Lewis Lajos francia és angol nyelvtanár kísérletet tesz, úgy a pesti rendőrfőnökségnél, mint a bécsi kormánynál egy "jóérzelmű" német páholy létesítésére, de ez egyelőre nem járt eredménnyel. Lewis kitartó szívóssággal folytatta ezirányú munkáját, míg végre a második felelős magyar kormány -merev álláspontjából engedve- már nem gördített akadályt egy páholy alapítása elé, de kikötötte, hogy annak szabályzatát és a tagok névsorát a hatóságnak be kell mutatni.

Így alakulhatott meg 1868 tavaszán egy német nyelvű páholy, amely Lewis Lajos tv. kalapácsvezetése mellett 1868. október 27-én "Zur Einigkeit im Vaterlande" címmel kezdte meg működését, amely naptól lehet az újjáéledt magyarországi szabadkőműves páholyok törvényes működését számítani.

Lewis tv. nemcsak Pestre, de a vidékre is kiterjesztette tevékenységét és ennek köszönhető, hogy rövidesen, 1869. április 3-án, Temesváron megalakultak a "Zur Verbrüderung" nevű páholyok is, úgy hogy az eddig említett három páholy tekinthető annak a törzsnek, melyből a többi magyarországi "Jánosrendű" symbolikus páholyok kinőttek.

Úgy látszik, egyrészt, mert sokak előtt Lewis tv. nem volt rokonszenves egyéniség, másrészt az "Einigkeit im Vaterlande" páholy létszáma időközben megduzzadt, egy új páholy létesítése céljából hét tv. hagyta ott a páholyokat, -kik a magyar nyelvű munkához ragaszkodtak- és ezek 1868. év végén újból feléberesztették az 1861-ben elaltatott "Szent István" páholyt.

Ez időben jelentkezik az "Einigkeit im Vaterlande" páholynál felvételre egy Mosch Károly nevű kereskedő, aki kijelenti, hogy felvétele esetén "mindenképpen azon leend, hogy a szabadkőművesség Magyarországon szilárd lábra kaphasson".

Mosch 1868. május 21-én fel is vétetett a testvéri láncba és lelkesedése, igaz és észszerű szabadkőművesi munkája helyes irányba tereli a magyar szabadkőművességet. Ígéretét betartotta és két évi értékes munkásság után vezetésével újabb kilenc tv. lép ki a páholyból és megalapítják a "Die alten Getreuen" című páholyt és a kalapácsvezetést rábízták.

A Szövetség napról-napra fejlődött, világos jeléül annak, hogy a szabadkőművesség mind nagyobb vonzerővel hat az akkor társadalomra. Tudósok, művészek, politikusok, a közélet kiváló férfiai vétetik fel magukat a Szövetségbe. Részt akarnak venni a szabadkőművesség munkájában és így történhetett, hogy néhány év alatt -az 1869/71-es években- a Szövetség úgy a fővárosban, mint vidéken nagymértékben elterjedt és megerősödött.

Ez időben a két ritusú főhatóság elkülönített szervezettel, de egymással karöltve dolgozik és a viszony a kettő között a legbarátságosabb.

Az egyik a skót szertartású szabadkőművesség, a "Magyar Nagy Oriens" , amelynek Joanovics György országgyűlési képviselő, a másik a "Symbolikus 3 fokú Nagypáholy", amelynek Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a Nagymestere.

A skót Nagyoriens alá tartoznak 1871-ben Pesten a Corvin Mátyás-, Humbold-, Zur Arbeit-, Könyves Kálmán-, Összetartás-, Grossmuth- és Hungária páholyok, továbbá 12 vidéki páholy, összesen ezernél népesebb taglétszámmal.

A symbolikus 3 fokú Nagypáholy védelme alatt dolgoznak Pesten Szent István-, Alte Getreus-, Haladás-, Einigkeit im Vaterlande és végül Budán a Galilei páholy, továbbá még 12 vidéki páholy: kb. 900 taglétszámmal.

Alig kezdte meg működését az 1870. évben létesült "Die alten Getreuen" páholy, máris mozgolódás volt észlelhető, amelynek rövid idő múlva a Galilei páholy megszületése lett a következménye, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy a Galilei páholy története szorosan összefügg az 1869/71. években újra feléledő magyar szabadkőművesség történetével.

- - -

Petsits Márk emberbaráti működéséért köztiszteletben álló és nagy szeretetnek örvendő budai orvos, Castellitz Ede tv. ajánlatára 1871. év elején -az akkori szokásoknak megfelelő, régi szertartások szerint- a "Die alten Getrauen" páholy kötelékébe felvétetett.

A felvétel estéjén a páholy akkori főmestere, Mosch Károly vetette fel egy Budán létesítendő páholy gondolatát, azon indokolással, hogy az ott lakó ttv. -különösen a téli hónapokban- csak áldozatok árán vehetnek részt a Pesten működő páholyok munkáin.

Petsits Márk, mint budai polgár, a gondolatot magáévá tette, nagy szeretettel és buzgalommal látott az eszme megvalósításához. Gondos körültekintéssel válogatta ki a leendő új páholy megalapításához- a budai oldalon lakó ttv. közül- munkatársait.

Nehezen indult a páholy-alapítás munkája, mert a ttv. csakhamar ráeszméltek, milyen nagy nehézségek állanak ennek útjában. Nem volt könnyű a feladat, egyrészt, mert az erkölcsi felelősség túl nagy volt, hogy a páholy életképes lesz-e, másrészt elő tudják-e teremteni az alapításhoz és működéshez szükséges anyagiakat. Különösen ez okozott komoly fejtörést a ttv.- nek, mert alig akadt közöttük olyan jómódú, aki anyagi támogatással az ügy segítségére lehetett volna.

A fiatalok határtalan önbizalma és lelkesedése legyőzte az "öregek" aggodalmaskodásait, úgy hogy a tv. végül hozzáláttak az új páholy megalapításához. Két ülést tartottak –most már Budán- amelyen az alapítás részleteit megvitatták. Az alapítók közül a legfiatalabb a 22 éves Brunner Imre tv.-nek nagy fáradozás után sikerült kölcsön útján az induláshoz szükséges anyagi eszközöket előteremteni.

Az új páholy összetétele a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből adódott. A ttv.-ek nemzetiség, vallás és politikai felfogás szempontjából nagyon különböztek egymástól, de egyek voltak mindnyájan a szabadkőművesi ideálok szempontjából és különösen abban egyeztek a vélemények, hogy az új páholyt -akármilyen nehézségek várnak is még a ttv.-re,- életre kell hozni.

Fejtörést okozott a ttv.-nek, milyen nevet vegyen fel az új páholy, amelyre nézve különböző javaslatok hangzottak el. Végül is Petsits Márk tv. ajánlatát fogadták el, mely szerint a budai új páholy a "Galilei" nevet kapta. Petsits tv. ezen nevet avval indokolta, hogy ugyanúgy, miként a tudomány e mártírja a Biblia és pápai dekrétumok ellenére kimondotta, hogy "E pur si muove" -a Föld mégis mozog,- a szabadkőművesség is az ideálok hatalmára támaszkodva, legyőzve minden akadályt, -melyet a felvilágosodás ellenségei támasztanak-, halad előre.

Az öregek még mindig sokat aggodalmaskodtak, gondot és fejtörést okozott nekik az új páholy alapítása, de győzött a fiatalság felfogása és néhány hónapi vajúdás után végre 1871. december 10-én a "Die alten Getreuen" páholyból hivatalosan is kiválik azon 12 tv., kik a Buda keletén dolgozó "Galilei" páholyt 1871. december 12-én végérvényesen megalapították.

Tulajdonképpeni alapítónak Petsits Márk tv. tekinthető -anélkül, hogy a többi, az alapításban résztvevő 12 tv. érdemeit csorbítanánk- írja a krónikás. A páholy megalakulásáról az annak idején felvett német nyelvű építészeti rajz tesz tanúságot, melynek szó szerinti magyar fordítása a következőképpen hangzik:

A V. E. N. É. M. védelme és az "Alte Getreus" t. és t. páholy felügyelete mellett mai napon, 1871. december 12-én Budán a Vizivárosban az Ötpacsirta utcai 533. számú Fiath-féle házban, az előírásoknak megfelelően berendezett páholyhelyiségben egybegyűltek Petsits Márkus, Bauer Norbert, Zahoray János, Castellitz Eduard, Schmelhegger Ferdinánd, Schmidt Ferenc, Rotter Antal, Brunner Imre mester tv., Ott Lipót, Nagy Imre legény tv. Schober Sándor és Patka inas tv., hogy az előzőleg tartott két értekezlet nyomán egy János-rendű új páholy alapítása ügyében véglegesen határozzanak. Miután Mosch főmester tv. az első fokú munkát szertartásosan megnyitotta és a Nagymester tv.-t ércfedezet mellett szabadkőműves szokás szerint, a páholyba bevezették, ünnepélyes módon átadta a Nagymester tv.-nek a kalapácsot. Ezekután a Nagymester tv. a következőket nyilatkozta ki:

2/ a fedezetet a páholy megadta és egy új leány-páholy létesítéséhez hozzájárult.

3/ 8 mester, 2 legény - és 2 inas - tv. az új páholy megalakítása mellett nyilatkozott.

Ezután a törvények és szabályok szigorú betartása mellett elhatározták:

1/ hogy az új páholy a "Galilei" nevet viselje,

És pedig megválasztották:

Főmesterré: Petsits tv.-t 10 szavazat közül 8 szavazattal, 2 szavazat Bauer tv.-re esett

I. Felügyelővé: Bauer tv.-t 11 szavazat közül 10 szavazattal,

1 szavazat Zahoray tv.-re esett.

II. Felügyelővé: Zahoray tv.-re 10 szavazat közül 9 szavazat,

1 szavazat Ratter tv.-re esett.

Titkárrá: Castellitz tv.-t 11 szavazat közül 10 szavazattal,

1 szavazat Ratter tv.-re esett.

Kincstárossá: Schmelhegger tv.-t, 11 szavazat közül 10 szavazattal,

1 szavazat Brunner tv.-re esett.

Szertartásmeterré: Brunner tv.-t, 11 szavazat közül 9 szavazattal,

1 szavazat Brunner tv.-re, 1 szavazat Schmidt tv.-re esett.

Szónokká: Schmidt tv.-t, 11 szavazat közül 10 szavazattal,

1 szavazat Rattertv.-re esett.

Előkészítőmesterré: Ratter tv.-t, 11 szavazat közül 10 szavazattal,

1 szavazat Patka tv.-re esett.

Templomőrré: Patka tv.-t, 10 szavazat közül 10 szavazattal

A választások megejtése után Pulszky Ferenc nagymester tv. fennkölt szellemű beszédet tartott a "Galilei" név jelentőségéről. Előadását követően a kalapácsot az újonnan megválasztott Petsits Márk főmester tv.-nek adta át, ki meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat.

Ezután határozatba ment a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy alapszabályainak elfogadása és annak hűséges betartása. A csatolt jegyzőkönyv kapcsán kérelmezik, hogy a Nagypáholy ezen törvényes formában megalakult és Buda keletén dolgozó Jánosrendű "Galilei" páholyt ismerje el, erről a szükséges oklevelet adja ki és a törvényekben előírt további intézkedéseket tegye meg.

Végül elhatároztatott, hogy az új páholy összes tv.-i ezen okiratot aláírásukkal lássák el.

Miután a Főmester tv. felhívására senki sem jelentkezett szólásra, az Ö.p. megtette körútját, amelynek tartalma 27 tégla, 70 kavics és 1 porosz tallér.

Az ülés bezáratott.

Budán 1871. december 12-én az előttünk szent számban.

- - -

Az alakulással egyidejűleg a pénzügyi nehézségeket pillanatnyilag ugyan elhárították, de gondot okozott a tv.-nek a megfelelő munkahely előteremtése, ahol összejöveteleiket tarthatják. Találtak is helyiségeket az Iskola utca 878. /678?/ szám alatt lévő Heinrich-féle házban, amely azonban csak 1872. május havában volt átvehető, miértis időközben egy ideiglenes helyiségről kellett gondoskodni.

Joanovits György skót ritusú Nagymester tv. -akkori vallási és közoktatásügyi államtitkár- szeretettel sietett a fiatal páholy segítségére és átengedte az Ötpacsirta utca 533. szám alatt üresen álló női tanítóképző intézet egy részét addig, amíg az Iskola utcai helyiség beköltözhető állapotban lesz. Ezen helyiségekben a legszükségesebb átalakításokat a "Die alten Getreuen" páholybeli tv. támogatásával elvégezték és az aránylag mégis nagy anyagi áldozattal berendezett szentélyben -ahol 1871. december 12-én az alakulási szertartás is lezajlott- több munka nem volt tartható, mert a fellépett himlőjárvány következtében az egész épületet a hatóság kórház céljaira vette igénybe és így a páholy -a megalakulás után rögtön- hajléktalanná is vált.

Ismét az anyapáholy nyújtott segítő kezet a fiatal Galilei páholynak. Elhatározták, hogy addig, amíg új helyiség nem áll rendelkezésre, a "Die alten Getreuen" páholynak a pesti oldalon lévő műhelyében Nagy akác utca 39. számú házban, felváltva, a két tisztikar vezetésével tartják együttes munkájukat.

Ez a határozat nagy segítségére volt a Galilei páholynak, azért is, mert a fiatal és a szabadkőművességben még kevéssé járatos ttv. az anyapáholytól a vezetés, ügykezelés és a rituáléban való gyakorlatot elsajátíthatták.

Régi feljegyzésekből megállapítható, hogy a Galilei páholy első munkahelye a már említett Ötpacsirta utcai Fiath-féle ház volt. Az épület ma is megvan /II. Csalogány utca 43./, melyet azóta többször restauráltak, hozzáépítettek és abban jelenleg is az állami női tanítóképző intézet van elhelyezve. Bár az 1944/45. évi ostrom az épület egy részét tönkretette, ez ma is használható állapotban van.

Később a páholy -éveken át- az Iskola utcai Heinrich-féle házban dolgozott, amely épületet "Haus zum blauen Stern"-nek nevezték. Az egyemeletes épület II. Iskola utca 18. szám alatt ma is látható. Emléktáblával van megjelőlve, melyről olvasható, hogy azt 1774-ben építették. Az 1944/45. évi ostrom alaposan megtépázta, jelenleg a földszint kisebb részét lakják.

Az alakulás utáni első munkát 1872. január 16-án Petsits főmester tv. vezetésével a pesti műhelyben tartották, amely munkán az első keresőt iktatták a tv.-i láncba. A március 5-i munkán a főmester már örömmel jelenthette, hogy a Nagypáholy a "Galilei"-t "törvényesen és tökéletesen" megalakult páholynak elismerte.

A munkák szorgalmasan folytatódtak, s bár a pénzügyi nehézségek újból jelentkeztek, de néhány hónap elteltével Petsits és Brunner ttv., támogatva Bauer és Ott ttv. által, ezt a nehézséget újból kiküszöbölték, pénzt szereztek, amellyel az Iskola utcai "Kék csillaghoz" címzett Heinrich-féle házban az új páholy-helyiségeket berendezhették.

- - -

A páholy első önálló munkáját 1872. szeptember 5-én már az új helyiségekben tartotta, mely időtől kezdve lehet a páholy tulajdonképpeni, érdemleges munkásságát számítani. Szívós, kitartó munkájukkal ezen helyiségekben rakták le elődeink azon szilárd alapot, amelyen -hála a V.E.N.É.M-nek- a Galilei páholy ma is nyugszik.

Az új, tágas helyiségekben nyertek elhelyezést a műhely, vesztett léptek csarnoka, könyvtár, étterem, stb., melyek már több kényelemmel, ízlésesen voltak berendezve. A földszinten és az emeleten lévő helyiségeket belső lépcsőfeljárat kötötte össze úgy, hogy az ott megforduló más páholybeli ttv. is kellemes és jó benyomással távoztak a páholy helyiségeiből.

A páholy nyugodt és békés légkörben saját otthonában a ttv. lelkesedéssel és szerettel láttak munkához. Már 1872. szeptember 12-i munkán új gondolatokat vetettek fel, amelyekkel a profán világ elé kívántak lépni. Megörökítésül a későbbi kor számára álljanak itt az akkor elhagzott javaslatok:

1/ Brunner Imre tv. indítványozza, létesítsen a páholy Budán nyilvános könyvtárakat, amely intézményre igen nagy szükség volna. Ebből az akcióból indult ki a Galilei páholy könyvtára is, mely évtizedek folyamán tekintélyes könyvtárrá nőtte ki magát.

2/ Petsits főmester tv. javaslata szerint a páholy a selyemhernyó tenyésztésre vonatkozólag gyűjtsön statisztikai adatokat és azt memorandumba foglalva terjessze a városi hatóságok elé azon felhívással, hogy a nyilvános kerteket és utakat ültessék be szederfával. Elgondolásának indoka, miszerint a selyemhernyó tenyésztésnek komoly gazdasági jelentősége van és különösen kisembereknek jelenthetne ez új jövedelmi forrást.

3/ Nagy Imre tv. javasolja létesítsenek ingyenes helyeket a gyermekotthonok- ban,"hogy ez a jótétemény szegények részére is hozzáférhető legyen".

4/ Heinrich tv. egy alap létesítését indítványozza, melynek kamatai kizárólag jótékony célra volnának felhasználandók, viszont a tőkéhez csak egy bizonyos összeg elérése után szabadna hozzányúlni. Az alap megindításához 200 frt-tal járul hozzá.

Mind a négy indítványt örömmel elfogadták a ttv. és így indult meg a sokáig működő Heinrich alap és evvel megkezdődött a páholy karitatív és szociális munkássága is, amely munka az idők folyamán szépen fejlődött és értékes eredményeket produkált.

Már az 1872. október 24-i munkán Petsits főmester tv. indítványára a ttv. gyűjtést indítanak a budai szegény gyermekek felruházásának érdekében. Erre karácsonykor kínálkozott az első alkalom, mikor a páholy 45 szegény gyermeknek új ruhával való felruházására vállalkozott.

Ezen nemes szokást évtizedekig gyakorolta a páholy, amely mindig nagyobb méreteket öltött, úgyannyira, hogy 1880-ban már 310, későbbi években még nagyobb számú iskolás gyermeket ruháztak fel karácsony alkalmával a ttv.

A páholy belső megerősödése érdekében egyidejűleg komoly munkához láttak a ttv.. A páholy létszáma csekélynek bizonyult, úgyhogy 1872. év végéig 26 új tagot iktattak a tv.-i láncba, kik közül Hazay Gyula, dr. Tomassek Béla és Hausdorfer József tvk. példás munkásságot fejtettek ki.

Az első befogadás is ezidőben játszódott le. Stielly Gyula tv., aki a "3 weissen Lilien" című, Temesvár keletén dolgozó páholyban látta meg a világosságot, kezdettől fogva állandóan részt vett a Galilei páholy munkáin, hol tanításaival értékes szolgálatot jelentett a szabadkőművességben kevésbbé járatos Galilei-beli ttv-nek, -mindenki örömére a Galilei páholyba affiliáltatta magát.

Stielly Gyula tv. első maradandó munkájának eredménye az a javaslat, melynek alapján a Galilei-páholy első páholyszabályzat tervezete készült, mely munkába Petsits, Tomassek és Brunner ttv. segédkeztek és azt a ttv. az 1872. december 5-i munkán -kisebb javításokkal- elfogadták. A páholyszabályzat német nyelven nyomtatásban is megjelent. Ez volt a magyar szabadkőművesség első -ha nem is tökéletes- hézagpótló, szabadkőművesi törvénykönyve. Az abban lefektetett alapelvek irányadásul szolgáltak a hazai páholyok nagy részének, sőt a Wien-i páholyok -megfelelően átdolgozva- ugyancsak ezt használták fel.

Ugyancsak Stielly tv. javaslatára különböző munkabizottságok alakultak a páholyban, melyeknek hivatása volt a páholy szellemi működését magasabb színvonalra emelni. Ugyanis az első hónapokban e téren sok és szinte leküzdhetetlennek látszó nehézségek veszélyeztették a páholy megmaradását és majdnem kizárólag Stielly tv. érdeme, hogy leküzdve a sok nehézséget, az első munkaév eredménye után a páholy, -életképességét illetőleg- már nyugodtabban tekinthetett a jövő elé.

- - -

A fiatal páholy első éves működése egyrészt a fennmaradásáért való küzdelemben merült ki, másrészt a pénzügyi nehézségek leküzdése volt a cél, amellyel a páholy életét biztosították. Stielly Gyula tv. ezirányban emberfölötti munkát fejtett ki és ennek elismeréseképpen 1872. december 12-én ő lett a páholy főmestere, akinek érdeme a páholy alapjaiban való megszilárdulása.

Tisztán látta a munkák tartalmatlanságát és helyes megítéléssel elsősorban annak megjavítására törekedett, nem feledkezve meg a pénzügyi nehézségek kiküszöböléséről sem. Jól tudta, hogy ezen két baj megszűntetése a legéltetőbb teendő, mely betegségben már több fiatal páholy elpusztult. Stielly főmester a páholy első szervezője, ki mellett az új tisztikar, elsősorban Hausdorfer József, mint titkár és dr. Tomassek Béla, mint szónok ttv. vették ki részüket a munkából.

A fiatal ttv.-et elsősorban a rituáléval, a symbolikákkal és magával a szabadkőművességgel, annak lényegével, történelmével, és múltjával kellett megismertetni. Serkenteni kellett őket, hogy tartsanak előadásokat és vegyenek részt a vitákban. Abban az időben a Galilei páholyban, csakúgy, mint a többi páholyokban is csak néhány tv. tartott önálló előadást, míg a többség csak mint hallgató, passzív szerepet játszott. Ezt kellett megváltoztatni.

1873. augusztus 2-án tartott munkán hozott határozat értelmében minden tv.-nek a főmester által megadott témáról kellett előadást tartania, aminek az lett az eredménye, hogy egy év lefolyása alatt 41 előadást tartottak, melyek láthatólag buzdító és nevelő hatásúak voltak a ttv-re.

Erre az időre esik Stielly tv.-főmester előadássorozata a szabadkőművesség történetéről, valamint Wohlfahrt Ernő tv. több előadása a szabadkőművesség fejlődéséről. Mindkét előadássorozatot a tv. nagy érdeklődéssel hallgatták; vendégekben sem volt hiány. A hallottakból a munkán résztvevő ttv. sokat tanultak.

Folytatólagos munkára kiterjedő viták indultak bölcseleti kérdésekről is. Különösen a Darwin-elmélet körüli vita hozta mozgásba a páholyt. Ez annyira lekötötte a tv. figyelmét, hogy a munkákon a páholy tagja közül senki sem hiányzott, sőt a látogató ttv. száma is állandóan emelkedett.

1873. április 29-i munkán egy katekizmus készítését határozta el a páholy, amelyből a fiatal ttv. a symbolumokról és más tudnivalókról kaptak felvilágosítást. E munkával Batter tv. bízatott meg, aki azt hamarosan el is készítette, amely munka mindenkor nagy hasznára volt a neofitáknak.

Egyik 1873. július hónapban tartott munkán két érdekes kérdés képezte a vita tárgyát:

1/ Minő eszköz lenne alkalmazandó a profán világban a kőművesség ellenében uralkodó balvélekedések elhárítására. A szabadkőművesség valódi céljainak és lényegének megismertetésére és a szabadkőművesi titok igazolására.

A vita folyamán az a vélemény alakult ki, hogy előadások és felolvasások, továbbá a

sajtó útján kellene a profán tömegeket kellőképpen felvilágosítani

2/ kérdés Munkáspáholyok felállítására hívja fel a ttv.-et.

Elképzelhető, hogy ilyen kérdés felvetése abban az időben milyen feltűnést keltett a páholyban. A főmester tv. a kérdés időszerűségét avval indokolta, hogy a szabadkőművesi működéshez tartozik a szociális kérdés természetszerű fejlődését törvényes úton-módon előkészíteni a munkásosztály műveltségének emelése által.

Ez a kérdés hosszú ideig napirenden maradt, de nem volt megvalósítható, bár a Galilei páholyban már azidőben a munkásosztályhoz tartozó férfiak is kerültek felvételre.

Még egy érdekes javaslatot terjesztett be Mandello Károly tv., ajánlván, hogy alakítson a páholy egy bizottságot, melynek az a feladata, hogy az ne csak a Galilei páholy ügyeivel, hanem a Szövetséget érdeklő különböző kérdésekkel is foglalkozzon. Ennek az volt a célja, hogy a ttv. minden, a Szövetséget érintő és érdeklő kérdésekről információt nyerjenek. Nagy gondott fordított a páholy a tv.-i viszony megszilárdulására és a tv.-i "lakomák" /vakolások/ kedélyességére. De nem feledkeztek meg Nővéreinkről sem, kik szívesen vettek részt az összejöveteleken, ahol "szavalatok, tréfás előadások, köszöntők és énekek váltakoztak". Ily módon igyekeztek az összejöveteleket, a tv.-i vacsorákon való együttlétet kellemessé tenni.

1873. március havában Findel rituáléja szerint tartotta a páholy első nővérmunkáját a Hungária szálló nagytermében, amelyen a többi páholyok is résztvettek. Itt mutatkozott be a Galilei páholy "páratlan ének társasága, amely előadásaival, művészi dalaival fűszerezte a rendezett estélyt". Sokáig emlékezetesek maradtak Titl, Schleif, Jahl, Schmidt János és Wohlfahrt tv. szereplései. Különösen Schmidt Ferenc tv. kiváló

*17*Schubert-előadásának éneke gyönyörködtette a jelenlevőket.

Szükségesnek bizonyultak a nővér-összejövetelek azért is, hogy "meggyőződjenek a szabadkőművesség etikai hatásáról" és tényleg sikerült őket ügyünk számára, mint értékes segítőtársakat megnyerni. Ez idő óta állandósult a nővérek rokonszenve és szeretet szabadkőművesi munkánk iránt. Azóta is tevékenyek maradtak munkatársaink a jótékonyság terén.

- - -

1873. június 24-én tartotta a páholy tisztújító ülését és a János napi évzáró munkáját. Ezen a munkán Besze János tv.-t a Könyves Kálmán páholy tagját- tiszteletbeli tagjául választotta, aki köszönő szavaiban a János rendű szabadkőművesek szerepéről, továbbá a Galilei páholy névviselőjéről emlékezett meg, mondván, hogy János apostol alapította meg a morált, Galilei pedig az ész győzelmét vívta ki a Biblia dogmatikus tételei fölött és így mindkettő szabadkőművesi szellemben működött.

Ezen alkalomra készült el Zahoray tv. "Galilei" festménye, amely őt abban a pillanatban ábrázolja, midőn az inkvizíció előtt kimondja híressé vált szavait. A festményt a János-ünnep keretében leplezték le, amelyet az illegalitás éveiben sikerült megmenteni. A festmény jelenleg a Nagymesteri szoba falát díszíti.

Néhány héttel a szépen lezajlott János-ünnepély után kellemes meglepetés érte a páholyt, amely eddigi működése révén most már életképesnek bizonyult. Mindezt nemcsak a testvér-páholyok, hanem a Np. is elismerték, utóbbi határozatához képest a Galilei páholy ünepélyes installálása iránt intézkedett, amely díszmunka 1873. július 7-én szabadkőművesi szokásnak megfelelően meg is történt.

*18* A díszmunkán az összes budapesti páholyok képviseltették magukat, amelyet Mandello Hugó tv. a Np. kiküldötte nyitott meg. Beszédében a páholyt véglegesen megalakultnak jelentette ki és az erről szóló Np.-okiratot átadta a páholynak, a kalapácsvezetést Stielly Gyula főmester tv.-re bízta és figyelmeztette a ttv.-et, mire kötelez a Galilei név és kérte őket, hogy ilyen szellemben dolgozzanak. Az ünnepélyen, többek között, Lewis és Besze ttv. ugyancsak felszólaltak.

Mint érdekességet meg kell említeni, hogy a páholy

első felvételi munkáját 1872. január 16-án tartotta, amelyen id. Brunner Imrét iktatták a láncba.

első másodfokú munkán, 1872. május 14-jén Schober Sándor id. Brunner Imre és Hausdorfer József tv. részesültek díjemelésben. Az

első mesteravató munka 1872. április 30-án zajlott le, amelyen Nagy Imre és Ott ttv. léptek elő. Az

első kereső fölötti golyózás az 1872. szeptember 26-i munkán zajlott le, amely elutasító volt. Az

első befogadás 1872. december 10-én történt, amely munkán Stielly Gyula és Hahn Ferenc léptek a páholy kötelékébe. Az

első haláleset 1872. november 4-én érte a páholyt. Bauer Norbert tv. ökk.

első alkalommal 1872. november 3-án Petsits Márk és ifj. Brunner Imre, mint a páholy delegáltjai vettek részt a Np. tanácskozásán.

- - -

A páholy belső strukturája erősödik, amit az is igazol, hogy már 1873-ban két új páholy alapításánál tevékenyen vesz részt. Győr keletén alakuló munkáiban különösen ifj. Brunner Imre, Schober Sándor, Kasztovszky János ttv. vesznek részt. A második, Budán létesülő Kazinczy páholy alapítási munkáiból a Galilei részéről Khler Antal, Persz Adolf és Titl György ttv. veszik ki részüket. Ez utóbbi a Galilei páholy helyiségeiben dolgozott.

A két új páholy szoros összeköttetésben maradt páholyunkkal, munkásságuk azonban rövid ideig tartott. Nem voltak életképesek és így -sajnos- mindkettőt rövid idő után az elaltatás sorsa érte.

- - -

Ez időben vezeti be a Galilei páholy a felvételeknél ma is szokásos ének- és zenekíséretet, amely oly széppé, meghatóvá és emlékezetessé teszi mindenki számára a felvétel magasztos ünnepségét.

1873-ban feltűnő és érdekes előadást tartott Wohlfahrt Ernő tv. "Priester und Pfaffe" címen, mely a páholy hangulatát alaposan felkavarta, bár Stielly főmester tv. az előadás kezdetén megmagyarázta a ttv.-nek, hogy az előadásból ne csináljanak vallási kérdést, hanem mint elméleti felekezeti kérdést tárgyalják, vizsgálják és ilyen értelemben szóljanak az előadáshoz.

Egyebekben a páholy munkásságát majdnem kizárólag belső ügyek, adminisztráció, felvételek és intruktív előadások lebonyolítása vette igénybe, de szociális kérdésekről sem feledkeztek meg.

1874. március 10-i munkán dr. Rosenberg tv. előadást tartott a "Börtönügyek reformja" címen. A vita folyamán dr. Tomassek Albert tv. indítványozza, hogy a páholy létesítsen egy "Rabsegélyező egyesület"-et, amely hivatva lenne a kérdést napirenden tartani. Több munkán foglalkoztak a kérdéssel és elhatározták, hogy az egyesület létrehozása érdekében mindent elkövetnek, addig is igyekeznek a budai fogházak elítéltjeit anyagi támogatásban részesíteni, kiket ily módon kívántak a végleges elzülléstől megmenteni.

Röviddel azután, már április hónapban, Staub Mór és Flechmann Manó ttv. a budai fogházban megkezdték felvilágosító előadásukat, amely munkájukhoz a páholy hathatós segítséget nyújtott. A kiszabaduló foglyokat elsősorban ruhával látták el és anyagiakkal is támogatták addig, míg azok a társadalomban új helyüket meg nem találták.

A két tv. valóban szabadkőművesi munkát végzett. Nehéz és fáradságos munkájuk nem maradt eredmény nélkül, mert sok elítélt ilyképpen megmenekült az elzülléstől. Munkájukat addig folytatták, míg a testvérpáholyok együttes munkája létre nem hozta a "Rabsegélyező egyesület"-et.

Ezen munkánál maradandó érdemeket szerzett dr. Tomassek Albert tv.-ünk, aki mint törvényszéki ügyész ezen profán egyesület megszervezésénél szabadkőművesi elgondolásokat valósított meg.

1873/74. évben a páholy 62 munkát tartott. Volt felvételi, díjemelési és gyászmunka. Megünnepelték a János-napot csakúgy, mint a páholy alapítási évfordulóját, továbbá kétszer tartottak nővér munkát is. Ekkor a páholynak már 80 tagja volt.

1873-ban érdekes indítvány került a Vezetőséghez, amely világosan jellemzi a páholyban uralkodó szellemet. Az indítvány szerint a tanítói karból a Szövetségbe lépni óhajtóknak engedjük el a felvételi tagdíjakat, mert ők vannak hivatva elveink szerint nevelni az ifjúságot, tehát szabadkőművesi *21*munkájukra nagy szükségünk van. Hosszas tárgyalás után az indítványt elfogadták azon hozzáadással, hogy erre "hazánk valamennyi szabadkőműves páholyának figyelme felhívattassék."

A más-más ritus alapján dolgozó két Nagypáholy egyesítésének kérdése a szabadkőművesség újraéledése óta fájó pontja volt a magyar szabadkőművességnek. Többször felvetődött a kérdés, de mindig csak elaludt az ügy, azon reményben, hogy ha nehezen is, de egyszer mégis megtalálják majd a Vezetők az egyesülésre vezető megoldást. Néhány éves szünetelés után ez irányban a Galilei páholyból indult ki a kezdeményező lépés. 1874. június 8-i munkán Hazay tv. indítvánnyal lép a páholy elő és azt ajánlja, hogy az egyesülés érdekében a Galilei-páholy kezdjen új tárgyalásokat a páholyokkal és a Np. vezetőivel. Történt-e valami az ügy érdekében, vagy sem, azt ma már nem lehet megállapítani. Tény azonban, hogy még sok év múlott el, amíg ezen sokak által nyilvánított óhaj megvalósulhatott.

Stielly Gyula főmestersége 1872. december 12-től 1874. június 16-ig tartott. Ez az idő korszakalkotó volt a páholy életében. Õ volt a páholy átszervezője és irányítója a ttv. atyai gondozója, miértis nagy szeretetnek és tekintélynek örvendett. Főmestersége alatt a páholy taglétszáma szépen növekedett, 1873-ban további 41 keresőt iktattak be a tv.-i láncba; de a nagy szaporulat nem jelentett különösebb nyereséget a páholynak. A felvettek közül elsősorban Wohlfahrt Ernő tv. és kívüle még 4-5 tv. emelkedett ki az átlagból. Õk a páholy munkáin igen tevékenyen vettek részt és igyekeztek a "Galilei"-t -nemes versenyben- a többi páholyok fölé emelni.

- - -

Az első hivatalos vizsgálatot a Np. 1874. január 26-án tartotta, amikor is Pulszky Ferenc Nmester, több főtisztviselő kíséretében meglátogatta a páholyt. Mindent átvizsgálva és megelégedésének kifejezést adva "kifogásolni valót nem talált".

Stielly Gyula főmester kiváló képességeire a Np. Vezetősége is felfigyelt és 1874-ben a Np. főtitkárává választotta. Nagy kitüntetés volt ez és miután Stielly tv. egész munkaképességét ez az új tisztség igénybe vette, a kalapácsot Wohlfahrt Ernő tv. kezébe adta, kit a páholy 1874. június 16-án főmesterré választott.

Nem vitás, hogy a páholyok munkáira a főmester egyénisége nagy befolyással van, mely körülmény a Galilei-páholy történetéből is világosan kitetszik. Stielly Gyula főmester munkája nyomán ez nagyon hamar megmutatkozott, ki arra törekedett, hogy a ttv. szellemi képességüknek megfelelően,minden tekintetben a szabadkőművesség és páholy érdekében munkálkodjanak. Viszont Wohlfahrt főmester tv. kötelességérzésére támaszkodva vezette a páholyt, de a várt eredmény elmaradt, dacára annak, hogy ő első volt a szorgalomban és ügyszeretetben, mégsem sikerült neki a már nehezen elért szellemi nívót tartani: a páholy működése hanyatlásnak indult.

Wohlfahrt főmester nem volt jó adminisztráló, de e tekintetben elsősorban Hausdorfer tv. állott fáradhatatlanul segítségére. Wohlfahrt főmester utolérhetetlen kedélye és egyénisége révén mégis összetartotta a ttv.-et; különösen a "testvéri lakomák" élénk lefolyása tette kedveltté, látogatottá az összejöveteleket, amelyekre sokáig szívesen emlékeztek vissza.

A dolgokra jellemző, hogy a páholyban három év alatt csupán 46 előadást tartottak, amelyekből 10 előadást maga Wohlfahrt tv. és 6 előadást vendég ttv. tartottak, tehát alig többet, mint előzőleg egy év alatt.

Az előadásokból csak néhányat említünk:

Wohlfahrt főmester: :Über die Entwicklung der Freimaurerei

Stielly tv. :Über weibliche Logenmitglieder

Elischer tv. :Über die symbolik des Freimaurers.

A páholy anyagi viszonyaihoz mérten emberbaráti tevékenységet is kifejtett. Elsősorban jelentékeny összeggel támogatta az arra rászoruló özvegyeket, de segélyt folyósított ifjaknak, hogy tanulmányaikat folytathassák. A páholy, illetve a ttv. adakozó készségét két, gyors egymásután bekövetkezett elemi csapás áldozatainak megsegítése vette igénybe. 1874. februárjában bekövetkezett árvíz a budai öldalon nagy károkat okozott. Sürgős segítségre volt szükség és lázas tevékenységgel törekedtek úgy a ttv. mint a nővérek az áldozatokon segíteni.

A páholy kezdeményezésére segélybizottság alakult, amely elsősorban is gyűjtést indított, másrészt feladta volt az árvízsújtotta embereknek hajlékot szerezni, ügyes-bajos dolgaikat elintézni. A Np. adakozásra hívta fel a testvérpáholyokat és a sürgősségre való tekintettel a befolyt adományokat a Galilei páholy kapta kézhez, hogy azt a legjobb belátása szerint használja fel.

Tekintélyes pénzösszeg, élelmiszer, ruhanemű került szétosztásra úgy, hogy e téren a Galilei páholy -profánok révén is- igen elismerésre méltó, eredményes karitatív munkát végzett.

Miután a páholyban néhány éven át majdnem kizárólag karitatív munka folyt, egyes ttv. már hangoztatták, hogy a szabadkőművesség nem csak jótékonysági intézmény. Szükséges és fontos volna, ha társadalmi és szociális kérdések megvitatásával többet foglalkoznának, továbbá gondoskodni kellene a ttv. lelki nemesítéséről is.

- - -

Az 1874. év vége közeledik és immár 3 éves múltja van a Galilei páholynak, amikor a Np. 1874. október 4-én tartott nagygyűlésén a külföldi páholyok képviselőiül két Galilei-páholybeli tv.-t választ, mégpedig

Mandello Károly tv.-t, aki a szászországi nagy országos páholyt /Drezda/ képviseli, továbbá

Stielly Gyula tv.-t aki a Grande Oriente della Massoneria d’Italia /Roma/ képviselője lett.

Az 1875-ös év a Galilei páholy életében már elég mozgalmas volt és több érdekes és értékes előadás foglalkoztatta a ttv.-et.

dr. Rosenberg Lajos tv. nagy érdeklődést keltő előadást tartott:

"Budapest városainak gyermekei -az elkorcsosult ifjúság javára életbeléptetendő lak- és menhelyek érdekében" amely előadását a testvérpáholyokban is megismételte, azt nagy tetszéssel fogadták és megvolt a remény arra, hogy az elhintett mag gyümölcsöt is fog hozni.

dr. Rosenberg tv. előadása különösen a leányanyák megmentésére terjeszkedett ki, mondván: nincs az országban olyan intézet, ahol "az ilyen teremtmények elhelyezhetők és nevelhetők volnának" Majd így folytatta: "ha mi is akarnánk hasonló intézetet -miként külföldön- létesíteni, úgy bizonyos társadalmi rétegek javítása ott megkezdhető lenne, ahol az a legtermészetesebb és a bűn aránylag legkönnyebben kiirtható. Akkor nem kételkedem, hogy ezen egylet alapítói között a ttv.-kel találkozom".

Ezen előadássorozat volt tulajdonképpeni megindítója a lelenc-kérdésnek, mellyel elsősorban a szabadkőművesség, illetve a Galilei páholy foglalkozott és csak ezután kezdett a profán társadalom és több hatóság e kérdéssel foglalkozni.

A páholy munkásságából még a következők emelhetők ki:

Ratter tv., ki a páholy alapítása óta töltötte be az előkészítőmester tisztséget, a 1875. január 5-i felvételi munka alkalmával végezte el a századik "előkészítés"-t. Ennek emlékére a páholy megfestette Ratter tv. arcképét és azt a vesztett léptek csarnokába helyezték el.

Páholyhatározat értelmében 1875-ben honosodott meg a máig is érvényben lévő szokás, hogy az a tv., aki más páholy munkáján részt vett, arról otthon jelentést kellett tennie. Ilyen jelentések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a ttv. más páholyok munkái iránt érdeklődni kezdtek.

Ugyanezen évben Stielly Gyula tv. indítványára létesítette az ú.n. "Galilei alap"-ot, amelynek kamatai "egykor a ttv. özvegyei és árvái javára lesznek fordítandók".

Azon ttv., akik más páholyok munkáira eljártak, sajnálattal látták, hogy olyan férfiak is kerültek a tv.-i láncba, kik nem odavalók. Ebből kiindulva határozta el a páholy, hogy felirattal fordul a Np.-hoz, hogy a jövőben minden páholy köteles legyen a keresőket a többi páholyoknak is bejelenteni, hogy esetleges kifogásaikat kellő időben megtehessék. A javaslat később az "Alkotmány"-ba is felvétetett, s ez ma is érvényben van, s e révén sok közibünk nem való kereső a páholy kapun kívül is maradt.

A páholy társadalmi térre is kiterjesztette figyelmét. Az 1875-ben megtartott iskolaszéki választások alkalmával a II. kerületben 13 tv-ünk került állásba, ahol értékes tevékenységet fejtettek ki. Elsősorban befolyással voltak az iskolai nevelés modernizálására, ami az akkori maradi rendszer mellett igen kemény diónak mutatkozott. A Galilei páholy érdeme, hogy a Budán létesítendő "Hajléktalanok menhelye" intézmény napirenden maradt.

- - -

A János rendű páholyokban már 1871-ben felmerült egy "Alkotmány" szerkesztésének igénye, amely kérdésen a páholyok éveken át vitatkoztak, míg végre 1875-ben komolyan hozzáláttak a kérdés megvalósításához. Ebben a munkában a Galilei páholy is tevékenyen vett részt és evvel kapcsolatosan indult meg azon munka is, melynek alapján a páholy első házszabálya is megszületett.

Ez a munka Wohlfahrt, Hausdorfer és Taub ttv. nevéhez fűződik. A felterjesztett "páholy-házszabály"-t a Np. nemcsak jóváhagyta, de többízben felhívta a többi páholyokat is, hogy készítsenek hasonló "házszabályt" és mintául a Galilei-páholy által -akkor német nyelven nyomtatásban is megjelent- szabályzatot ajánlotta. A Np. ez évi jelentésében írja az akkori krónikás: "Csak örvendetes az, amit ezen kicsi, de szorgalmasan dolgozó műhelytől tanulhatunk."

- - -

1875. július 1-én tartotta a János rendű Np. az első közös János ünnepélyt, amelyen a ttv. nagy számmal vettek részt. Azon a Galilei páholyból Mandello Károly, Stielly Gyula, Belányi Ferenc, és Wohlfahrt Ernő ttv. szerepeltek; utóbbi ekkor pendítette meg a budai ínségesek hathatósabb támogatásának ügyét, amely élénk visszhangra talált a ttv.-nél. Az emelkedett hangulatban lezajlott ünnepség jelentékenyen hozzájárult a "testvéri érzület ébrentartásához" és ez alkalommal szerepelt nyilvánosan a többi páholyok előtt a Galilei-páholy híres "négyes kara" is.

Az évek folyamán a páholy testvéri létszáma egyre emelkedett, úgyhogy 1875. év végéig már 124 tagja volt a páholynak. Ezek közül azonban az öt év alatt 25 tv. fedezett, töröltettek, vagy működésüket a páholy felfüggesztette; azonkívül 8 tv.-ünk ökk., úgy hogy ez időben 91 dolgozó tagja volt a páholynak.

A nagy létszám befogadására az Iskola-utcai helyiség szűknek bizonyult, más helyiségről kellett gondoskodni. Találtak is egy megfelelőt a Hauptgasse 107. alatt lévő "Népbank" épületében /ma Fő u. 8./, ahol a földszinti részen rendezték be a műhelyt és a hozzátartozó többi helyiségeket. A munkanap -úgy mint eddig- a kedd maradt. A vakolást az ugyanebben az épületben lévő "Drei Spatzen" című vendéglő külön helyiségében tartották.

Kedves testvéri élet fejlődött ki e csendes otthonban és csupán a lakók tudták, kik járnak oda, a külvilágnak sejtelme sem volt arról, hogy a hét keddi napján, az esti órákban, kik lépnek be a ház kapuján.

Az új műhelyt 1876. május 23-án a szabadkőművesi előírásoknak megfelelően, Berecz h. Nagymester tv. világosította meg, amely díszmunkán a Np. Fővilágosságai és a testvérpáholyok nagy számban vettek részt. Ezen munkán dr. Tatay Adolf és Thiering Sámuel keresők vétettek fel a tv.-i láncba. Még ez évben látták meg a világosságot páholyunkban, többek között Trautmann Ottó, Szmuk Lajos és dr. Schermann Adolf ttv. is, akik munkásságukkal a páholy hírnevét állandóan növelték.

- - -

1876/77. években a Galilei páholy fejlődése kevés haladást mutatott. A profán világban jelentkező válságok a páholy munkájára is kihatással voltak, de a ttv. összetartása és a szabadkőművességhez való ragaszkodásuk a nehézségeken mégis átsegítették a páholyt. A nehéz idők még jobban megismertették egymással a tv.-et -és ezáltal közelebb is kerültek egymáshoz.

A páholy lassan áttér kulturális kérdések megvitatására is. Ekkor támadt az az elgondolás is, hogy a Galilei páholy havonkénti munkájáról "összesített kivonatos rajzolatot" adjon ki, amelyet a többi páholyoknak megküldenek. Ez meg is történt, aminek az lett a gyakorlati értéke, hogy a munkák mindíg több látogatót vonzottak. Egyidejűleg határozták el, hogy a páholy munkáiról, előadásokról és működéséről évenként u. n. "Évkönyv"-et adnak ki. Ennek az lett volna a célja, hogy a páholy szellemi munkásságáról a magyar szabadkőművesség összessége tudomást szerezhessen.

Az első ilyen évkönyv 1876. március 31-én Belányi Ferenc és Wohlfahrt Ernő szerkesztésében magyar és német nyelven meg is jelent. A ttv. szeretettel forgatták a tartalmas évkönyv lapjait és nagy érdeklődéssel várták a második évkönyv megjelenését, mely azonban vállalkozási kedv hiányában elmaradt.

A páholy 1876-ban Deák Ferenc halála alkalmából gyászmunkát tartott és az elhangzott gyászbeszéd kapcsán rótta le a kegyelet adóját a "haza bölcse", a köténynélküli szabadkőműves iránt. A hazát ért veszteség fölötti fájdalmának jegyzőkönyvben adott kifejezést a páholy és a nagy halott arcképét az új páholy-helyiség számára megfesttette.

Az 1876. év történetéhez tartozik, hogy a Np. irodaigazgatói állására Belányi Ferenc titkár tv.-ünk neveztetett ki. Õ volt a "Lusitan Nagy Oriens Lissabon" képviselője is.

Ez évben a Galilei-páholy tagjai közül már többen vesznek részt a Np. adminisztrációjában. Wohlfahrt Ernő és Mandello Károly ttv. beválasztatnak a "Szabadkőművesi igazságszolgáltatás" kidolgozására kiküldött bizottságba, míg az új "Szertartáskönyv" kidolgozására kiküldött bizottságban a Galilei-páholyból Stielly és Belányi ttv. működnek, akik munkájukról a páholy 1876. november 3-i ülésén tesznek jelentést.

Az évek során időnként felmerülő vita -a két ritus szerint dolgozó Np. fúziójáról- 1876-ban a Galilei páholyban is újból napirendre kerül. Wohlfahrt Ernő főmester előadássorozatot tartott és tanulmányt írt a kérdés gyors megoldása érdekében, de a kérdés újból lekerült a napirendről, hogy majd évek múltán ismét kalapács alá vétessék.

- - -

Az utóbbi időben a páholy nyugalmát és a tv.-i együttműködést két kellemetlen ügy zavarta meg. Az egyik az évekkel ezelőtt alakult budai Népbank összeomlása, -melynek vezetőségében négy ttv.-ünk működött- kompromittálta a páholyt. A kedélyek jóideig forrongásban maradtak, annak dacára, hogy a négy tv.-t a páholy kizárta. A másik ügy sokkal veszélyesebb természetű volt. Ugyanis Wohlfahrt főmester súlyos pénzügyi viszonyai következtében 1877. február 20-án kénytelen volt lemondani és a páholy újból Stielly Gyula tv.-t ültette a főmesteri székbe, aki tv.-i érzülettel és nagy igyekezettel sietett Wohlfahrt tv. segítségére.

A páholy által felajánlott anyagi segítséget Wohlfahrt tv. nem fogadta el és azt egy másik tv. szerette volna maga számára megszerezni. De erre a páholynak joga nem volt, mert a segélyt kifejezetten Wohlfahrt tv. részére adták össze a tehetősebb ttv. Az ilyképpen magát megbántottnak érző tv. agitációt kezdett Stielly főmester ellen, aminek eredménye az 1877. június 19-én tartott főmesteri választásnál olyan fenyegető alakban jelentkezett, amire a Galilei páholy történetében addig példa nem volt.

Az történt, hogy Hausdorfer József tv. csupán egy szótöbbséggel választatott meg főmesternek, aki ezért a tisztséget nem fogadta el és a július hóban megtartott újabb választáson, már egységes akarattal, Schmidt Ferenc tv. került a főmesteri székbe.

A páholy legsúlyosabb napjai közé számítják ezt az időszakot. A műhelyben megbomlott a béke, megértés helyett széthúzás ütötte fel a fejét és hogy komoly szakadás mégsem következett be, az csakis a páholy ellenállóképességének tudható be. A kedélyek nehezen és még sokáig nem akartak megnyugodni.

- - -

A következő évek munkája már több örömet jelent a ttv.-nek. A szokásos adminisztrációs munkákon kívül foglalkoznak társadalmi és szociális kérdések megvitatásával és olyan előadásokat hallanak a ttv., melyek testvérpáholyok tagjait is nagy számban vonzzák páholyukba.

Közben a páholy új értékes láncszemekkel gyarapodik, viszont régi, nem aktív ttv. kiválnak a páholyból, amely körülmény az irodalmi bizottság működését megkönnyíti. Javul a helyzet pénzügyi téren is, ami ugyancsak fontos. A Galilei páholy viszonya úgy a testvérpáholyokhoz, mint a Np.hoz napról napra szorosabbá válik.

1877-ben Galilei halálának évfordulóján, január 8-án, ökk dr. Tomassek és Asbóth karnagy felett gyászmunkát tartott a páholy. Szmik Lajos tv. a páholy magyar szónoka emlékezett meg az elköltözött dr. Tomassek kiváló tulajdonságairól, jelleméről és szellemi képességeiről. A beszédnek az a része keltett mély benyomást, amelyben igazolni igyekezett dr. T. tv. tettét, aki hosszú és kínos testi szenvedései miatt önkezével vetett véget életének.

Asbóth tv.-ről Guat tv. német nyelven emlékezett meg, amely ugyancsak nagy hatást váltott ki a ttv.-ből. Hátrahagyott kis lánykája részére "gyám neveztetett ki, aki őt közvetlenül és közvetve oltalmazni, szükség esetében tanáccsal és tettel támogatni és róla időnként a páholynak jelentést adni tartozik."

Az a szokás, hogy az ökk. kiskorú gyermekei számára gyám neveztessék ki, az 1919-i feloszlatásig a páholyban megmaradt. A két gyászbeszédről azért is érdemes megemlékezni, mert bár A. tv. természetes halállal múlt ki, G. tv. az öngyilkosság kérdését is érintette, mely kérdés taglalása később számos előadás anyagát képezte, nemcsak a Galilei, hanem más páholyokban is.

- - -

Az irodalmi bizottság nagyszerűen működött, ami az előadásokból kitűnik, melyeket a ttv. 1877/78. években tartottak. Lehetetlen minden előadás témáját felsorolni, de a legérdekesebbek közül felemlítek néhányat, mégpedig:

Pulszky Ferenc Nm. tv. 4 előadást tartott páholyunkban:

Gang der Kultur in Ungarn

Die gesellschaftlichen Verhaeltnisse in England

Über Lessing - Über Literatur

Schermann tv. 2 előadással szerepelt:

Über Sinnesorgane

Über Geisteskrankheiten

Belányi tv. 2 előadást tartott:

Beteiligung einzelner Regentenhaeuser an der Freimaurerei.

Englische Mr. und englischer Ritual

Wohlfahrt tv. 5 előadást, dr. Hochstein tv. 3 előadást tartottak.

Tanulságos előadásokat tartottak még Schmidt, Bányai, dr. Morzsányi, Gell, Szmik, Hausdorfer, Eckermann, Koller, Beer ttv. és még mások.

Jótékonyság terén a páholy továbbra is megteszi kötelességét. Anyagi erejéhez mérten gondoskodik az ökk. tv. hátramaradottjain, segélyt nyújtanak minden jelentkező profánnak is. Több tehetséges tanulót állandó támogatásban részesített és lehetővé tette, hogy azok tanulmányaikat folytathassák.

- - -

Az 1878. évben a harctérre küldött katonák családjai számára 1.000 forint segélyt juttattak. A szerb-török háború sebesültjeinek 85 kg "tépést" készítettek nővéreink és ezenkívül nagy mennyiségű kötözőanyagot gyűjtöttek a katonai kórházaknak.

Ez évben az egri és miskolci árvízkárosultaknak, 1879-ben az árvíz által elpusztított Szegednek juttattak gyorssegélyt. Minden segítség kevés volt, de a páholy ereje többet nem bírt el és boldogok voltak a ttv., hogy bajba jutott embertársaikon segthettek.

Profán egyesületek megsegítéséről sem feledkezett meg a páholy. Ebben az időszakban alapító tagja lett a Galilei a Népnevelő Egyesületnek, a Klenbergerdörfel-i /Austria/ gyermekmenhelynek, a tabáni népiskolai könyvtáregyletnek, az állatvédő egyletnek, a szepesi menedékház egyletnek, azonkívül rendes tagja volt számos más közhasznú egyesületnek, melyeket állandóan támogatott. Így például a budai új "Népiskola céljaira 1500 frt-os alapítási segélyt" gyűjtöttek a ttv.

Petsits tv. és a páholy karitatív munkájában résztvevő nővérek évről-évre gondoskodtak arról, hogy karácsonykor minél több szegénysorsú tanuló jusson téli ruházathoz,tankönyvekhez és élelmiszerekhez.

A páholy nem mulasztotta el rituális növérmunkák és estélyek révén a nővéreket a Szövetséghez kötni, ami által azok szívjóságukat jobban érvényesíthették, másrészt láthatták, hogy hozzátartozóik mily nemes célok érdekében dolgoznak és gyakran otthonukból távolmaradnak.

A páholy tervszerű munkája révén -amelyet a "népnevelés fejlesztése" ügyében folytatólagosan kifejtett-, több tv.-ünk választtatott meg iskolaszéki taggá és az eredményt látva dr. Schmann tv. javaslatára felhívták a testvérpáholyok figyelmét hasonló eljárás követésére, melynek eredménye lett, hogy a főváros iskolaszékeiben a ttv.nagy számban voltak képviselve, ahol aztán szabadkőművesi elveiket érvényesíthették.

1878. február 19-i munkán -mikor az iskolaszékek ügye napirenden volt-, határozatilag mondja ki a páholy, hogy -amennyire pénzügyi helyzete engedi-, minden olyan egyesületbe, mely a felvilágosodást szolgálja, alapító tagul belép.

A Np. felhívására április-május hónapokban a páholy az "Alkotmány" revíziójának kérdésével foglalkozik és a kialakult javaslatot majdnem az összes hazai páholyok magukévá tették, amelyek csaknem egész terjedelmükben az új alkotmányba fel is vétettek.

1879/80 -ban egy jelentés büszkén számol be a Galilei páholy könyvtáráról, amely Titl tv. gondjaira volt bízva, aki nagy szeretettel szaporította a könyvtár állományát, mely már 1.335 kötetre emelkedett, azokban a ttv., különösen nővéreink, nagy előszeretettel válogathattak.

Ez időben valósította meg a páholy a belföldi testvérpáholyokkal, valamint a külföldi ttv.-kel való állandó levelezés eszméjét, úgy hogy a külföldön tartózkodó tv.-eink mindenkor informálva voltak a magyar szabadkőművességben, különösképpen a Galilei páholyban lefolyt eseményekről. Ez a levelezés néhány évig tartott, de lassan ellanyhult, míg végre teljesen elaludt.

1877/78.években nagyban szaporodott a páholy taglétszáma, amely ekkor már 152-re emelkedett. A felvettek közül kiemelkedő, értékes láncszemeknek bizonyultak dr. Mandello Károly, dr. Morzsányi Károly, későbbi orsz.gyűlési képviselő, Mikolik Kálmán és Schöja Ignác ttv., de a többiek nagyrésze is lelkes tagjává vált páholyunknak.

1877. január 31-én a Np. közös gyászmunkát tartott. Úgy ezen, mint más közös munkán, vagy Jánosnapi ünnepségeken részt vesz a Galilei páholy négyes énekkara, mely minden egyes szereplésével növelte a munkák fényét, hangulatát.

- - -

A páholy minden tekintetben erősödik. Kifelé tekintélyt szerzett magának, mert újólag részt vett több vidéki páholy alapítási munkájában. Ugyanis 1878-ban a Vágújhelyen megalakult "Felvidék" és a Szászrégen keletén létesült "Harmonia", végül a losonci "Phönix" páholy születésénél értékes munkát fejtettek ki a ttv.

Különösen a "Phönix" páholy alapításánál az ott lakó ifj. Stielly Gyula tv. szerzett érdemeket, mely páholy ünnepélyes megvilágításánál -1880. június 13-án- a Galilei páholy testületileg vett részt. Visszautaztunkban a Salgó-hegyen Schmidt főmester vezetésével szabad ég alatt munkát tartottak, ahonnan ttv. felfrissülve, új erőt merítve tértek vissza, hogy saját otthonukban folytassák a munkájukat.

A páholy 1878. évben is értékes munkát folytatott; azok nagy látogatottságnak örvendtek, mert sok vendég tv. vett részt a munkákon. Volt olyan munkanap, amikor 27 vendéget üdvözölhetett a páholy; vendég nélkül soha sem volt munka. Érthető is volt a páholy látogatottsága, mert kiváló előadók foglalkoztak nemcsak szabadkőművesi, hanem egyéb témákkal is.

1878-ban a Galilei páholy elaboratumban fordul a Np.-hoz és ugyanakkor a többi páholyhoz is, hogy foglalkozzanak a nemzetiségi kérdéssel, mert ebben csak az együttes lépés vezethet eredményre. Leszögezték, hogy nem kívánnak a napi politika terére lépni. Kérték, hogy foglalkozzanak a népművelési és szegényügyi kérdéssel is, melyek vitatása hálás témája lehetne a szabadkőművességnek. Tudják -mondja az elaborátum-, hogy ez utóbbi két kérdés megvalósítása állami, vagy városi feladat, a szabadkőművesség anyagi ereje is gyenge ilyen intézmények létesítésére, vagy fenntartására, mégis foglalkozni kell a kérdésekkel, "forcirozni kell ilyen intézmények létesítését, megindítását, melyeket ezután át kell adni az illetékes hatóságoknak."

Súlyt helyezett a páholy arra, hogy a budapesti testvérpáholyok mellett a vidékkel is szoros kapcsolatot létesítsen. Ez utóbbi azonban nehézségekbe ütközött, mert idő és pénzáldozatot jelentett a ttv.-nek és a páholynak egyaránt. Mégis rendkívüli, vagy ünnepélyes alkalmakkor a páholy küldöttségileg képviseltette magát egy-egy munkán Pozsonyban, Nagyváradon, Sopronban, Szegeden, Losoncon és Sziszeken.

Természetesen a páholy szoros kapcsolatban volt a Np.-lyal is, ahol már négy tv.-ünk volt tagja a főtisztviselői collegiumnak és több tv. mint meghatalmazott szerepelt külföldi szabadkőműves főhatóságoknál is.

Az 1878. évben a Np. által rendezett közös János napi ünnepség szaporította a páholy hírnevét. Ezen Belányi és dr. Schermann ttv. egy-egy kitűnő előadással szerepeltek. Belányi tv. a szabadkőművesség védőszentjéről, János misztériumáról beszélt. Schermann tv. mint a világosság ünnepét jellemezte e napot, miközben összehasonlítást tett az 1717-ben létező szabadkőművesség akkori állapotáról és a mai helyzetről. Beszédének egyik helyén ezt mondja: "A szabadkőművesség, mint reformot igénylő, de reformképes is, külsőségeiben és formaszerűségében a kor igényeihez alkalmazkodva változhat ugyan, lényegében azonban, mely nemes alapokra fektetve választékos eszközök igénybe vételével magasztos célok felé törekszik, változatlan maradt ..."

Ez évben javaslatot terjeszt a páholy a Np. elé, kérvén, hogy a neofiták ismereteinek kibővítése céljából katekizmus dolgoztassék ki, amelyet a felvétel alkalmával kapnának kézhez. Az eddig használt brosura hiányos és idejét múlta, tehát annak átdolgozását ajánlja. A javaslatot a Np. collegiuma magáévá tette és a kérdés alapos kidolgozását egy páholyközi bizottságra bízta.

- - -

A páholy munkásságának nyolcadik évében tart. Belső élete kedvező és eredményes. Előadások, felolvasások, eszmecserék, fontos napi kérdések fölötti viták kötik le a ttv. figyelmét. Kiváló művészek, zenészek szórakoztatják a ttv.-ket ünnepi munkáikon. Kellemes, kedélyes társasélet fejlődött ki a vakolásokon és nővér összejöveteleken. Dicsekvés nélkül elmondható, hogy nem volt a pesti páholyok egyikében sem annyi vendég, mint a Galilei páholyban, ahonnan mindenki mindig elégedetten távozott.

1879/80 -ban a ttv. 33 előadást tartottak a páholyban, mégpedig

Hausdorfer tv. János-napi ünnepi beszédén kívül még 3 előadást tartott.

Mikolik Kálmán tv. előadása a következő címet viselte:

Bescheidene Ansichtern über die Erziehung der Kinder im Frm.sinne.

dr. Hochstein Mór tv. 2 előadással szerepelt:

Der Mensch im Spiegel der Selbsterkenntniss, Über den Ursprung des

Menschen nach Haeckels und Darwins Theoria;

Belányi tv. 6 előadást tartott, köztük a legértékesebbek:

Die Kunst des Schweigens;

Aktuelle Rolle der Frauen in der Frm.rei;

Wohlfahrt Ernő tv. 2 előadásának címe:

Welche Details im maurerischen Leben sind Geheim zu halben.

Die maurerische Schreibweise.

A legkülönbözőbb témákról tartottak előadást Szmik, Steffek, dr. Schermann, Wehner ttv. és még mások is.

- - -

Az első -de egyben egyetlen- súlyos krízis, amely Schmidt Ferenc tv.-nek főmesteri választását előzte meg, sokáig zavarta a páholy belső nyugalmát, de azt a ttv. szabadkőművesi gondolkozása végre mégis leküzdötte.

Schmidt Ferenc tv.-nek főmesterré választása szerencsésnek bizonyult; 11 éven keresztül, 1877-től 1888. évig vezette a kalapácsot. Nyílt, egyenes jelleme, szeretetreméltó egyénisége magával ragadta a ttv.-et. Nem szónok, de kiváló ember, igazi szabadkőműves, aki főmestersége alatt mindenkor a páholy tradícióját tartotta szem előtt, ami által nagy érdemeket szerzett. Mindenki szerette.

Feladatainak megoldásában több régi, kipróbált, iskolázott tv. volt segítségére. Különösen a jól összeválogatott irodalmi-bizottság, melynek vezetője dr.Schermann tv., tagjai között pedig Wohlfahrt, Belányi, Hausdorfer, dr. Hochstein ttv. buzgólkodtak - állandó tanulságos és élvezetes szellemi munkákról gondoskodtak.

Az előadások elsősorban szabadkőművesi természetűek voltak, egyben foglalkoztak társadalmi és természettudományi kérdésekkel is, amelyek serkentőleg hatottak a neofita ttv.-re, akik a páholy kék szalagját csak egy-egy értékes előadás megtartása után szerezhették meg.

Az akkori krónikás megállapítja, "hogy Schmidt Ferenc főmester kalapácsvezetéseinek ideje alatt a páholy nagyobb dolgokat ugyan nem produkált, de munkájuk mégis értékes volt, mert minden érdekesebb szabadkőművesi témát megtárgyaltak, szociális és társadalmi kérdést megvitattak. A ttv. és nővérek értékes karitatív munkát fejtettek ki; áldozatot hoztak a Budai Népkonyha, a Budai Gyermekmenhely stb. létesítésével kapcsolatosan." Nem volt olyan szabadkőműves, vagy profán akció, amelyből a páholy -néha erején felül- ki ne vette volna részét.

- - -

A páholy történetében emlékezetes dátum 1880. november 30-a, mert ekkor egy új páholyház megvalósításának kérdését határozták el a ttv. A kérdés tanulmányozását egy bizottságra bízták. A ttv. nehéz feladatra vállalkoztak. A bizottság nagy kedvvel, serényen munkához látott. Az építés költségeire 50 forintos részjegyeket bocsátottak ki és az összegyülemlett pénzből óhajtották saját hajlékukat felépíteni. A terv -mely a ttv. szerény anyagi viszonyaira való tekintettel- hiú ábrándnak látszott, azoknak áldozatkézsége következtében, néhány év múlva mégis megvalósult.

Ugyanezen munkán fogadott el a páholy egy indítványt, mely szerint a Pest keletén dolgozó 3 Jánosrendű páhollyal a jövőben minden ügyben egységes eljárást kíván folytatni és ennek érdekében -egy-egy megállapított téma megvitatására- évenként négy közös munkát tartanak. Az első ilyen együttes munkát a "Szent István" páholy rendezte és ez a rendszer 1885. évig folytatódott, e téren közelebb hozva a ttv.-et egymáshoz.

A páholy behatóan foglalkozott a Np. szervezetének megreformálásával is, mert a látogatások révén láthatóvá vált, hol vannak hibák, amelyek kiküszöbölésére gondolni kell. A páholy felirattal fordult ez ügyben a Np.-hoz, valamint a tv. páholyokhoz is, melynek eredményeképpen a kérdés addig maradt napirenden, míg az néhány év múltán megoldást nem nyert.

Karitatív téren gyűjtést kezdeményezett a mozgósítottak itthonmaradt családjai számára, amelyhez a többi páholyok is csatlakoztak. Első gyűjtés alapján a magyar szabadkőművesség 1000 frt. sürgős segítséget adott át a főváros polgármesterének.

Az 1878. évi szegedi árvízkatasztrófa ugyancsak sürgős karitatív munkára serkentette a ttv.-et, nővéreket egyaránt. Megindult a gyűjtés, amelyhez elsőnek a páholy nagyobb összeggel járult. Wohlfahrt Ernő tv. pedig kiadott szabadkőműves költeményeinek jövedelmét ajánlotta fel az árvízkárosultaknak.

- - -

Az év végén súlyos veszteség érte a magyar szabadkőművességet. 1878. december 31-én Mosch Károly tv., magyarországi Jánosrendű Np. tb. Nagymestert ökk.

Mosch tv. nagy érdemeket szerzett a magyar szabadkőművesség felélesztési munkája körül, méltán egyik alapítójának is tekinthetjük. A művészet rajongója, buzgó és áldozatkész tv. volt. Több budapesti és vidéki páholy alapításánál segédkezett; részt vett a Galilei páholy alapítási munkáiban is. Megérdemli, hogy ne feledkezzünk meg róla.

- - -

A páholy-munkák nívója állandóan emelkedett, miáltal a munkák látogatottá váltak, amely nagyban hozzájárult a páholyélet kiszélesítéséhez és tv.-i kapcsolatok megszilárdulásához- még a profán életben is.

1878/79. években 60 munkát tartott a páholy, melyeken összesen 1884. saját páholybeli és 319 vendég tv. vett részt. A nővér-összejöveteleken állandóan 50-60-an vettek részt. Mindezen számok fényesen igazolják, mily nagy érdeklődéssel viseltettek a ttv. munkáink iránt.

1880. február 12-én a Np. átiratban fordul az összes páholyhoz, melyben saját könyvtár létesítésére hívja fel őket. A Np. tudja, hogy a nehéz pénzügyi viszonyok nagyban akadályozzák ilyen könyvtárak létesítését, de mégis kéri a ttv.-et és tv.-páholyokat, hozzanak áldozatot és saját könyvtáruk kettős példányait ajánlják fel ilyen könyvtárak céljaira. Az átirat majd így folytatja: "Mintegy útmutatásul hozzuk Önöknek figyelmébe kedves testvérek, a helyben működő Jánosrendű Galilei páholynak teljes 2.000 kötetét képviselő értékes könyvtárát, mely az egyes testvérek érdeklődésének legfényesebb eredménye! Erre kérjük fel mi is Önöket! Csekély az áldozat, fényes és gazdag az eredmény."

Ebben az időben a Np. könyvtára 305 műből állott, a Galilei páholy pedig egy 2.015 kötetet számláló könyvtárral rendelkezett.

1881. januárjában az Igló keletén dolgozó "Tátra" páholy Mikolik Kálmán tv.-ünket delegálja, mint állandó kiküldöttjét a Np.-hoz.

Június hónapban a Np. által választott bizottság, amely a "szabadkőművesi titoktartás" kérdésének megvitatásával foglalkozott, a Galilei páholy minden részletkérdésre kiterjedő elaboratumát elfogadta és az abban lefektetett elvek betartására hívta fel a többi páholyokat is.

1881. július 27-e szomorúságot hozott a páholynak. Belányi Ferenc tv.-ünk, a Np. irodaigazgatója, több páholy tiszteletbeli tagja ökk. B. tv. 1872-ben Győr keletén dolgozó "Kisfaludy Sándor" páholyban látta meg a világosságot, ahol a szabadkőművesség érdekében tevékenyen működött. B. tv.-nek, mint harcos gondolkodásúnak, nem tetszett a páholy munkája, onnan kilépett. Később Budapestre költözött és a Galilei páholyba kérte befogadását. Egyike volt a páholy legszorgalmasabb, legértékesebb munkásainak. Halála nagy veszteséget jelentett páholyunknak és a hazai szabadkőművességnek egyaránt.

- - -

Ez évben először rendezett a páholy nővéreink bevonásával a nyári napokra -a keddi munkák pótlására- társas kirándulást, amely szokás 1887. évig tartott. A Galilei páholy volt az egyedüli, amely alapítása óta télen-nyáron megszakítás nélkül dolgozott. Ez évben történt először, hogy a páholy nyári munkaszünetet tartott. Ekkor vált azután szokássá, hogy a nyári szünet alatt minden kedden este a ttv. a nővérekkel együtt a szabadban vacsorára gyűltek össze. A vacsorák kedélyessége nagyban hozzájárult a tv.-i viszony megszilárdulásához.

1881. december 13-án ünnepelte a páholy fennállásának tizedik évfordulóját, amelyen Hausdorfer tv. tartalmas jelentésben számolt be a páholy addigi működéséről.

Az ünnepi munkát követő "testvéri lakoma" a magyar szabadkőművesség történetének szempontjából mindig emlékezetes marad. Ez alkalommal történt, hogy a skót ritusú Np. kiküldötte, Németh Miklós h.Nm. tv. szívhez szóló lendületes beszédben a két ritus szerint dolgozó főhatóság egyesülését hozta szóba. Az újból felvetett gondolat a Galilei páholyban nagy tetszést aratott, annál is inkább, mert a páholy már évekkel ezelőtt foglalkozott a kérdéssel. A páholy az egyesülés kérdését továbbra is napirenden tartotta és 1882-ben dr. Schermann tv. a páholy megbízásából egy emlékiratban az egyesülés létrehozása érdekében szállt síkra. Az emlékiratot tanulmányozás céljából elküldték az összes páholynak, melyet változatlanul el is fogadtak. Ez az emlékirat képezte a később megindult tárgyalások alapját is.

A tárgyalásokat a "magas fokok" kérdése nagyon megnehezítette, azok évekig elhúzódtak, míg végre a különböző bizottságok által kidolgozott szabályok, szertartások stb. kérdésében megkezdődtek a viták. Végül több változtatás után az elkészült tervezetet mindkét ritus Np.-a elfogadta és az 1886. március 21-én tartott alakuló Nagygyűlésen -amelyen a hazai összes páholyok kiküldöttei résztvettek- az egyesülés kimondatott. Ilyképpen a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alapítása valóra vált.

- - -

A Galilei páholy a viszontagságos időket túlélve megérte és megünnepelte fennállásának 10. évét, biztos, határozott léptekkel indult munkájának folytatására. A lezajlott ünnepségek megmutatták, hogy az ország szabadkőművessége mily nagy figyelemmel kísérte a Galilei páholy eddig munkáját; örültek annak megerősödésén és bámulták azt az energiát, amelyet a páholy minden jó és nemes ügy érdekében -erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt- kifejtett.

Hausdorfer József tv. által készített részletes jelentés, amely a páholy 10 éves múltját ölelte fel, 1882-ben német nyelven megjelent, amiből 1-2 példányt őriznek még emlékül idősebb tv.-eink.

A jubileummal kapcsolatban említjük meg, hogy a páholy megalakulásakor, tehát 1871-ben, a szokásos jelvényt is elkészítette, amelyet nem nyakba akasztva, hanem a bal mellre tűzve viseltek. A páholy jelvény a következőképpen nézett ki: két emailozott, egymásra fektetett háromszög, hegyén kalapács, kanál, körző és szögmérő. A kékszínű középső mezőn sugárzó Nap, felhők között földgömb, alatta az ismert jelszó "E pur si muove", továbbá "Galilei című /Keleten Budán, 1871. évi dec. 12.". A jelvény másik oldalán ugyanezen felírás német nyelven. Szalagja bordó szín, sötétkék csíkkal a szélén.

Ezt a jelvényt használták a Galilei páholybeli ttv. 10 évig, 1871-től 1881. évig. Ennek nyomán készült az új páholy-jelvény, amely mai napig is használatban van.

- - -

Újból vissza kell térni a páholy 10 éves jubiliumára, illetőleg eddigi működésének ismertetésére. Megállapítható, hogy az idők folyamán sok értékes anyag ment veszendőbe, úgy hogy eddigi beszámolómban bizonyára hiányok észlelhetők, amelyeket a mai krónikás, sajnos, kiküszöbölni nem tud.

Talán az sem lesz hiábavaló munka, ha a tíz év néhány eredményét egy kissé összefoglalva rögzítjük. Elsősorban beszéljenek az alábbi adatok a páholy létszámának alakulásáról.

Ugyanezen idő alatt:

Az 1881. decemberi létszám tehát: 109 tv. Ebből 80 mester, 7 legény, 22 inas.

Ezek közül 89 tv. Budapesten, 20 tv. pedig vidéken lakott.

Tiszteletbeli tagjai páholyunknak ezidőben:

Pulszky Ferenc Nm., Berecz Antal h.Nm., Maurer Henrik II. főfelügyelő, Besze János magánzó és Serafin Frigyes evang. lelkész.

Emlékezetes maradt a páholy életében az 1876. év, amikor az akkori zavaros helyzet következtében 25 tv. fedezett, vagy töröltetett, míg más években a fedezék száma normális maradt.

Pénzügyi statisztikát -megbízható adatok hiányában- ma már nem lehet produkálni, de mégis kimutatható a páholy 10 éves anyagi, társadalmi, és karitatív munkásságából a következő:

Ezekhez még hozzávethetjük a páholy által alapított különféle intézményeket is, amelyek mind pénzbe kerültek.

Éspedig:

1./ Ágyalapítvány a Kahlenbergerdörfel-i /Bécs mellett/

2./ Népnevelési egyesület

3./ Népszerű felolvasásokat tartó egyesület

4./ Tabáni népiskola könyvtár és így tovább.

Egy Galilei páholy-beli tv. 1882. évben érdekes statisztikát készített és bocsátott a Np. rendelkezésére a János rendű páholyokról,amelyből az itt álló néhány adat is fényt derít az akkori szabadkőművesség helyzetére. Ezidőben a Jánosrendű Np. védelme alatt Budapesten 4, vidéken 21 páholy 1246 taglétszámmal dolgozott.

A legerősebb páholy a Neudörfl keletén dolgozó "Humanitás" páholy 190 taggal, a leggyengébb a Pápa keletén működő "Kölcsey Ferenc" páholy, amelyben egészében 9 tv. működött.

Az ország legrégibb páholya a Temesvár keletén dolgozó "Zu den 3 weissen Lilien", a legfiatalabb a Neudörfl keletén dolgozó "Concordia" páholy.

A Galilei páholy összetétele foglalkozások szerint a következő képet mutatja:

14 kereskedő, 5 iparos, 9 állami, 50 magántisztviselő, 2 ügyvéd, 9 tanár, 9 orvos, 13 mérnök, 4 építészi vállalkozó, 1 újságíró, 2 magánzó, 1 gyáros, 1 telektulajdonos, 9 vasutas, 2 gyógyszerész, 2 építész, 1 fotografus, 1 kávés és 2 kisegítő tv.

- - -

1882-ben a páholy a szabadkőművesség templomának felépítésén fáradozva folytatta munkáját. Az irodalmi bizottság szorgalmasan gondoskodik arról, hogy a ttv. előtt mindazon témák megvilágíttassanak, amelyek a szabadkőművességet érdekelték. 47 munkán vettek részt a ttv. Wohlfahrt Ernő tv. 5, dr. Hochstein Mór tv. 3, Schmidt Ferenc, Gyulai Albert, Weiss Dávid, Püspöky Géza és Titl István ttv. 1-1 előadással szerepeltek.

A szokásos Jánosnapi ünnep, valamint a páholy alapításának évfordulójáról való megemlékezés ez évben sem maradt el.

A páholy taglétszámában kevés a változás: mindössze 4 tv. vétetett föl, ennek ellenében 6 tv. fedezett vagy töröltetett.

A munkákat a ttv. rendszeresen látogatják, bár feltűnő, hogy az utóbbi időben a szorgalmas látogatók elmaradnak. A dolog után járva megállapították, hogy ez vélemény- különbözeti és világszemléleti okokra vezethető vissza. A vezetőség szükségesnek tartja a kérdésnek nyíltan való megtárgyalását, melynek megtörténte után a tv.-i szeretettől és a szabadkőművesi érzésektől vezetve a félreértések elsimultak, az elmaradozó ttv. újra szorgalmas látogatói lettek a munkáknak.

A páholy pénzügyi helyzete konszolidálódott. Az alapok tőkéje adományozások következtében gyarapodott és így karitatív téren a korábbi évekhez mérten tovább is támogathatja a ttv-et, nővéreket és árvákat, valamint a szabadkőműves és profán intézményeket.

Az 1883/84-es évek páholy munkái normális, nyugalmas, zajtalan kereteken belül zajlottak le. 1883. március 22-én tartotta a Budapest keletén dolgozó négy Jánosrendű páholy negyedik együttes munkáját, melyet a Galilei páholy rendezett és annak főmestere vezetett. Témája volt:

"Szükséges-e, hogy a hazai profán sajtó időközönként szabadkőmvesi dolgokról tájékoztatást adjon olvasóinak?"

Sokat vitatkoztak e kérdésről a ttv. Az a vélemény alakult ki, miszerint szükségesnek látszik, hogy a napilapok szabadkőművesi ügyeket tárgyaljanak és csak abban volt vélemény- eltérés, hogy ez mily mértékben történjen.

A szabadkőművesség eszméi a profán világban szélesebb körben termékeny talajra találtak, miáltal a Galilei páholy taglétszáma is emelkedőben van. 1879-1883-ig csaknem 50 új szemmel gyarapodott tv.-i láncunk. Ezek közül kiemelkednek dr. Hochstein Mór, Hollós Jakab, Hollaender Mór, Irsai Ignác, Turner Károly, Abeles Izidor ttv., kik életük végéig lelkes munkás és értékes tagjai voltak páholyunknak.

Egy kisebb jelentőségű, de kedves jubileumról kell még megemlékezni, amely 1883. évi tavasz egyik munkáján zajlott le. Báthory tv. mint vendég szorgalmas látogatója volt a páholynak, aki ez alkalommal századszor vett részt munkánkon, amikoris őt a páholy meleg ünnepeltetésben részesítette. Ilyen jubileummal eddig egyik hazai páholy sem dicsekedhetett.

- - -

Említésre méltó munka zajlott le 1883. október 28-án, amikoris a két ritus szerint dolgozó Nagypáholy és Galilei páholy vezetése alatt közös munkát tartott, amelyen a Budapest keletén dolgozó összes, mindkét ritusbeli páholyok részt vettek.

A munkát Schmidt Ferenc főmesterünk vezette és a szokásos szertartásos megnyitás után Weiss Dávid Galilei páholy-beli tv. tartotta meg előadását, melynek címe: "Was ist der Geist und Sinn jenes alten freimaurerischen Gestzes, laut welchen in der Lege die Discussion von politischen und religiösen Streitfragen unstatthaft ist?"

A kitűnően felépített előadást hosszas vita követte, amelyben számosan vettek részt. Ennek magas nívója sokáig beszéd tárgya volt a páholyokban, amely munka emlékezetes maradt azért is, mert a vita folyamán többen a két Np. egyesülésének kérdését újólag érintették, úgy hogy ez a munkán elhangzott beszédek sürgetőleg hatottak az ügyre és egy újabb előörsi csatározás volt az elkövetkezendő egyesülés érdekében.

A páholy fennállásának 12. évfordulóján az ünnepi beszédet Hausdorfer József tv. tartotta, "Die Aufgabe der Loge und der Miglieder" címen. Ebben azt fejtegette, hogy a páholy 12. évében talán fölösleges a ttv. ilyen témával foglalkoztatni, mert mindnyájan tudják és teljesítik kötelességüket, de mégis előnyösnek véli a kérdést időnként felújítani, mert ez csak hasznára lehet a szabadkőművességnek.

Az 1884-es alapítási évfordulón a Np. képviseletében Pulszky Ferenc Nm. és Szontagh Ábrahám h.Nm ttv. vettek részt.

A munkán Pulszky Nm. tv. tartott előadást "Über Weltliteratur" címen, amelyet a nagyszámban megjelent ttv. feszült figyelemmel hallgatták. Több hozzászólás után vakolással zárult a szép ünnepi munka.

- - -

1885. évben a páholy vezetősége nem szívesen állapítja meg, hogy bár a páholy szellemi téren előrehaladást mutat, még mindig sok tennivalója van e tekintetben is. Utóbbi időben ugyanis az előadásokat szokatlan hangú viták követték, melyek bár tárgyilagosak és szabadkőművesi szellemben zajlottak le, mégis megfelelő megértő beavatkozás után azok lassan abbamaradtak.

A páholy munkáját dícséri a két rituále szerint dolgozó Np. egyesülése érdekében- kidolgozott elaborátum is.

Részt vett a páholy az Orsz. Siketnémák Egyesületének létesítése tárgyában folytatott tanácskozásokon, melynek később a páholy alapító tagja lett.

Sajnálattal vették a ttv. tudomásul, hogy a páholy egyik legrégibb,valamint egyik legfiatalabb tagja kénytelen a páholyt elhagyni. Wohlfahrt Ernő tv.-t profán foglalkozása Kolozsvárra szólítja, Hoffmann Frigyes tv.-ünk Bombayba költözik. Mindketten megfogadták, hogy továbbra is a Galilei páholy tagjai maradnak és a szabadkőművesség érdekében új helyükön is folytatják munkájukat.

Ugyancsak ez évben, őszinte szeretetének és nagyrabecsülésének kifejezéséül Wohlfahrt Ernő és Stielly Gyula ttv-et. a páholy örökös tiszteletbeli tagjává választotta, amely elhatározás nagy lelkesedést váltott ki a ttv.-ből, mert mindkét közszeretetnek örvendő tv. maradandó munkát fejtett ki a páholy felvirágoztatása érdekében.

1885. február 17-i munkán hozott határozat érelmében a jövőben minden neofita részére mentort rendel ki a páholy, kinek feladata a fiatal tv. első lépéseit irányítani, a szabadkőművesség szokásait, symbolumait megismertetni. Ez az intézkedés a gyakorlatban üdvösnek bizonyult, mert jó szolgálatot tett a fiatal ttv.-nek.

Ugyanezen év őszén a páholy kezdeményezésére a nyomor enyhítésére Budán a Vizivárosban "Melegedő szoba" létesül. Szokatlanul nagy az elért eredmény, melynek láttán felbuzdulva a többi pesti páholy hasonló melegedő szobák felállítását határozta el. Ezen emberbaráti intézmény fenntartása később profán kezekbe került, de megállapíthatjuk, hogy ezt is a szabadkőművesség, illetőleg a Galilei páholy valósította meg.

A II. kerületben létesített melegedő szoba érdekében dr. Hochstein Mór, Hollós Jakab és Kell Ernő ttv. fejtettek ki nagy munkát.

1884/85. években elveszíti a páholy 3 alapítóját: Patka Ferenc, Ott Lipót, Joszka Izidor ttv. ökk. A veszteség fájdalmasan érintette a páholyt, különösen az alapító ttv.-et. Mindhárman szerény, de kitartó munkásai voltak a páholynak.

- - -

Változatos munka folyt 1886. évben a páholyban, de megbízható részletek ebből az időből, sajnos nem találhatók.

Ez év január 19-én gyászmunkát tartott a páholy, amelyen elsősorban a páholy nevét viselő "nagy ember" emlékének kívánt hódolni. Azonkívül Titl István tv. gyászbeszédben megemlékezett az ökk. Serényi Henrik, Seraphin Frigyes és Gömöri Sándor ttv.-ről, kiket a tv.-i összetartás példájaként állított az élők elé.

A Galilei páholy az új alkotmány alapján újból átdolgozta saját páholyszabályzatát, amelyet a Np. 1888. május havában hagyott jóvá. Röviddel ezután az új -most már második- páholyszabályzat -német nyelven- nyomtatásban is megjelent.

A páholyban tartott előadások közül kiemelkedik dr. Bányai Fülöp tv. előadása, amelyet az év elején "Die drei freimaurerischen Reisen" címen tartott. Az előadás később nyomtatásban is megjelent.

Feljegyezhetjük, hogy 1887. április havában a páholy Rakovszky István Nmestert örökös tiszteleti tagul választotta és az erről szóló diplomát ünnepélyes formák között adták át.

Június hónapban nagy ünnepségre készül a páholy. E hó 5-én ünnepelték Schmidt Ferenc főmesterségének 10. évfordulóját. A díszmunkán nemcsak a budapesti összes, hanem több vidéki páholy képviselői is résztvettek. Oly sokan voltak, hogy a páholy helyiségei befogadásukra szűknek bizonyultak.

A Nagypáholyt Szontagh Ábrahám h.Nm. képviselte és ő vezette a munkát is, amelynek megnyitása után a feldíszített szentélybe küldöttség vezette be az ünnepeltet, akit belépésekor a jelenlevők hosszasan, melegen ünnepeltek.

dr. Tatay Adolf Galilei páholy-beli tv. tartotta az ünnepi beszédet, aki Schmidt Ferenc főmester 10 éves munkáját méltatta és őt a páholy, valamint a ttv. őszinte ragaszkodásáról biztosította. Szontagh h.Nm. üdvözlő szavai után a többi páholyok kiküldötteinek üdvözlése következett. Végül Schmidt főmester a tőle megszokott szerénységgel köszönte meg az ünnepelést. Utána igen jó hangulatban lefolyt "díszvacsora" következett, ahol egymást követték a felköszöntők. A vacsorán a páholy férfinégyese szórakoztatta az egybegyűlteket.

1887. május havában világították meg a Kolozsvár keletén dolgozó "Unio" páholyt, amely munkán a Galilei-páholy küldöttségileg vett részt, Schmidt Ferenc főmester tv.-rel az élén, aki ezen díszmunkán mint I. főfelügyelő a Np.t is képviselte.

Folytatólagosan nagy munkát fejt ki a páholy a budai oldalon létesített melegedő szobák szaporítása érdekében, ahol már a hideg napok idején a melegedő szobákban "levesosztó"-t is létesítettek. Az első télen, vagyis 1885/86-ban 88 napon keresztül 8.430 didergő szegénynek adtak meleg hajlékot és egyidejűleg 6.602 adag levest osztottak ki.

1886/87. telén, a nagy hidegek miatt már jóval több rászoruló jelentkezett. 105 napon át 22.851 személy vette igénybe a melegedőt, ahol 19.196 adag leves került szétosztásra. Az intézmény létesítéséhez és fenntartásához szükséges anyagiakat a Galilei páholy teremtette elő, mely intézmény nagyszerű működése profán körökben is elismerést váltott ki.

A páholyalapítás 16. évfordulóját a december 13-i munkán ünnepelték a ttv. Dr. Schermann Adolf tv. ünnepi beszédében rámutatott a páholy eddigi elismerésreméltó munkájára, nem hallgatva el a hibákat sem, amelyeknek kiküszöbölésére hívta fel a ttv.-et.

Még 1887. őszén "Freimaurerische Propaganda" címen dr. Schmann Adolf tv. egy előadássorozatot indított meg, melynek vitája 1888. év január-február hónapjaira is áthúzódott. A vitákon más páholyok is résztvettek. A vita anyagát, annak befejezése után, elaboratumba foglalva elküldték a Np.-nak, valamint az ország összes páholyainak, azon kéréssel, hogy a témát ők is vegyék kalapács alá. Az elaboratumban többek között azt is kifejezésre juttatták, hogy nem helyes eljárás, hogy a szabadkőművesség érdekében profán téren semmiféle propaganda nem történik és kifejtették, hogyan kellene ezen változtatni.

- - -

Schmidt Ferenc főmesterségének utolsó két évében a páholy munkáját szorgalmasan folytatta, úgy hogy az számbelileg és erkölcsi súlyában gyarapodott, mégis ezen időszak eredményben elég szegényesnek mondható. Még ez évben tart egy előadássorozatot dr. Schermann Adolf tv. "Jeder sei seiner Pflicht eingedenk" címmel, melyben a fúzióval kapcsolatos különböző kérdésekkel is foglalkozik.

1888. év elején még Schmidt Ferenc főmester vezette a páholyt, senki sem sejtette, hogy milyen súlyos betegen teljesíti kötelességét; úgy látszik ez oknál fogva már nem a régi kitartásával tartotta össze a páholybeli ttv.-et. Alig néhány hónap múlva egészségének helyreállítása céljából idegszanatóriumba vonult és ideiglenesen Hausdorfer tv. kezébe került a kalapács, majd az év június 12-én tartott új választás alkalmával a páholy véglegesen őt választotta meg főmesternek.

Új főmester - új életet jelent a páholyban. Hausdorfer tv. négy éven át volt a Galilei páholy főmestere, akiben a régi iskola megtestesülése folytatódott. Egyéniségéhez képest a páholy munkásságát az egyszerűség, a pátosz nélkül való humánus törekvés jellemezte.

A páholy létszáma további 39 taggal szaporodott, kik közül kiemelkedtek del Medico Ágost, Harsányi Sándor, Herpka Károly, az iparművészeti iskola tanára, dr. Graner Gyula, Hollós Oszkár tv., aki -mint a páholy mestere- korára és betegségére való tekintettel -sajnos- jelenleg nem vehet részt munkáinkon. Befogadást nyert ez időben Mechwart András, a Ganz és Társa cég igazgatója is.

Az előadásokba tartalmat és lendületet elsősorban dr. Schermann Adolf, dr. Mandello Károly és dr. Graner Gyula ttv. vittek, kik közül utóbbi, már mint neofita, nagy tudásával és kiváló szónoki képességével feltűnik.

Az előadásokból kiemelkedtek dr. Madello Károly tv. előadása, melyet "Arbeitstoff ohne Unterlass für alle Logen" tartott és Mechwart András tv. előadása a Ponyvairodalomról, amely előadáson indítványt terjeszt elő: "Népszerű és hasznos olvasmányok szerkesztése és terjesztése érdekében", amellyel a ponyvairodalom terjesztését kívánta meggátolni. Az indítványt eljuttatják a többi páholynak is, ahol az előadások és viták folytatódtak, de végül is a kérdés megvalósítás nélkül lekerült a napirendről.

Mechwart András tv. befogadásával érdekes és a páholy összetételére és felfogására jellemző eset történt. Mechwart András tv., mint a Ganz és Társa cég igazgatója, később vezérigazgatója, a páholyban összekerült ugyanzon cég munkásával, Turner Károly tv.-rel, aki mint "öntőmester" állott a cég szolgálatában.

A két tv. -ugyanazon cég szolgálatában az egyik vezérigazgató, a másik öntőmunkás- az idők folyamán szabadkőművesi szeretettel, együttérzéssel, egy-ugyanazon cél érdekében együtt dolgoztak. Maga az eset feltűnést keltett akkoriban a páholyokban, mert hasonlóval sem azelőtt, sem azután nem büszkélkedhetett egyetlen hazai páholy sem.

1888. február havában a "Szent István" páholy helyiségeinkben tartott egy munkát, amelyet nővérmunka és vakolás követett. A munkán a Galilei páholy is részt vett, amelyen Harsányi és dr. Hochstein Galilei páholy-beli ttv. tartottak előadást a szabadkőművesség céljairól és miként vehetnek részt a Nővérek ezen munkában.

- - -

Sok szó esett az akkor nagyon divatos párbaj-kérdésről is. A kérdésről elhangzott előadásokat és vita anyagát elküldték a többi páholyoknak, ahol ugyancsak élénk eszmecsere folyt a kérdésről, kézzel fogható eredményt azonban nem értek el.

Ez időben a magyar szabadkőművesség sorozatos támadásoknak van kitéve. A régi és szokásos vádat napról napra ismételgetik, aknamunkát végez a haza és hit ellen, s egyéb hasonló sületlenségekkel foglalkoztatják a profán társadalmat. Evvel kapcsolatban a Galilei páholyban sorozatos vitaesték zajlottak le, ahol azon vélemény alakult ki, hogy ezen alattomos, rosszindulatú támadások ellen aktív védekezés induljon meg. Elképzelésük szerint nyomtatványok útján kívánják a profán világot a szabadkőművesség valódi céljairól felvilágosítani, másrészt fokozottabb mértékben óhajtják humanitárius munkáik utján a támadásokat ellensúlyozni.

A Galilei páholy tekintélye közben tövább növekszik. A nívós munkák, amelyeken a testvérpáholybeli ttv. állandóan részt vesznek, elviszik a hírét a látottaknak, hallottaknak, mert nincsen olyan társadalmi, vagy szociális kérdés, amelyet meg nem tárgyalnának. Különösen dr. Graner tv. bekapcsolódása a tv. láncba hoz élénkséget a páholy életébe. Az előadássorozatokon kívül 36 általános érdekű előadás képezte vita tárgyát.

Dr. Graner tv. előadássorozata a "munkáskérdésekről", dr. Mandello Károly tv.-nk előadásai a szabadkőművesség minden fázisáról keltettek nagy érdeklődést.

Az elmúlt időszakra esik dr. Schermann Adolf tv.-nek a Grossloge "Eintracht" Darmstadt, Titl István tv.-nek a Grossloge "Prince Hall" Boston külföldi páholyok képviselőjéül való kinevezése. Dr. Mandello Károly tv.-t pedig a "Loge zu den 3 Schwestern und grün. Raute Dresden" című páholy tiszteleti tagjául választotta.

1890-ben választotta meg irodaigazgatónak a Np. Titl István tv.-ünket, aki évekig mintaszerűen teljesítette vállalt kötelességét.

- - -

A Galilei-páholy pénzügyi helyzete az évek folyamán lassan rendbe jött, mely körülmény lehetővé tette, hogy a Vizivárosban a Kapucinus utcában 11.000.- frt-ért házat vásárolhassanak, amely a páholy nevére betábláztatott. A vétel körül Szmik Lajos és Bérczi Mór ttv. fejtettek ki sok munkát. Ez a ház még ma is létezik és lakják . /II. Kapucinus u. 4./

Jó karban lévő, magasan épített földszintes villa.

Ugyanezen időben felvetődött egy saját székház felépítésének gondolata is. Evvel kapcsolatosan létesítette a páholy az ú.n. "páholyház építési alapot", mely munkában Eckermann Ede és Kell Izsó ttv. működtek hathatósan közre.

A páholyon kívül az összes ttv. kivétel nélkül, kölcsönjegyzésekkel növelték az alapot, amelyet később e célra felhasználtak. A tehetős ttv. tekintélyes összegeket jegyeztek és a kölcsönök javarészét sohasem kérték vissza, az megmaradt "páholy vagyonnak".

- - -

A Galilei páholy híres volt arról, hogy a ttv. mily nagy szeretettel kapcsolódnak egymáshoz. Úgy a páholy, miként a ttv. mindig részt kértek egymás örömeiből. Születési, házassági évfordulók, vagy más alkalomból felkeresték az illető tv.-t otthonában, sőt nem egy alkalomkor munka keretében ünneplésben részesítették a ttv. De nemcsak örömünneplésből kértek részt a ttv., őszinte együttérzésüket kimutatták akkor is, ha közülük valakire a sors keze keményen sújtott.

Különösen fájdalmasan érintette a páholyt Schmidt Ferenc főmester tragédiája, ki súlyos idegbaj következtében összeroppant, 1888. november 24-én reggel lakásán két golyóval végzett önmagával.

A ttv.-re lesújtó hatással volt az eset, mély, nagy részvétet tanúsítottak, amilyenre példa nem volt. Kevés főmestert szerettek úgy, mint őt, sajnos azonban a történteken változtatni nem lehetett. A páholy igaz szeretetének, hálájának és nagyrabecsülésének úgy kívánt áldozni, hogy a szerény viszonyok között a hátramaradottaknak éveken át nagyobb évi segélyt biztosított. Sírját szép emlékkővel jelölték meg, ahová halálának évfordulóján még sok éven át elzarándokoltak a ttv., hogy el nem múló kegyeletüket leróják. A páholy gondolkodását jellemzi, hogy Schmidt főm. 2 hajadon lányát még az 1948/50. években is segélyezte, akikről, miként látjuk, sohasem feledkeztek meg.

Még egy halálesetet kell feljegyezni, dr. Lewis Lajos tv.-ét, kit bátran a magyar szabadkőművesség egyik megalapítójának tekinthetünk, ő is ökk. Az 1860-70-es újjáébredéskor ő volt a hazai szabadkőművesség mozgató ereje, vezetője, aki a Galilei páholy alapításánál is tekintélyét latba vetve erősen tevékenykedett. Végtisztességén a páholy testületileg vett részt és kegyeletének jeléül koszorút helyezett sírjára. Pátriárkaként, 96 éves korban ökk.

- - -

Egyetlen évben sem mulasztotta el a páholy alapításának évfordulóját, ugyanúgy a János napot megünnepelni. Munkáinkon gyakran üdvözölhettük Joanovits, Pulszky Nm.-eket. A testvérpáholyokkal szívélyes volt viszonyunk, különösen a "Die alten Getreuen" anyapáhollyal. Minden ügyben együttesen jártak el és egymás munkáit állandóan látogatták a ttv. Hausdorfer főmester indítványára határozza el a páholy, hogy minden munkaidényben többször részt vesznek az anyapáholy munkáin és legalább egyszer testületileg keresik fel a többi pesti páholyokat is. Ez a szokás 1919. évig megmaradt, amely sok gyakorlati értéket jelentett a páholy közös munkásságában..

A páholy karitatív tevékenysége változatlanul kitartó és eredményes. A szegény gyermekek karácsonyi felruházási akciója állandósult, úgyszintén a páholy által alapított melegedő fenntartása és a levesosztás öltött évről évre nagyobb méreteket. 1891. telén 28.685 személy vette igénybe a melegedő szobákat, ahol 15.539 adag levest osztottak szét a szegények között. Az adatokból látható, hogy mily nagy szükség volt az intézményre és milyen fontos karitatív munkát fejtett ki a páholy e téren is.

Az eddig használt helyiségek a nagy látogatottságra való tekintettel most már szűknek bizonyultak, ezeket különben is el kellett hagyniok és átmenetileg egy új, megfelelő ingyenes helyiséget Mechwart András tv. juttatott az intézménynek, amíg saját hajléka fel nem épült.

A páholy bizottsága, amelyre ezen ügy kezelése bízatott, csak nehezen tudta a szükséges anyagiakat összegyűjteni. Elsősorban del Medico Ágoston tv.-nek, a bizottság elnökének nagy körültekintéssel irányított munkája és agilitása tette lehetővé, hogy az évi fedezetet, akármilyen nehezen is, de előteremtették.

Erre az időre esik a páholy által a budai oldalon létesített "Hajléktalanok menhelye" új épületének tető alá hozása. Három évi szorgos munka eredményeképpen a ház felépült. A bokréta-ünnepen, 1891. novemberében a ttv., kik az intézményt életrehívták- szerényen vegyültek el a résztvevők között és örültek munkájuk eredményének.

- - -

Ha a Galilei páholy munkáját közelebbről vizsgáljuk, megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy az előadások, felolvasások, a kalapács elé került témák fölötti viták színvonala állandó emelkedést mutat.

A Galilei páholy volt az első a páholyok között, ahol a világ társadalmát közelről érintő "munkáskérdés"-ekkel foglalkozni kezdtek. A kérdés napirenden maradt; számos értékes és érdekes előadásban világították meg a ttv. a jövő legfontosabb problémáját. Az előadók hangoztatták, hogy a szabadkőművesség emberiességi törekvéseivel hatni kíván a munkásosztályra és arra, hogy jogos igényei minél előbb kielégítést nyerhessenek.

- - -

1891-ben érdekes előadássorozat indult meg a páholyban:

"A kötelességérzet hiánya a szabadkőműves páholyok fejlődésének legfőbb akadálya" címmel. Több előadásban tárgyalták a kérdést és különböző szempontokból világították meg azt. A kérdést és a vita anyagát felterjesztik a Np.-hoz avval, hogy érdemesnek látszik, hogy a szabadkőművesség a kérdéssel foglalkozzon.

Sok gondot fordít a páholy konyvtárának kibővítésére is. A hazai páholyok közül csak 13-nak van saját könyvára, összesen 11.833 kötettel, amikor a Galilei páholy egymaga már egy 3.200 kötetes könyvtárral rendelkezik, melyet a ttv. és nővérek örömmel vesznek igénybe.

1891-ben a páholy hivatalos nyelve még mindig a német, melyet többen kifogásolnak. Ezen változtatandó, első lépésként határozatban ment, hogy ünnepi munkákon, vagy felvételek alkalmával a ttv. a magyar nyelvet is használhatják.

Ez évben nagy veszteség, gyász érte a páholyt Abels Izidor, Wohlfahrt Ernő és Ratter Antal ttv. elhalálozásával. Mindhárman oszlopos tagjai voltak a páholynak.

Abales Izidor tv. humanitárius működést fejtett ki, minden emberbaráti megnyilvánulásban első helyen vette ki részét. Minden cselekedetéből látszott, hogy a szabadkőművesség igazi elveit átérzi, eszerint élt és dolgozott. Fiatalon halt meg és végrendeletében 1000 frt-ot hagyományozott a páholynak, hogy annak kamata évenként szabadkőművesi célra fordíttassék.

Wohlfahrt Ernő tv. a második veszteség, amely a páholyt érte. W. a páholy egyik alapítója, 17 évig tagja, 2 éven át pedig főmestere, akinek munkája nagyban hozzájárult a páholy kezdeti megszilárdulásához. Számos előadást tartott, szk. cikket, verset írt. Igazi szabadkőműves volt és elhalálozása nagy űrt hagyott a páholyban.

Ratter Antal tv. volt a páholy ez évi harmadik halottja, ugyancsak egyik alapító tag, aki 10 éven át különböző tisztséget töltött be páholyunkban. Egyike a legkitűnőbb előkészítő mestereknek, több, mint 150 keresőt vezetett műhelyünkbe. Oktató munkái tartalmasak voltak és hasznos szolgálatot tett ezekkel neofita tv.-eink nevelése körül. Ezen gyászesetekkel kapcsolatosan említsük meg újból a páholy tagjaiból alakult énekkart, amely minden esetben úgy a Np. által tartott gyászmunkán, mint saját gyászmunkáinkon is szerepelt. Az énekkar ezidőtájt Turner Károly, Schmidt János, Mikolik Kálmán, Schmelhegger Nándor és Titl István ttv.ből állt, kik nagy szeretettel és tudással végezték kötelességüket.

- - -

Az előadások, felolvasások mindig sokoldalúak voltak, több közöttük profán tárgyú. Sokat beszéltek a középiskola megreformálásának kérdéséről. Még több volt a szabadkőműves és tudományos tárgyú előadás, de nem maradt figyelmen kívül szociális kérdések megvitatása sem. Előadásokat tartottak dr. Mandello Károly, del Medico Ágoston, Eckermann, Bányai, Hollós, dr. Graner, dr. Schermann, Hausdorfer, Stielly, Kurzweil, dr. Szilágyi és sok más tv.

Ezenkívül résztvesz a páholy úgy a Np., mint a testvérpáholyok által felvetett ideák megvitatása, vagy véleményadás céljából rendezett munkákon. Ilyen kérdések alapos előkészítését mindenkor bizottságokra bízták, melyek azután végleges formát esetleg több munka vitája során nyertek.

Az utolsó 3 évben új tagok felvételének kérdése meglehetősen ellanyhult, mert sokak véleménye szerint a létszámszaporulat eddig túl gyors tempóban haladt előre. Az 1889/91. években 18 láncszemet iktattak be, ezek közül Biernatzky Zsigmond, Kell Izsó és dr. Szilágyik Gyula ttv. emelkedtek ki. A páholy létszáma már 150 körül mozgott, s ez tökéletesen elég volt arra, hogy munkáját az eddigi méretekben folytathassa.

Ilyen körülmények között érkezett el 1891. december 20., amikor is az eddigi tradicióknak megfelelően, megemlékeztek a páholyalapítás évfordulójáról és csendben megünnepelték fennállásának immár 20. évfordulóját.

- - -

1892. február 2-án dr. Schermann Adolf, ki még csak 6 éve tagja a páholynak, kerül a főmesteri székbe. Kiváló képességeinek, nagy tekintélyének és a közszeretetnek tulajdonítható, hogy a ttv. ilyen rövid idő múltán reá bízták a kalapácsot. Vezetése alatt a páholy szellemileg nagy lendületet nyert és ezzel együtt fokozódott a munkák iránti érdeklődés úgy a saját, mint a testvérpáholyok részéről, kik a változatos és magasan szárnyaló előadásokon szívesen vettek részt.

A páholy változatlanul ugyanolyan irányban dolgozott tovább, mint az elmúlt 20 év alatt és belső megerősítésére törekedett. Bármi is volt az előadás tárgya, vagy a vita iránya, dr. Schmann főmester súlyt helyezett a szabad vélemény megnyilvánulására. Szigorúan járt el a kötelességmulasztókkal szemben, a munkákat mindenkor egyszerűség és nem a pompázni akaró külsőség jellemezte.

Az újonnan megválasztott főmester nem kívánt programot adni, mondván, hogy a páholy a régi nyomdokon haladva, a tv.-i szeretet középpontja maradjon.

A páholy gyarapodása új erőkkel szép eredményekkel halad előre, annak dacára, hogy ellenségeink a Szövetségről napról-napra szórják rágalmaikat.

Szellemi tevékenysége továbbra is kiterjed a szabadkőművesség minden humanisztikus és felvilágosító ágazatára. Szabadkőműves témákon kívül foglalkozik a páholy a világot mozgató szociális problémákkal; munkájának, tanulmányainak eredményét pedig az emberiség javára kívánja értékesíteni.

Jótékony célra bőségesen áldoz a páholy; minden új szabadkőművesi alkotást támogat és jelentékeny összegekkel segíti régebbi alkotásait is. Több polgári iskolát végzett növendék támogatására állandó segélyt utal ki, hogy ezek ipariskolai tanulmányaikat folytathassák.

A páholy látogatottsága elérei a 32,8 %-ot, a könyvtár-állomány megközelíti a 4.000 kötetet. A Galilei páholyból indult ki a "Népkönyvtár egylet" létesítésének kérdése, amellyel a ttv. több órán át foglalkoztak és ennek megvalósítása érdekében komoly előmunkálatokat foganatosítottak.

- - -

Megint sor kerül a páholyban a munkáskérdés megvitatására. Ezt az előadássorozatot vita követi és megjósolják, hogy a kérdés rövidesen szükségszerűleg az egész szabadkőművességet is foglalkoztatni fogja. Szövetségünknek, ha céljaihoz hű akar maradni -állapítják meg az előadók,- behatóan kell a kérdéssel foglalkoznia. Ezzel is igazolhatjuk, hogy nem zárkózunk el a kor modern követelményei elől és mint progresszív intézmény a munkásság sorsának megjavításával sürgősen foglalkozni kívánunk.

- - -

1892-ben a Galilei páholy tiszteleti tagjává választja Majláth h.Nm.-t, míg a Np. Titl István tv.-t jelöli képviselőül a Columbiai nagypáholyhoz, aki egészségi okokból lemond a Np.-nál viselt irodaigazgatói állásáról. Közel egy évtizeden át viselte Titl tv. ezen tisztséget, mely munkakörében is maradandó eredményeket tudott felmutatni. Ezen munkája elismeréséül az aradi "Összetartás" páholy tiszteletbeli taggá választotta.

Hausdorfer József tv., aki évek óta a Np. főtitkára tisztségét viselte, családi viszonyaira való tekintettel, állásáról ugyancsak lemond. Munkásságáért a Szövetségtanács jegyzőkönyvben fejezi ki elismerését.

- - -

A Galilei páholy a "Teleia" egyesület alapítási munkájából ugyancsak kivette a maga részét. Az 1893. január havában megtartott alakuló gyűlésen több tv.-ünk került a tisztikarba, az egyik alelnök pedig dr. Mandello Károly tv. lett.

A jótékonysági egyesületek száma a szabadkőművesség kezdeményezése folytán állandóan szaporodott. Egy hiányt pótló egyesület alakul 1893-ban, mely az "Országos Lelencház Egyesület" nevet viseli és a szülők által elhagyott, kitett gyermekek felnevelését tűzi célul. Ezen egyesület alapításában is részt vesz páholyunk, melyet erkölcsileg és éveken át anyagilag is támogat.

Mindezeken kívül a "karácsonyfa" aktív: szegény gyermekek felruházása, melegedő szoba, levesosztó, hajléktalanok menhelye, II. kerületi népkonyha, stb. mind olyan intézmények, amelyek támogatása mindenkor szívügye maradt a páholynak.

Évek óta foglalkozik a Np. saját székházának felépítése gndolatával és megindult a gyűjtés az anyagiak előteremtésére. Sajnos, ebben a Galilei páholy nem vehetett részt, mert ugyanezen időben saját épület szerzésének, vagy építésének kérdésével foglalkozott. A Np. ingyenes telek átengedését kérte a fővárostól. A közgyűlés a szabadkőművesség elleni erős ellenzéki támadásként a kérés elutasítását erőltette, de del Medico Ágoston tv.-ünk tekintélyét latba vetve, az otromba és alaptalan támadásokkal szembe szállva, ezeket erélyesen visszautasította, úgy hogy végül is a kért telket a Np. méltányos ár mellett mégis megkapta. Del Medico tv.-t férfias viselkedéséért úgy a Np., mint a többi páholyok is melegen üdvözölték.

Az 1893. évi János ünnep a szokásos módon zajlott le. Mikolik Kálmán tv. ez alkalommal saját szerzeményű ünnepi dalát harmoniumon adta elő, amelyet a ttv. nagy tetszéssel fogadtak.

A páholy-avató évforduló ez évben szerény keretek között zajlott le Az ünnepi beszédet Kertész Aba tv., a "Szabadkőművesi vezéreszmék"-ről tartotta. A Np.-t képviselő Neuschloss Marcel h.Nm. lendületes beszédben méltatta a páholy kitartó munkáját és érdemét, amelyet a szabadkőművességnek hazánkban való elterjedése körül kifejtett.

Kossuth Lajos tv. 1894. március 20-án történt elhalálozásáról -miként a többi páholy- a Galilei páholy is méltóan emlékezett meg. A rendezett gyászmunkán dr. Schermann főmester emlékbeszédében Kossuthot mint a szabadkőműves eszmék diadalmas előharcosát állította a ttv. elé. A nagy államférfi szabadkőművesi érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg, a felállítandó emlékmű céljaira 200 frt-ot adományoz és végül elhatározta, hogy testületileg csatlakoznak a Np. gyászoló küldöttségéhez, amely a temetési menetben vesz részt.

- - -

A páholy jótékonysági tevékenysége egy percig sem marad abba. A II. kerületi melegedőszoba a nagy igénybevétel miatt szűknek bizonyul, miért is a főváros a "szegényház"-ban egy alkalmasabb helyiséget enged át e célra, ahol e nagyszerű emberbaráti intézmény tovább működött. E télen már 30-40.000 ember veszi igénybe a melegedőszobát, ahol egy tál levessel igyekeznek a szegények éhségét csillapítani. Ezen áldozatos munkáért a Szövetségtanács köszönetét fejezi ki a páholynak.

A fővárosban tanuló, vidékről jött egyetemi polgárok nagy része szegény és nyomorog. Évek óta egy "Mensa academica" létrehozásán fáradoznak, hogy ott a nélkülöző egyetemi hallgatók olcsó és tisztességes ellátáshoz jussanak. Fáradozásuk kevés eredménnyel jár és már-már feladják a küzdelmet és napirendre térnek a dolog fölött, mikor néhány lelkes tv. közbenjárására a Galilei páholy veszi kezébe a dolgot és akciót indít a szabadkőművesség kebelében, hogy az összes páholyok vegyenek részt egy ilyen, a nevelést elősegítő intézmény létrehozásában. Ily értelemben átír a Np.hoz is, ahol az megértésre talál és felhívja a páholyokat adakozásra és az egybegyűlt összeget, mint a magyar szabadkőművesség együttes adományát fogják rendeltetési helyére jutattni.

Tekintélyes összeg jött össze a célra. A Galilei- és a többi páholyok szép összegeket gyűjtöttek, úgy hogy a május hóban megindult akció révén őszre megvalósult ez az intézmény is. A mensa helyiségeit a Zöldfa utca 14. számú ház földszintjén helyezték el, ahol sokáig működött; amely intézményről a szabadkőművesség sosem felejtkezett meg.

- - -

1892/94. években a páholy létszáma 32 taggal gyarapodott, kik közül Abeles Zsigmond, Kanitz Jakab, Augenstein Miksa, Breuer Mór, dr. Hoor-Tempis Mór, dr. Krisshaber Adolf ttv. értékes tagjaivá váltak páholyunknak.

A halál aratása miatt veszteségeink is nagyok voltak, Elveszítette a páholy többek között dr. Graner Gyula, Hausdorfer József, Abeles Izidor, Biernatzky Zsigmond, Góth Lajos, Weiss Dávid ttv-et. Mindnyájan értékes tagjai voltak a szabadkőművességnek, kik páholyunk törekvéseivel szorosan összenőttek és ilyen értelemben munkálkodtak.

Külön meg kell emlékezni Hausdorfer József tv.-ről., aki 1895. november 20-án ökk. Főmestere volt a Galilei páholynak, egyike azon keveseknek, aki két évtizeden keresztül a Np.-ban a főtitkári tisztséget közmegelégedésre látták el, ő volt a Svéd Nagypáholy budapesti képviselője. Elhunyta nagy veszteséget jelentett a magyar szabadkőművességnek.

Del Medico Ágoston tv. azon a napon tartotta előadását "Testvéri lánc" címen, amikor Hausdorfer tv. halála hírét hozták. Könnyekig meghatotta a ttv., midőn előadás közben bejelentette a gyászesetet, méltatva egyben a páholy egykori főmesterének kiváló erényeit és érdemeit.

Hausdorfer tv. hosszas betegeskedés után Selmeczbányán halt meg, ott is hantolták el. Temetésén a Galilei-páholy nagyobb küldöttséggel képviseltette magát.

Dr. Schermann Adolf főmestersége alatt a testvérpáholyokhoz való viszony még melegebb és közvetlenebb lett azáltal, hogy a Galilei páholy-beliek állandó látogatói lettek a tv.-i páholyoknak és a látottakról el nem mulasztották jelentéseiket megtenni. Nemcsak a pesti, de gyakran a vidéki páholyok érdekesebb munkáin is testületileg vesz részt páholyunk.

Az 1895. december 17-i páholy-alapítási évforduló ünnepi munkája bensőséges, meleg családi ünnep volt a páholynak. Ezen ünnepelték meg Mechwart András, Leyrer Emil, Stielly Gyula és Fricke Henrik ttv. 25 éves szabadkőművesi jubileumát, kiket Joanovits Nm. tv. írásban üdvözölt, megemlékezve kiváló, érdemes munkájukról.

A páholy szellemi élete az 1892/96. években folyton emelkedett, mely körülmény a jól összeállított irodalmi bizottság munkájának volt köszönhető. Dr. Schermann tv. főmestersége alatt több mint 50 előadást tartottak a páholyban. Az előadások, felolvasások változatosak, sokoldalúak és nívósak voltak, ezek közül csak néhányat sorolunk fel. Azt is le kell szögezni, hogy dr. Mandello Károly tv. egyedül 12 előadással szerepelt, amelyek az akkori társadalmat alaposan ismerő, szabadkőmvesi szellemtől áthatott bölcselőnek mutatták be őt a ttv. előtt.

Előadásokat tartottak:

Majláth Béla tv. Történelmi tanulmányok a múlt század szabadkőművességéről

Stielly Gyula tv. Was wie brauchen

dr. Schermann Adolf tv. Über den Tod.

dr. Szilágyi Gyula tv. Szabadkőműves titoktartás

Pauer Ernő tv. Über sociali Verhaeltnisse

Augenstein Mór tv. Über freimaurerische Pflichterfüllung

Kertész Aba tv. Mit kívánhat a szabadkőművesség az orvostól?

dr. Mandello Károly tv. Arbeitsprogramm der Loge für die Zukunft

Warum rerbreitet sich die Aufklaerung so langsam

dr. Hoor Tempis Mór tv. Meine Pflichten als Frm. als Fabriksingenieur und als Docent an der Hochschule.

Récsey tv. Über die Erziehung der Arbeiter.

dr. Krieshaber Adolf tv. Asyl für Dienstboten.

Szmik Lajos tv. Miért oly kevés a szabadkőműves?

Ezeken kívül csaknem minden tv. szerepelt egy-egy előadással, felolvasással, vagy ismertetéssel.

- - -

A páholy pénzügyi helyzete 1892/95. években megszilárdult. A Galilei alap évek alatt már 10.000 frt-ra emelkedett, a Páholyház-alap pedig 15.917 frt.vagyonról ad számot. Ilyen körülmények között napi kérdéssé vált a saját székház felépítésének ügye A páholy valamelyes vagyon és kisebb ingatlan fölött rendelkezett, de ezek mégsem képviseltek olyan nagy értéket, hogy ebből új páholyházat felépíteni tudjanak.

Néhány lelkes tv. fáradozása mégis előbbre vitte a kérdés megvalósítását, mert a páholy közelgő 25. éves fennállásának évfordulóját saját hajlékukban szerették volna megünnepelni. Eckermann, Szmik, dr. Mandello, dr. Graner ttv. fáradhatatlanok voltak ezirányú munkájukban.

Saját ház felépítésére nem volt elég tőkéje a páholynak, miért is Szmik tv. ajánlatára 110.000 frt-ért megvásárolták a II. Fő u. 8. szám alatti 3 emeletes házat, ahol a páholy már évek óta mint bérlő működött, akként, hogy Hausdorfer és Augenstein ttv. szereztek egy 55.000 frtos jelzálogkölcsönt. A még hiányzó 45.000 frt-ot Mandello, Weisenbacher, Saxlehner András és Árpád, valamint Richter ttv. kölcsönképpen bocsátották a páholy rendelkezésére. Ugyanakkor értékesítették a II. Kapucinus u. 4. sz. alatti házat. Ilyen pénzügyi tranzaciók után valósult meg a házvásárlás, melynek perfektuálását Szmik tv. 1893. október 3-i munkán örömmel jelentette be a ttv.-nek.

Sürgősen hozzáláttak az épület átalakításához, mely idő alatt szertartásos munkát nem tarthattak, hanem időnként egy budai szálloda külön termében gyűltek össze értekezletre. Az átalakításhoz szükséges hiányzó anyagiakat ugyancsak a ttv. adták össze, mert aránylag sokba kerül a szépen kibővített új páholyhelyiségek berendezése is.

A ttv. áldozatkézsége csodálatos módon nyilvánult meg, mert később, néhány év múlva a nyújtott kölcsönök visszafizetéséről a legtöbben lemondtak, minek következtében a páholy vagyonilag szépen megerősödött.

Sajnos, nem ment minden olyan simán, miként a ttv. azt elképzelték. Az átalakítási munka sok, előre nem látott bajjal járt. A berendezési és felszerelési tárgyak beszerzése nehézségekbe ütközött, de a kérdéssel foglalkozó ttv. fáradozást, megalkuvást nem ismertek, a cél megvalósítása érdekében minden páholytag tőle telhetőleg kivette részét.

Végre elérkezett az idő, hogy az épületet -illetőleg az új helyiségeket- átadják rendeltetésének. 1894. december 18-án -az alapítási évforduló megünneplésének keretében- a Galilei páholy 80 tagjának és 120 látogató testvérnek, valamint a Np. teljes tisztikarának jelenlétében avatták fel az új szentélyt, mely alkalommal meghatottan szorítottak egymásal kezet a Galilei páholy hűségben, kitartásban, szabadkőművesi érzésekben kipróbált tagjai, gyönyörködhettek saját páholyházukban.

A felavatási ünnepség külön e célra összeállított szertartás alapján folyt le. Dr. Schermann Adolf főmester eszmegazdag beszédben üdvözölte a jelenlevőket, vázolva az elmúlt évek eseményeit. Ivánka és Besze Nm. ttv. válaszukban kiemelik, hogy a Np. szívesen vesz részt a páholyház átadásával kapcsolatosan rendezett ünnepi munkán, "melyen a ttv. szívós és takarékos munkálkodásukról tesznek tanuságot. Sokkal nagyobb értékkel bír azon működés, melyet e páholy a humanitás terén kifejtett, miáltal főmestere, világosságai és összes tagjai a polgári érdemkoszorút fűzték halántékukra", további kitartó munkára serkenti a páholyt és a ttv.-et.

Ezután dr. Mandello Károly tv. tartott előadást a munka felosztásáról és idejének helyes beosztásáról, majd megemlékezett a páholy alapításáról, kik közül már csak öten vannak életben és ezek híven teljesítik ma is kötelességüket.

Még csak annyit, hogy a páholy egyszerű, ízléses berendezése kitűnő benyomást tett a látogatókra. Kedves otthont varázsoltak elő a ttv. és elismerést érdemel a Galilei páholy, mely a saját erejéből ilyen szép, állandó hajlékot teremtett magának" - írja az akkori krónikás.

- - -

1895. november havában ünnepli a "Die alten Getreuen" páholy fennállásának 25 éves jubileumát, amely alkalomból a Galilei páholy az anyapáholynak ezüst díszkalapácsot ajándékoz és főmesterét, Rieger Györgyöt tiszteletbeli tagjává választja.

1895. év végével a "Magyar Iskola Egyesület", melynek alapításánál a Galilei páholy is tevékenykedett, megnyitja a III. kerületi "munkás casino"-t a Kiskorona utcai elemi iskola épületében. Ennek létesítése körül a páholy megbízásából dr. Tatay Adolf tv.-ünk végzett alapos munkát, amit igazol a főváros akkori polgármesterének megnyitó beszéde is, amelyben dr. Tatay tv.-ünknek, mint a casino megteremtőjének érdemét méltatja és ezért köszönetét fejezi ki.

A Np. Podmaniczky utcai székházának építkezése és annak berendezése néhány hónapot késik, úgy hogy ez idő alatt a pesti páholyok egy része -a Galilei páholy meghívására – Budán, helyiségeinkben tartják munkáikat, mely előzékenységért és áldozatkészségért a Szövetségtanács köszönetet szavaz páholyunknak.

1895/96. években 14 szemmel szaporodott tv.-i láncunk, kik közül elsősorban Strausz Ödön és dr. Bosányi Béla ttv. váltak a Galilei páholy díszére.

- - -

A páholy alapítása óta, tehát 25 év alatt 305 tv. vétetett fel a Galilei páholy kötelékébe. Elhalálozás, fedezés és törlések következtében a 25. évforduló idején 145 aktív tagot számlál a páholy.

Már 1896 őszén elhatározzák, hogy a páholy fennállásának 25. évfordulóját az 1897. február 16-án tartandó díszmunkán fogják megünnepelni, melynek napirendjét a következőkben állapították meg:

A díszmunkára a Np.-on kívül meghívták az összes testvérpáholyokat is, mely esemény olyan fontos állomása volt a magyar szabadkőművességnek, hogy még a Np. is külön meghívót küldött ki a páholyoknak, melynek szószerinti szövege a következő:

Budapest, 1897. február 9.

Érd. tv. A Budapest keletén dolgozó "Galilei" t. és t. páholy e hó 16-án ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát.

A magunk részéről is bizalommal kérjük az érd. tv.-eket, hogy ez érdemekben gazdag, mindenkor feladat magaslatán állott, buzgó és lelkes páholy e korszakalkotó ünnepén részt venni s ezáltal az egész szabadkőművesség rokonszenvét kifejezésre juttatni szíveskedjék.

tv.-i üdvözlettel a. e. sz. sz.

Neuschloss Marcell h.Nagymester Gelléri Mór főtitkár

Az ünnepi díszmunka –most már a páholy tulajdonát képező székházban-, impozáns keretek között zajlott le. A Np. részéről megjelentek Berecz és Szontagh tb. Nmesterek, továbbá Neuschloss Marcel h. Mester vezetésével az egész főtisztikar és a Szövetség tanácsosok. A pesti és vidéki páholyok küldöttséggel képviseltették magukat, egyszóval a jubiláris munka ünnepe volt az egész magyar szabadkőművességnek, amely olyan látogatott volt, hogy az új nagy szentély befogadóképessége is kevésnek bizonyult.

Dr. Schermann Adolf főmester a szertartásos megnyitás után vázolta a Galilei múltját, amely után dr. Tatay Adolf tv. német, azután Szmik Lajos tv. magyar nyelvű ünnepi beszéde következett. Majd a páholy énekkara a ttv. gyönyörködtetésére énekszámokat adott elő. Közben a megjelent Nm. a páholynak és tagokank a Np.üdvözletét és szeretetét tolmácsolta. A küldöttségek beszédeinek pedig se vége se hossza nem volt. Az ünnepséget kedélyes hangú "díszvakolás" zárta be.

A jubileumi ünnepségből nővéreink is kivették részüket, miután a páholy tiszteletükre február 21-én ünneplyes nővérmunkát rendezett, amelyen dr. Schermann főmester tv. a szentélyben üdvözölte a Nővéreket, megemlékezvén a páholy 25 éves jubileumáról, tevékenységéről. Dr. Tatay Adolf tv. ugyancsak üdvözlő beszédet intéz a Nővérekhez, kéri őket, hogy szabadkőművesi munkánkban továbbra is támogassák a páholyt.

Vacsora követte a Nővérmunkát, amelyen ének- és zeneszámokkal szórakoztatták az egybegyűlteket, míg Feld és Hollaender ttv. humoros előadásokkal járultak az est sikeréhez.

A jubileumi ünnepségből méltóan, büszkén vette kis részét anyapáholyunk is. Szeretetének, megbecsülésének kifejezéseül, megemlékezésül művészi kivitelű ezüst kalapácsot ajándékozott a páholynak, amely a következő felírást viseli:

IHRER TOCHER "GALILEI" ZUM 25. JAEHRIGEN STIFTUNGSFESTE

"Die alten Getreuen". A kalapácsot csak ünnepélyes alkalmakkor használták. A kalapács -az illegalitás éveiben sok viszontagságon keresztülmenve-, ma is birtokunkban van.

- - -

Ha visszapillantunk a páholy negyedszázados életére, megállapíthatjuk, hogy a nehéz idők között sok örömnapja is volt a páholynak. Gyönyörködhetett az elért eredményekben, de kegyelettel és fájó szívvel emlékezett meg sokszor megsiratott halottairól is.

Ha mérlegeljük a Galilei-páholy alkotásait, nagy sikerekről, vagy fényes eredményekről ugyan nem számolhatunk be, bár minden jó ügy munkáinál ott szerepelt erkölcsi tekintélyével és anyagiakkal egyaránt, de mégis meg lehetünk elégedve az eredményekkel és bátran elmondhatjuk, hogy a Galilei mindenkor megtette kötelességét. Többet nem produkálhatott, mert nagy alkotások létesítéséhez az anyagi erők hiányoztak. Jótékonysági munkái csupán kisebb-nagyobb hiányokat pótoltak, társadalmi és kultúrális munkáival, intézmények létesítésével irányt mutattak nemcsak a testvérpáholyoknak, hanem a profán világnak is.

Kötelességteljesítésben mindig előljárt; állandóan iparkodott erkölcsi és anyagi erejét gyarapítani. Negyedszázados munkájával olyan szilárd, biztos alapra helyezte a páholyt, hogy a ttv. és a páholy is nyugodtan tekinthettek az elkövetkező jövendő felé.

- - -

Az 1897. március 2-án megejtett tisztújító munkán del Medico Ágoston kezébe helyezte a páholy kalapácsát. Székfoglaló beszédében meleg szavakkal emlékezett meg a lelépő dr. Schermann Adolf főmesterről, aki mindenkor példakép marad a szabadkőműves erényeknek. Programot nem ad, csupán megállapítja, hogy a főmester feladata a ttv.-et az emberiség számára nevelni, a ttv. kötelessége pedig úgy a páholyban, mint a profán életben a szabadkőművesi etika szerint élni és dolgozni és mindíg arra gondolni, hogy ők szabadkőművesek.

Ugyanezen munkán Stark Lipót tv., akit januárban vett fel a páholy- tartotta előadását Galileiről, melyben a nagy firenzei tudós életét és műveit méltatta.

1897. május 4-én dr. Mandello Károly tv. 25 éves szabadkőművesi jubileumát ünnepelték a ttv. elismeréseül annak a munkának, amelyet Mendello tv. ez idő alatt a szabadkőművesség érdekében kifejtett. A Np.-t nagyobb küldöttség élén Neuschloss Marcel h.Nm. képviselte, a munkán a legtöbb fővárosi páholy is részt vett.

Dr. Hochsein Mór tv. nagy beszédben méltatta az ünnepelt szabadkőművesi működését, mondván: "sokat írt a páholynak sok felolvasást tartott és el kell ismerni, hogy Mandello tv. egyike a legbuzgóbb ttv.-nek, aki szabadkőművesi munkájában pihenést nem ismerve, nemcsak szóval és írással, henem tettekkel szolgálta a páholyt és a szabadkőművesség nagy ügyét."

A beszéd után Neuschloss h.Nm. átadta a Vezetőség és Szövetségtanács üdvözletét, majd a páholyok kiküldöttei üdvözölték az ünnepeltet. A szépen sikerült munkát "díszvacsora" követte.

Az élénk szellemi élet, mely a Galilei páholy munkáit jellemezte 1897. évben még fokozottabb mértékben nyilvánul. Általános napi kérdések mellett közérdekű témák foglalkoztatják a páholyt. Az előadások közül a következőket jegyezhetjük fel:

Bossányi László tv. Egy Benjamin tv. gondolatmenete.

Az alkoholizmus.

dr. Krieshaber Adolf tv. A bírói tévedésről

dr. Kertész Aba tv. A szabadkőművesség feladata

dr. Mandello Károly tv. Az akarat nevelése

Walter Lipót tv. A cselédotthon

dr.Schermann, Kleeblatt és dr. Tatay ttv. előadásai a szabadkőművesség eszméiről és feladatairól.

Azon kívül még sok előadást és felolvasást tartottak más ttv. is.

Ez évben dr. Mandello és Stielly ttv.írják a páholy 25 éves történetét, amely elsősorban német nyelven jelent meg nyomtatásban. A műnek fordítását Gerő Károly tv. vállalta, amely munka később kivonatosan magyar nyelvű nyomtatásban is megjelent.

1897. év tavaszán a Galilei páholy által alapított "Melegedő szoba bizottság" profán egyesületté alakul át, melynek irányítása továbbra is tv.-eink kezében marad. Így lett a szabadkőműves akcióból a budai "Hajléktalanok menhelye".

A páholy újból foglalkozik a "cselédkérdés"-sel. Három tv.-t bíztak meg a kérdés tanulmányozásával, azon hozzáadással, hogy e kérdésben záros határidőn belül terjesszenek konkrét javaslatot a páholy elé.

Nagy örömmel és szeretettel ünnepelte a páholy Mechwart András és dr. Hoor-Tempis Mór ttv.-et, kiket a Tudományos Akadémia kitüntetésben részesített, valamint dr. Schermann Adolf tv.-t, kit a főváros tisztifőorvossá választott.

A Galilei az 1898. évben munkájával elsősorban az összetartozandóság, a testvériség és barátság fejlesztésére fektette a fősúlyt. Sok értékes előadás és felolvasás hangzott el, melyek élénkséget vittek a páholyéletbe. Ezen előadásokból kiemelünk néhányat:

dr. Krieshaber Adolf tv. Az ál szabadkőművesség

Kozma tv. A nőkérdésről

dr. Mandello Károly tv. Versuche zum Vergleiche der Frmaurerei mit der Philosophie.

A hit a szabadkőművességben

Platóról, előzőiről, követőiről.

Társadalmi és szociális kérdések állandóan foglalkoztatják a páholyt. Élénk vita folyt arról, hogy "vajjon összeegyeztethetőnek tartja-e a páholy a szabadkőművességgel némely tv.-nek abbeli felfogását, hogy szabadkőművesi voltukat üzleti cégérül használják?" Vita folyt még az elzülött gyermekek sorsáról és a szeretetház ügyéről.

A múlt évben megindult "Cselédügy" és Cselédotthon felállításának kérdése ismét napirendre került. A két ügy előkészítését dr. Hochstein, dr. Krishaber és Walter ttv.-ből álló bizottságra bízták, kik a kérdéseket tanulmányozták, páholymunkán többször is tárgyalták, végül azon indoklással, hogy a "páholy, tekintve egyrészt korlátozott anyagi helyzetét, másrészt azt az ellenszenvet, melyet a cselédek ily menhellyel szemben tanusítanak, kénytelenek ezt a megvalósításra érdemes tárgyat egyelőre napirendről levenni."

Dr. Hochstein Mór tv. szociális érzéséről tesz tanuságot azon javaslata, hogy a páholy foglalkozzon társadalomtudományi kérdések megvitatásával és igyekezzenek azokat megvalósítani. Ilyen kérdések volnának a munkások ellátásának ügye, a Munkásbiztosítás, Népkönyvtárak felállítása, Védekezés az iszákosság ellen, stb. Az irodalmi bizottság és a páholy sokáig napirenden tartotta a kérdéseket.

Utóbbi időkben több páholy támadja a Np. vezetőségét azért, hogy a "páholyokat megmunkálandó eszmékkel nem látja el". A Galilei páholy is foglalkozik a kérdéssel és elítéli a támadások hangját. A maga részéről kijelenti, miszerint "minden eszmének megpendítését jó tanácsként szívesen fogadja, de előírt témáknak kötelező tárgyalását helytelennek és céltalannak tartaná". Ilyen értelemben írt a páholy a Np.-nak és a többi páholyoknak is.

Ez évi János ünnepen dr. Sgalitzer Gyula tv. tartotta az ünnepi beszédet és a "Szociális visszásságokat és ezeknek jogorvoslási módjá"-t választotta témájául.

Feltűnést keltett dr. Mandello Károly tv. egyik október havi munkán elhangzott előadása is, amelyben ismertette az amerikai, angol, francia, német Np.-ok, továbbá más páholyok és írók állásfoglalását a "vallás és politika" kérdéseiben.

A budai "Könyvtár egyesület", amely ugyancsak Galilei alapítás, jelentésében beszámol arról a hatalmas szakkönyvtárról, amelyet létesített és nagy nyilvános könyvtárrá kívánja fejleszteni. Az egyesület a II. kerületben népkönyvtárat tart fenn és folyamatban van egy újabb krisztinavárosi népkönyvtár felállítása is. Az egyesület vezetőségében működő ttv. kezdeményezésére kifejezetten egy "Munkáskönyvtár" létesítését is elhatározták, amiből látható, hogy népművelődés terén is milyen fontos munkát folytatnak a Galilei-beliek.

- - -

A magyar szabadkőművesség közlönyeinek száma 1898. november 1.-ével egy újabbal szaporodott. Ugyanis páholyunk védelme alatt "Galilei" címen egy új szabadkőművesi havi szemle "művelt olvasók számára" -indult meg, mely lap magyar és német nyelven 24-40 oldalas füzet alakjában, minden hó utolsó keddjén jelent meg. Dr. Mandello és dr. Sgalitzer -mindketten a Galilei tagjai-, voltak a lap szerkesztői, kiknek a neve a szabadkőműves irodalomban jól ismertek. A lap -miként a szerkesztők jelzik- főképpen a társadalmi tan- szabadságára törő elveket, korlátlan kutatást tudományos, vallásos és művészeti téren, az osztályok, hitvallások, nemek legteljesebb egyenjogúságát, a gyengéknek, kiskorúaknak, betegeknek a gondoskodáshoz való legmesszebbmenő jogát, stb. kívánja propagálni.

A lap két mutatványszáma 1898. november és december hónapokban jelent meg. A folyóiratoknak nem volt hosszú élete, mert az 1899/1900-ban megjelent két évfolyam után a lappal később sehol sem találkozunk.

- - -

A páholy 1899. évi munkásságát gyászmunkával kezdte, amikor is megemlékeztek az utóbbi időben ökk.ttv.-ről, közöttük Kloeblatt Nándor volt h.főmesterről, aki Bécsben hunyt el és a végtisztességen a páholy küldöttséggel képviseltette magát. Az ünnepi gyászbeszédet ez alkalommal Halmi Ágoston tv. tartotta.

1899. tavaszán a Nagyvárad keletén dolgozó "László király" páholy a II. és III. fokú munkák eltörlése céljából felterjesztéssel fordul a Np.-hoz, egyben az összes hazai páholyokhoz, mint a kor igényeinek meg nem felelő, tehát elévült szabadkőművesi berendezésnek kell tekintenünk, hogy még mindig a II.és III-ad fokú munkát tartunk “... meg kell tehát nekünk is a kor kívánalmai előtt hajolnunk és ennélfogva a csak szertartásokból álló és sok időt és fáradtságot pazarló II. és III. fokú munkát meg kell szűntetnünk."

A felterjesztéssel a Galilei páholy is foglalkozott, melyet véleményadás céljából Szmik Lajos tv.-nek adtak ki, aki kimerítő jelentésben számol be arról, hogy milyen végzetesnek tartja a javaslatot és a felsorakoztatott ellenvéleményből két részletet ragadunk ki:"Azon megokolással, melyet a "László Király" páholy a II. és III. fokú munka eltörlésére felhoz, az egész ritualé megszűntetését lehetne követelni s az összes symbolumok használatát nevetségessé lehetne tenni. Ha ezen érvelést elfogadnók, le kellene szerelni a páholyt, megfosztani mindattól, ami érzékeinkre és kedélyünkre hat és eljutnánk oda, hogy munkáink a jótékonyságot gyakorló egyesületek, köz- és választmányi adminisztráló és felolvasó üléseinek szintjére szállanánk le", majd így folytatja: "A M. Sz. Np. olyan fiatal, hogy az egész nagy Szövetségben még csak tanonc éveit éli. Csak úgy tarthatja fenn a barátságos érintkezést a művelt világgal, nagyobb és befolyásosabb főhatóságaival, ha a Szövetség hagyományos szokásait tiszteletben tartja és azok megtartása fölött őrködik."

A többi páholyok ugyancsak megvitatták a kérdést; a végleges döntést a Nagygyűlés Szmik tv. elaboratuma alapján hozta meg, mely szerint az indítvány semmiképp sem helyeselhető, tehát azt nem kívánja tárgyalni és napirendre tér fölötte.

A páholyban akuttá vált nyelvkérdés szintén napirendre került, mert a német nyelv használata még mindig dominál a páholyban, viszont a fiatalok a magyar nyelv kizárólagos használatát sürgetik. Del Medico főmester ígéretet tesz arra, hogy a tisztikarral egyetértőleg igyekezni fog mindenkit kielégítő modus procedendiről gondoskodni.

A Galilei páholyból indul ki az a javaslat, melyet dr. Mandello kezdeményezett és amit 1899. március havi Szövetségtanács határozatra is emel, hogy a páholyok és ttv. felhívatnak, miszerint a Nagymester címzése tekintetében az Alkotmány és szertartás rendelkezéseihez tartsák magukat és a tv.-i megszólításon kívül "hatalmas" és egyéb epithetonokat mellőzzenek. Az átiratnak nem volt meg a kívánt eredménye, mert a ttv. nem tudtak a régi megszokott megszólításoktól eltekinteni.

1899. április 9-én tartott nővérmunkán dr. Krisshaber Adolf tv. "Egy pár kesztyű" címen érdekes előadást tartott, amelyben a kesztyű jelentőségét a szabadkőművességben nővéreink előtt megvilágította.

Egyebekben szokott mederben folytatta a páholy munkáit. A sok elhangzott előadás közül megemlíthető:

Mangold tv. Szabadkőművesség és kereskedelem

dr. Mandello tv. páholy előadások.

Rózsakeresztes mozgalom Franciaországban.

Stark Lipót tv. Az elektromosság szociális értéke.

dr. Klein tv. A munkás-rokkant és nyugdíjegyesületről.

Breuer Mór tv. Szabadkőművesség és ellenségei.

dr. Sgalitzer Gyula tv.

Az elzülött gyermekek érdekében.

Földes Géza tv. Népiskolák tanterve szabadkőművesi szempontból.

- - -

A "Hajléktalanok Menhelye" 1899. május 11-én tartott közgyűlésével, első alkalommal szerepel mint profán egyesület. A jelentés szerint már 4 azilum működik, még pedig az első Budán a Szegényház utcában, a Szent János kórház mellett, ahol 144 férfi és 41 nő számára van hely. Ez volt tulajdonképpen az intézmény kiinduló helye, a Galilei páholy alapítása. A többi 3 menhely már a pesti oldalon van. A menhelyeken a hajléktalanok 6 krajcárért kapnak fürdőt, fekvőhelyet, egy tányér levest és hozzá kenyeret.

- - -

1899. december 12-i alapítási ünnepen del Medico Ágoston főmester a szabadkőművesség nevelő hatásáról és a tv.-i szeretetről beszél, amikor az igaz barátság ápolására kéri a ttv.-et. Még egy rövid előadással szerepel dr. Mandello tv., aki "Ein Charakterbild" címen Mechwart András tv. szabadkőművesi jellemét tárja a ttv. elé. Különösen szép alkalom adódott Mechwart tv. ünneplésére, akinek ugyanakkor 40 éves szolgálati jubileumát is ünnepelték.

Az alapítási ünnepi beszéden kívül még dr. Hoor-Tempis Mór tv. "A szabadkőművesség feladatai" címen tartott előadást, amely díszmunkán a Szövetségtanács is képviseltette magát és azon 60 saját és 24 látogató tv. vett részt.

Az év végével del Medico főmester, nagymérvű profán elfoglaltsága miatt tovább nem vállalhatta a páholy vezetését és az új választás 1900. év elején a fiatal dr. Hoor-Tempis Mór tv.-re bízta a főmesteri kalapácsot.

Székfoglalójában a ttv.-et szorgalmas munkára buzdította és megjelölte az emberiség nevelésének főbb irányelveit, amelyeknek megvalósulása érdekében dolgoznunk kell.Az ifjú főmester nagy műveltségű, komoly tudású férfi, aki szívós kitartással a régi utakon vezette a páholyt.

A h.főmesteri tisztséggel a páholy Halmi Ágoston tv.-t bízta meg.

Röviddel azután dr. Mandello Károly tv.-t szabadkőművesi érdemeinek elismeréseül örökös tbeli főmesterré választja. A páholy elhatározását ünnepélyesen adta tudtul dr. Mandello tv.-nek, ki ez alkalommal -mint mindenkor- igen szép előadást tartott a szabadkőművesség ellen irányuló támadásokról, kitartásra hívja fel a ttv.-et.

A Galilei-páholy 1900. évben elsősorban a belső életének megerősítése érdekében tevékenykedett. Idősebb tv.-eink lassan ökk. és helyettük fiatalabb erők bevonása vált szükségessé. Ez évben 14, az elmúlt 3 esztendő alatt 43 új taggal szaporodott a létszám, kik közül idővel jelentős szerepet vittek páholyunkban Stark Lipót, Sebestyén Ignác, dr. Incze Henrik, Ittner Miksa, Mann Miksa, Schnöller Lajos, Győző Lajos és még mások.

Nagy gondot fordított a páholy tagjainak szabadkőművesi szellemben való nevelésére és igyekezett a nagy számban felvett neofitákat a páholy régi hagyományos szellemével megismertetni, melyek mindazon előadásokban és felolvasásokban tükröződnek vissza, melyeket a ttv. tartottak. Ezek a következők voltak:

Kozma Gyula és Zalewszky Sándor ttv.:

A feminizmusról

Hüvös Kornél tv. Szükséges-e még ma is a szabadkőművesség?

dr. Hochstein Mór tv. Logendisciplin.

Keszits Antal tv. Az esküdtszékről.

dr. Mandello Károly tv.

A francia polgárok nevelése.

dr. Bokor Zsigmond tv.

A halottégetésről.

dr. Steiner Károly tv. A "Vaterland" hazugságairól.

Gergely István tv. A gyengeelméjűek számára létesítendő iskolákról.

Kozma Gyula tv. Munkaközvetítő intézetekről.

Beck Ernő tv. Munkásokról és iparvédelemről.

dr. Incze Henrik tv. Népies hangversenyek rendezésének szükségességéről.

dr. Steiner Károly tv. A gyermek természetes és mesterséges táplálkozásáról,

mely témát a legközelebbi nővérmunkán is megtárgyalták.

A páholyélet élénkítése és változatosabbá tétele céljából a páholy minden vasárnap délután nővérösszejövetelt tartott, április hóban pedig a Np. székházában szertartásos nővérmunkát rendezett.

- - -

Nagy örömet hozott és megtiszteltetést jelentett a páholynak a március 31-én tartott Nagygyűlés, amelyen dr. Schermann Adolf tv.-ünket h.Nmesterré választották. Mindenki ismerte odaadó buzgalmát, páratlan kötelességtudását, igazi ragaszkodását a kn. Művészethez. Megválasztása osztatlan örömet jelentett a hazai szabadkőművességnek, kit a fogadalom letétele után Neuschloss Marcel h.Nm. többek között így üdvözölt: "Régen ismerjük szabadkőművesi tevékenységedet és azon munkádat, melyet a profán világban embertársaid javára végzel. A régi gárda kipróbált harcosa vagy és páholyod mai generációja túlnyomólag a szabadkőmvesi nevelésed."

dr. Schermann h.Nm. ügykörébe a határszéli páholyok ellenőrzése, irányítása, valamint a külföldi Npáholyokkal való érintkezésből származó ügyek tartoztak.

- - -

A Szeged keletén dolgozó "Árpád" páholy a testvér páholyok érdeklődése és a Galilei páholy nagyszabású támogatásával ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Páholyunk küldöttséggel vett részt az ünnepségen, amelyen a Np.-t dr. Hoor-Tempis Mór a Galilei főmestere képviselte. Az ünnepi munkán dr. Incze Henrik tv., páholyunk tagja "Az ember aesthetikai nevelésé"-ről tartott nívós előadást.

A János napról való megemlékezés napján a páholy nővérmunkát is tartott, amelyen előadták Győző Lajos színművész tv.-ünk által írt "A keztyű" című egyfelvonásos vígjátékot, melyen művésztestvéreink működtek közre. A színdarabot egy tv.-ünk saját költségén kinyomtatta és az előadásból befolyó összeget az "Ingyen kenyér" elosztóbizottság rendelkezésére bocsátotta.

- - -

A nyár egyik munkáján elhatározták, hogy az Iskola utcai régi páholy helyiségeit és berendezéseit autotypia útján sokszorosítják és a páholy múltjára vonatkozó adatokat is összegyűjtik. A munkát megkezdték és ez képezte kiindulási pontját a később létesült Galilei múzeumnak.

Alig indult meg a ttv. ilyen irányú munkája, máris igen érdekes ereklyéhez jut -az olasz ttv. jóvoltából- a páholy. Ugyanis a Pádovai Galilei szobából az ottani szabadkőművesek Galilei katedrájából egy faszilánkot, Galilei koszorújából két babérlevelet küldtek páholyunknak. Mindkét ereklyét üveg alatt, bekeretezve a páholy előcsarnokában őrizték, mely kegyeletes emlékek az idők viharában, 1919/20-ban, sajnálatunkra, elvesztek.

- - -

A páholy 1900. december 31-én 147.861 korona tiszta vagyont mutatott ki, a Galilei alapnak már 29.294,- koronája volt. A páholy szellemi nívójára mutat azon körülmény, hogy ez időben a könyvtár már 4.807 kötettel rendelkezik.

1900. december 10-i évfordulón ünnepelték meg dr. Schermann Adolf tv.-ünk Szövetségbe való felvételének negyedszázados jubileumát is. A díszmunkát Halmi h.főmester vezette, ki melegen üdvözölte az ünnepeltet és átnyújtotta neki a XXV. éves működést jelző, ez alkalomra készült jubileumi páholyjelvényt. A díszmunkán jelen voltak a Np. részéről Neuschloss Marcel és Katona Béla h.Nmek, a fővilágosságok egy része és a testvér páholyok népes küldöttsége.

A Np. és Szövetségtanács üdvözletét Katona Béla h.Nm. tolmácsolta, azután a páholyok kiküldöttei következtek. Végül dr. Schermann Adolf tv. megköszönte az ünnepelést. Nagyszabású beszédben ecsetelte, mi volt neki az elmúlt 25 év alatt a Galilei páholy, miként enyhítette fájdalmát gyászos napjaiban és miképpen osztotta meg ő örömeit a páholybeli ttv.-kel.

Az emelkedett hangulatban lefolyt ünnepi munkát vakolás követte, melyen tovább folytatódott dr.Schermann Adolf tv. jól kiérdemelt ünneplése.

A Galilei páholy 1901. évben is intenzív belső munkát végzett; iparkodott tagjait szabadkőműves szellemben nevelni, oktatni, másrészt a hagyományos tv.-i összetartást erősíteni.

- - -

Két rendkívüli esemény mégis megbolygatta ezidőben a páholy eddigi működését. Az első egyik ilyen esemény volt az áprilisban felvetődött gondolat, vajon nem volna-e időszerű Budán egy újabb páholyt létesíteni, a másik pedig az, hogy többen elérkezettnek látták az időt, hogy a Galilei hivatalos nyelve végre a magyar legyen.

Ezen két esemény határállomást is jelent a páholy életében. Az első, hogy a páholy elég erősnek érezte magát egy leánypáholy alapítására, a második a magyar nyelv behozatala a páholyba nem volt egyszerű dolog. Idősebb, magyar nyelvet vagy nem értő, vagy azt kevéssé beszélő ttv. féltek, hogy ezáltal a tárgyalások menetét nehezen tudják követni. A fiatal generáció a szabadkőművesség megmagyarosítását kívánta, amire azonban csak részben volt szükség, mert az új nemzedék bekapcsolódásával a magyarosodás önmagától amúgy is megindult a páholyban.

Az idősebb ttv. aggályait olyképpen próbálták eloszlatni, hogy határozat szerint az építészeti rajzokat magyar és német nyelven készítették és mindenki azon nyelvet használhatta, amelyben inkább járatos volt és ilyen módon tekintettel akartak lenni régi, érdemes tv.-eink érzékenységére.

A páholy magyar nyelvű ügyvitelének kérdése a következő évben valósult meg, az 1902. december 16-án tartott alapítási évforduló-munka már magyar nyelven zajlott le. A páholy hivatalos nyelve azóta magyar, mely alkalomra a páholyszabályzatot magyar nyelvre lefordítva nyomtatják ki.

- - -

Május hónapban két súlyos csapás érte a páholyt. Május hó 23-án 61 éves korban dr. Tatay Adolf tv. ökk. A páholynak 1876. óta tagja, ahol kiváló szellemi és emberi tulajdonságainál fogva, mint szónok, utóbb h.főmester sok jó szolgálatot tett ügyünknek. Egész lénye, érzülete igaz szabadkőművességre vallott és páholy benne legjobbjainak egyikét veszítette el.

Profán életben tisztiorvos a III. kerületben, ezáltal vezető szerephez jutott a főváros egészségügyi szervezetében. Munkájának egyik eredménye az óbudai Margit kórház felépítése. Művelt ember, aki lefordította Heine verseit és több drámáját a Nemzeti és Népszínházban adták elő.

Másik súlyos vesztesége a páholynak del Medico Ágoston halála, aki 1901. május 29-én, fiatalon, 40 éves korában, műtét következtében ökk. A magyar szabadkőművesség egyik díszét, a Galilei páholy főmesterét, büszkeség ragadta el körünkből a halál. 1888-ban vétetett fel a tv.-i láncba és különböző tisztségek viselése után 1896-99. években, három cikluson keresztül főmestere volt a páholynak.

Del Medico Ágoston tv. hirtelen kidőlése a hazai szabadkőművesség körében mély szomorúgot okozott. Egész lénye összeforrt a Galilei páhollyal, pótolhatatlan űrt hagyott maga után, mert nemcsak vezető, tanácsadó, hanem példaadó, kimagasló egyénisége volt páholyunknak.

- - -

A keresők száma ez évben kevés, mindössze 6 tv.-t iktattak a láncba, kik közül Kemény Béla tv.-t kell kiemelni, aki sok éven keresztül az 1919. évi feloszlatásig mindenki által szeretett titkára volt a páholynak.

A páholy, úgy mint az előbbi években, számos előadást, felolvasást tartott. Dr. Steiner Károly tv. indítványát -mely szerint a nővérestéken viták rendeztessenek meg- örömmel fogadták a ttv. Az első ilyen vita-est témája a "Gyermekmenház" kérdése volt, melyen számos nővér értékes felszólalásokkal vett részt.

A páholy karitatív munkája töretlenül folytatódik. Sok özvegyet, árvát támogatnak, de nem feledkeznek meg a saját alapítású intézményekről sem, amelyek most már mint profán egyesületek működnek.

Ezen a télen az "Ingyenkenyér" elosztó bizottság felkéri a páholyt, hogy a III. kerületben is szervezzen meg egy elosztó boltot, amelyhez a kenyeret a központ bocsátaná rendelkezésre. Nagy örömmel láttak munkához és egy ingyenes helyiséget Holzspach Nándor tv. ajánlott fel e célra. Hamarosan megindult a budai "Ingyen kernyér" elosztóbolt, ahol a nővérek fejtettek ki áldásos munkát.

A páholy növérestélyt is rendezett, melynek jövedelmét az "Ingyen kenyér" bolt céljaira fordították. Győző Lajos színművész ekkor szavalta el "A kenyér" című versét, amellyel nagy sikert aratott. A szertartásos nővérmunkák állandósultak, amelyeken Hollaender Mór tv. gondoskodott változatos, szórakoztató programmról, ahonnan mindenkor jóérzéssel, megelégedetten távoznak nővérek, ttv. egyaránt.

1901. november 19-én nagy gyászmunkát tart a páholy:

del Medico Ágoston tv. fölött dr. Hochstein Károly tv.,

dr. Tatay Adolf tv. fölött Szilágyi Károly tv.

Hampel Sándor tv. fölött Szmik Lajos tv.,

Kruyswik tv. fölött Popiek Dénes tv.

tartották a gyászbeszédet.

- - -

December 10-én zajlott le a páholy alapításának 30. évfordulója. A díszmunkán dr. Krieshaber Adolf tv. "Az eszmék ereje" címen tartott előadást, amelyben a szabadkőművesi eszmék szépségéről, erejéről és hatalmáról beszélt. Beszédének egyik részében ezeket mondja:

".... valameddig akadnak oly emberek, kiknek van bátorságuk a megcsontosodott rögeszmékkel, a megrozsdásodott előítélettel még kimondhatatlan szenvedés árán is szembeszállni, addig nem kell lemondani az emberiség előrehaladása iránti reményről. Az eszmék, melyek egyes lángoló lelkű emberek ajkáról kelnek útra, gyökeret vernek, kicsíráznak és gyümölcsöznek, ha még oly mostoha talajra hullanak is, mert tanaik ellenállhatatlanok, és győznek, mert visszhangra találnak az emberi szívben."

- - -

Az 1902. év történetéhez tartozik, hogy a januárban tartott tisztújító munkán a páholy Strausz Ödön építész mérnök tv.-t választotta főmesternek. Mint világlátott, művelt férfi, körültekintéssel vezette a páholyt és miként elődei, székfoglalójában kijelentette, hogy az eddigi szellemben kívánja a páholyt irányítani. Ez bevált módszer, melynél jobbat ő sem tudna ajánlani.

A páholy 1902. évi működését csendes, zajtalan munka jellemzi. Előkészület és erőgyűjtés a feladatok megvalósítására foglalták le a páholy idejét; szellemi élete mozgásban volt. Felolvasásokat, előadások tartottak többek között:

dr. Mandello Károly tv. Hebung der Taeetigkeit der Logen in Herz und Gemüt, (amely nyomtatásban is megjelent)

dr. Mandello Károly tv. Die fünf Thesen des Genfer Weltkongresses

Vida Jenő tv. Szociális viszonyainkról.

dr. Kriszhaber Adolf tv. Gondolatok a vesztőhelyen

Schlatter Alfréd tv. Anyagi érdekek a szabadkőművességben.

Kemény Béla tv. A ttv. nyugdíj- és életbiztosítása

Szmik Lajos tv. Történeti visszapillantás a páholy életére.

dr. Incze Henrik tv. Modern társadalmi problémák

Keszits Antal tv. Az új polgári törvénykönyv.

Kozma Gyula tv. Páholymozgalmak.

Strauss Ödön tv. A párbajkérdésről.

Hüvös Kornél tv. Küzdjünk a reakció ellen.

Azonkívül még sok előadás zajlott le, melyekből a páholy szellemi élete visszatükröződik.

Lelkesedéssel csatlakozott a páholy azon mozgalomhoz is, mely az ifjúságot eszméinknek megnyerni törekszik. Mindennek dacára egyetlen felvételi munka volt ez évben, amikor öt tv.-t vett fel a páholy, köztük Vida Jenőt, aki lelkes, szorgalmas látogatója volt a páholynak. Több tisztséget viselt, 2 éven át h.főmestere is volt a Galileinek.

- - -

Az év egyéb eseményekben elég mozgalmas volt. A közelmúltban Kozma Gyula tv. "Páholymozgalmak" címen tartott előadást, amelyben egy Budán létesítendő új páholy gondolatát veti fel. A gondolat nem nagy lelkesedést váltott ki a ttv.-ből. Mégis 1902. tavaszán a páholy irodalmi bizottságában már komoly formában napirendre került e kérdés, ahol az új páholy alapításának ügye véglegesen eldőlt. A Galilei páholy 8 tv.-e fedezését kérte, segítő erők a más páholyokban fedezett ttv.-ből adódtak össze. Az új páholy a Galileiből csak annyi erőt kívánt elvonni, amennyire az alapításhoz múlhatatlanul szüksége volt.

Az alapítók már az első értekezleten kijelentették, hogy a Galileivel a lehető legbensőségesebb viszonyt kívánják fenntartani és annak védőszárnyai alatt akarnak dolgozni. Kimondották, hogy az alapításhoz fedezett ttv.-en kívül a Galilei-páholyból 3 éven át senkit sem vesznek fel.

Az új páholy, amely a "HAJNAL" nevet veszi fel, fő céljának tekinti magyar nyelven végezni mindazt a munkát, melyet a Galilei németül végzett. A megalakulás 1902. október 22-i munkán megtörtént, ahová a Galileiből a következő ttv. léptek át: Kozma Gyula, dr. Kertész Aba, Kovács Lajos, dr. Szőke István, Gergely István, Szilágyi Károly, dr. Patrubány Lukács és Köncsek Lajos.

A "Hajnal" páholy 1919. évig a Galilei székházában dolgozott, ahol ingyenes hajlékot kapott, de állandóan támogatta az anyapáholy nagy erkölcsi erejével is, úgy hogy a tv.-i kapcsolat a kilépettekkel sohasem szakadt meg.

- - -

Feltűnést keltett a hazai páholyokban a nagyváradi "László Király" páholynak azon előterjesztése, amelyben kéri a Np.-t, szakítson azon külföldi főhatőságokkal, amelyek az emberek között vallásfelekezet tekintetében különbséget tesznek.

Szmik Lajos tv., mint főszónok, megindokolt előterjesztésében kéri a Szövetségtanácsot, térjen a kérdés felett napirendre, mert ez a kérdés máris megbolygatta egyes páholyok belső békéjét. Ez meg is történt.

Az évi Nagygyűlésen a kalapácsot dr.Schermann Adolf h.Nm. vezette, az ünnepi szónoklatot pedig Szmik Lajos főszónok tv. tartotta. Még ez évben az ökk. Szontagh Ábrahám h.Nm. emlékére tartott Np-i gyászmunkán az emlékbeszédet ugyancsak dr. Schermann tv. tartotta.

A páholy karitatív munkájából kiemelkedik a közelmúltban berendezett óbudai "Ingyen kenyér" elosztóhely tevékenysége, amely az egész tél folyamán működött. E munkából nővéreink alaposan kivették részüket.

A "Hajléktalanok menhelye" egyesület évi közgyűlésén jelenti a Vezetőség, hogy megállapítása szerint annak látogatottsága csökkenőben van, ezért az Előljáróság az épület ezen részét más célra kívánja felhasználni. A menhelyet megszüntetik és abban foglalkoztató műhelyt létesítenek. A Galilei páholy tagjai továbbra is tevékenykednek az immár profán egyesületben, melynek igazgatója Leyrer Emil tv.-ünk.

- - -

A világ szabadkőművessége 1902-ben Genfben megtartja kongresszusát, amelynek előkészítő bizottsága öt pontból álló vita-kérdéseit elküldötte a magyar Symbolikus Nagypáholynak is. A kérdésekre adandó válasz kidolgozásával dr. Mandello Károly tv.-ünket bízta meg a Np., aki alapos tanulmányozás után elkészítette válaszát, azt a Szövetségtanácsnak bemutatta.

A tanulmányt a Np. nyomtatásban elküldte az összes hazai páholyoknak és egyben felhívta figyelmüket a nagyjelentőségű eseményre. Az öt kérdés a következőképpen hangzott:

1/ Arról tesz-e bizonyságot a szabadkőművesség történelme, hogy az országok páholy alapításainál azonos okok hatottak-e közre?

2/ Minő feladatok hárulnak legközelebbről a szabadkőművességre, vagy melyek azok, amik érdekében állanak anélkül, hogy a páholyok önkormányzati jogát csorbítanák?

3/ Mely alapon -bele nem foglalva a köteles engedelmességet és rituálét- lehetséges a különböző szabadkőművesi hatalmasságok közt a közeledés?

4/ Mi a szabadkőművesség feladata a jelenkorban?

5/ Nemzetközi szabadkőművesi értesítő iroda szervezése.

- - -

Az örökké tevékeny dr. Mandello Károly tv. 1903.év februárjában "A páholymuknkák színvonalának rendszeres emelése" érdekében indítványt terjeszt a páholy elé, melynek célja" a munkák színvonalának emelése, a szellem, érzés és kötelességérzet fejlesztése által". Indítványában 3 csoportra osztva fejtegeti javaslatát és konkrét irányt jelöl meg, milyen úton kell a páholynak haladnia.

Az indítvány felett több munkán keresztül értékes vita alakult ki. A javaslat egyik fontos pontja a tv.-i összetartás érzésének, a kötelességérzetnek kérdése. Elszegényedett ttv. aggkori ellátását biztosító intézmény, vagy pénzalap előteremtését látja szükségesnek, amely szerint a tagokra nézve hasznos, a szövetség felvirágoztatására pedig fölötte üdvös volna.

1903. március 28/29-i Nagygyűlés a páholy nagy örömére dr. Hoor-Tempis Mór tv.-t választotta meg h.Nm., ahol tudásának és talpraesettségének érvényesítésére tág tér nyílott.

Július havában a páholyokban folyt sok vita után megalakult a profán "Országos Párbajellenes Szövetség". A munkában több páholy, köztük a Galilei is részt vett. Az egyesület elnöki tisztét Rakovszky István Nm. töltötte be, míg egyik alelnöke Zipernovszky Károly tv.-ünk lett. Az egyesület éveken át működött, sok tv. vett benne részt, minden eszközzel küzdöttek a nálunk annyira elharapódzott párbaj-mánia ellen, sajnos, kevés eredménnyel.

Ugyanebben a hónapban a nagyváradi "László Király" páholy felhívással fordul az összes hazai páholyokhoz, hogy az általa kezdeményezett szabadkőművesi vándorgyűlésen vegyenek részt, amelyen október 24-25-én különböző aktuális dolgot fognak megvitatni, legelsősorban "meghírdetik a harcot a sötétből feltámadni akaró középkor ellen".

A Galilei páholy három kiküldöttel vett részt a vándorgyűlésen és a ttv. sokasága nagy élvezettel hallgatta a magas színvonalú előadásokat.

- - -

A páholy 32. alapítási évfordulóját a szokásos keretekben ünnepelték meg. Ez alkalommal leplezték le Ligeti Miklós tv. által készített és adományozott mellszobrokat, melyek dr. Schermann és dr. Hoor ttv.-et ábárzolták. A két mestermű 1919. év végéig dísztermünkben volt felállítva, melyet a páholy helyiségeit lefoglaló katonatisztek romboltak szét.

A Galilei kiadványok újból szaporodtak, ugyanis dr. Mandello Károly tv. Hebung der Taetigkeit der Logen in Herz und Gemüt és dr. Kriszhaber Adolr tv. Gondolatok a vesztőhelyen címen a páholyban tartott előadásai nyomtatásban is megjelentek.

Strauss Ödön főmester mandátuma lejárt. Az 1904-ben megejtett tisztújító munkán mindenki nagy örömére Szmik Lajos tv. kezébe került a főmesteri kalapács.

Mielőtt a páholy ez évi működéséről beszélnénk, ne feledkezzünk meg az 1903. évben felvett új ttv.-ről. A tv.-i lánc 9 szemmel gyarapodott. Ez év adta nekünk Fleissig Sándor és Irsai Ervin ttv.-et, kik működéseikkel igaz szabadkőműves tv.-ünknek bizonyultak. A felvettek között közszeretetnek örvendtek Andro György és Hess Leo tv.-eink is.

1904. évben csendes, belső munka folyt a páholyban. Az előadások változatosak, megemlítjük a következőket.

Fleissig Sándor tv. Wahreheit.

Steiner Károly tv. A halálról.

dr. Mandello Károly tv. Erklaerungen der Freim.-Vereinen, Symbole.

Andor György tv. Szocializmusról.

Fekete Ignác vendég tv. A szabadkőművesség vallása

Lévay vendég tv. Der Buddhizmus als Traeger Freimaur. Gedanken.

Ezen kívül értékes jelentésekben számolnak be tv-.ek ú.m.

Patka tv. A II. ker. melegedő szoba és levesosztó működéséről

Kálitz tv. A szünidei gyermekmenhelyről

Hollós Oszkár tv. "Daenische Studentenbundról."

Igen érdekes előadást tartott még Szmik Lajos tv.-ünk a "Nemzeti" páholyban "Szabadkőműves élet Londonban" címen, amelyben elmondja ottani élményeit, látogatását és fogadtatását az "United Grand Ledge of England" Nagypáholynál.

1904. február 28-án a Np. dísztermében kitűnően sikerült nővérmunkát rendezett a páholy, melyet Szmik Lajos főmester a nővérekhez intézett beszéddel nyitott meg. A magyar nyelvű ünnepi beszédet dr. Krisshaber Adolf tv. tartotta, aki a szabadkőművesség lényegét ismertette a nővérek előtt és kérte az anyákat, hogy gyermekeiket szabadkőműves szellemben neveljék. Ez az előadás, mely a "Szabadkőmvesség - nőknek" címet viselte, nemsokára nyomtatásban is megjelent.

Április 27-én súlyos veszteség érte páholyunkat és a magyar szabadkőművességet. Ezen a napon dr. Schermann Adolf tv.-ünk, aki 1876. december 15-én vétetett fel a tv.-i láncba, ökk. Szabadkőművesi felfogása, jelleme és szónoki tehetsége révén csakhamar kivált a ttv. közül. Először szónoka, majd h. főmestere, végül 1892/96. években főmestere volt a Hausdorfernak, mely idő a "virágzás" korszakának nevezhető. Később, mint h. Nm. a határszéli páholyok ügyével foglalkozott és különösen a bécsi ttv. vették körül nagy szerettel, míg a genfi világkongresszuson való szereplésével a külföldi főhatóságok és a világszövetség tiszteletét és elismerését vívta ki.

Tevékenysége az egész magyar szabadkőművességben mély és maradandó nyomokat hagyott hátra. A Galilei páholyt pótolhatatlan veszteség érte: személyét, munkáját még sokáig nélkülözte a páholy. Halála után néhány hét múlva 1904. május 17-én gyászmunkát tartott a páholy, amelyen nagy halottja emlékének áldozott.

A gyászbeszédet dr. Kriszhaber Adolf tv. tartotta, aki meleg szavakban méltatta dr. Schermann szabadkőművesi rendkívüli munkásságát és meghatottan búcsúzott kiváló tv.-ünktől.

Az év végén még egy gyászmunkán emlékeztek meg a ttv. Glückselig, Wohlfahrt Henrik és Schleif ttv.-ről, akik ez évben ökk.

Két említésre méltó indítvány hangzott el az év folyamán. Az egyiket Fleissig Sándor tv. nyújtotta be, aki az irodalmi bizottságban nagy tevékenységet fejtett ki, amely így hangzik: "Tűzessék ki minden évben 2 páholydíj oly mű bírálatára, amely a szabadkőműveseket érdeklő és a társadalomtudomnyok köréből vett eszméket tárgyal, mely pályázaton kizárólag egyetemi és akadémiai hallgatók vehetnek részt."

A páholy az indítványt elfogadta, de csak egy alkalommal adtak ki díjat, azután a kérdés -úgy látszik- lekerült a napirendről.

A második indítványt Mandello Hugó tv. a páholyok 1904. évi együttes munkáján terjesztette be, melyben kéri, hogy a magyar szabadkőművesség indítson akciót egy "Magyarországon létesítendő Washington szobor-alap" megteremtésére. Az akció meg is indult, melynek eredményeképpen 1906. nyarán megvalósulhatott tv.-ink elgondolása. Ekkor leplezték le a Városligetben álló Washingon tv. szobrát, amely ünnepségen a Szovetség is részt vett. A szobor megteremtése ezek szerint szabadkőművesi megmozdulás volt.

1905. év munkája az eddigi mederben folytatódott, melyből két esemény emelkedik ki. Az egyik, dr. Mandello Károly tv. szabadkőművesi munkálkodásával kapcsolatos. Az év elején a páholy irodalmi bizottsága örömmel jelenti, hogy sikerült reábírni dr. Mandello Károly tv.-ünket arra, hogy eddigi igen értékes előadásait, felolvasásait és cikkeit gyűjteményes kiadásba foglalva bocsássa a ttv. és az utókor szabadkőműveseinek rendelkezésére. Az év végével elhagyta a sajtót a "Gesammelte freimaurrische Vortraege" címen német és magyar nyelven megjelent könyv, amely sokoldalúságánál fogva ma is tanulságos olvasmánya a ttv.-nek. Az utószóban dr. Mandello tv.-ünk többek között azt mondja, hogy csakis a barátok és ttv. unszolására határozta el magát a mű kiadására és igazi szabadkőművesi mivoltára jellemző, hogy a kiadásból elérendő anyagi eredményét teljes egészében a Np. özvegyperselyének adományozta.

A másik eredmény az 1905. március 25-én rendezett nővérmunkát tette emlékezetessé: e munka a páholy keretet messze túlnőtte. A Galilei meghívására a modern evolucionista iránynak egyik akkori vezéralakja, a munkái révén világszerte ismert írónő, Ellen Key tartott előadást a művelt világot foglalkoztató kérdésről:

"A szerelemről és a házasságról."

A nővérmunkát a Np. nagy szentélyében tartották, ahol talpalatnyi hely sem marad üresen, sőt annyian vettek azon részt, hogy sokaknak már hely sem jutott. Az előadás leírhatatlan lelkesedést váltott ki a jelenlevőkből. A munkát társas vakolás követte, ahol egymást követték a szónoklatok.

Az írónő megindító szavakban fejezte ki háláját a szerető fogadtatásért. Úgy érzi-mondja beszédében-, mintha csupa régi jó barát között volna, bár eltávozása után a jelenvoltak neveit sem fogja tudni, egy szép est emlékeit viszi magával és azt a benyomást, hogy hallgatóinak lelke egész közel került az övéhez.

1904/1905. években a szokásos felvételi munkák folytatódtak, mert állandóan új keresők kopogtattak ajtóinkon. Dr. Verebély Leo, dr. Weiser István, Zinsenheim Zsigmond ttv. ezen években vétettek fel a láncba. Mindhárman szerepet játszottak páholyunk életében, különösen Zinsenheim tv.-ünk bizonyult lelkes szabadkőművesnek, aki főleg a páholy-élet nehéz napjaiban mutatkozott nagynak. Meleg szívével figyelemmel vezette a Galileit, végül az 1944/45. évi ostrom idején dőlt ki sorainkból.

1906. évben a Galilei páholy lelki megmunkálásán és az önnemesítés munkáján fáradoztak a ttv. A sok előadás bőséges alkalmat adott a ttv. lelki életének szabadkőművesi tartalommal való megtermékenyítésére.

Ez évben került először az általános titkos választójog kérdésének megvitatása a páholy munkaprogramjába, amelyet többen különböző oldalról megvilágítva tártak a ttv. elé. Egyébként, ha a felsorolt előadásokat nézzük, hű képét kapjuk a páholy szellemi életének.

Az általános és titkos választójog kérdéséről előadást tartottak:

Pikler Károly, mely nyomtatásban is megjelent, továbbá Andor György, Zalewsky Sándor, Stielly és Szmik ttv.

Előadást tartottak még :

Stielly Gyula tv. Die Loge als Schule.

Strauss Ödön tv. Über Maengel und Übelstaende in der Freimaurerei u. Loge

Ez utóbbi előadás nyomtatásban is megjelent.

Császár Gyula tv. Elmélkedés a halálról.

Fleissig Sándor tv. Patriotizmus és kozmopolitizmus

dr. Weiser István tv. A deisztikus világfelfogás a természettudományok fejlődésében.

dr. Kriszhaber Adolf tv. Pogrom

dr. Steiner tv. Az egoizmus és altruizmus lényege.

Természetesen még igen sok előadás zajlott le páholyunkban, de ezeket mind felsorolni nem lehet.

Megünnepelte a páholy március idusát, a János-ünnepet és az alapítási évfordulóról sem feledkeztek meg. Minden alkalomkor az ünnepélyes munkán szép beszédek kíséretében emlékeztek meg a napi eseményekről.

Gyászmunkán emlékezett meg a páholy az ökk. Gregerson György és Hüvös Kornél ttv-ről. Áprilisban pedig nővérmunkát tartott a páholy, amelyen érdekes előadás hangzott el: "A cseléd helyezete egy szabadkőműves házban" címen, amelyet a nővérek hozzászólásaikkal igyekeztek jobban megvilágítani.

Örömöt hozott a Galilei páholy-nak az ez évi április 7-én tartott Nagygyűlés, amikor Szmik Lajos tv.-t a különböző szabadkőművesi tisztségekben kifejtett buzgó és hasznos munkásságára és szerzett érdemeire való tekintettel tiszteleti helyettes Nagymesterré választották.

A választás után Szmik Lajos tv.-t a Nagymester üdvözölte, mondván, hogy 31 éves szabadkőművesi munkássága mindnyájunk előtt ismeretes. Talán nem tartozott azok közé, akik a küzdők élén rohantak, talán nem vitte a sorok előtt a lobogót, de valahányszor a szabadkőműves polgári munka legnehezebb, legsúlyosabb részét kellett valakire hárítani, akkor ott volt Szmik Lajos tv., aki ezt a legnehezebb munkát is mindíg önként vállalta".

1906. szeptember 28-án ismét nagy gyász éri a páholyt. Dr. Mandello Károly tv. 77 éves korában ökk. Egyik kimagasló egyénisége volt a magyar szabadkőművességnek, dísze a Galilei-páholynak.

1872. óta tagja Szövetségnek, ki megalakítja Budán a "Kazinczy" páholyt, melynek főmestere lett. A kis méretezésű páholy rövid működése után megszűnt, s ekkor 1877-ben dr. Mandello a Galilei-ben affiliáltatta magát, ahol mint az irodalmi bizottság elnöke is intenzív, értékes, maradandó munkát fejtett ki. Személyét szeretet, tisztelet, és nagy megbecsülés vette körül. Profán életében sok éven keresztül a Pester Lloyd közgazdasági rovatának volt szerkesztője.

1906-ban a páholy irodalmi bizottsága most már negyedszer dolgozta át a Galilei páholyszabályzatát, melyet 1907. január havában kisebb módosításokkal a Szövetségtanács is jóváhagyott. A páholyszabályzat magyar és német nyelvű nyomtatásban került a ttv. kezébe, amely azután az 1919. évi feloszlatásig érvényben maradt.

- - -

1907. január 22-én tartotta a páholy tisztújító munkáját, amelyen Strauss Ödön tv.-t újból megválasztották főmesternek, tekintettel arra, hogy Szmik Lajos főmester a kalapács további vezetésére már nem vállalkozott. Szmik tv. személyében lelkes főmestert veszített a páholy, aki bölcsességgel, ritka tapintattal vezette a páholyt.

Strauss Ödön lendületes beszédben foglalta el újból a főmesteri széket. Kiemeli, hogy friss munkakedvet és lelkesedést kíván a ttv.-be önteni, amely óhaj részben sikerült is neki.

Február 26-án a páholy dr. Mandello Károly tv. emlékére külön gyászmunkát tart, melyen Vida Jenő tv. (Bp., 1872. aug.- Auswitz, 1945. márc.) gyászbeszédében emlékezett meg ökk. tv.-ünk önzetlen, kiváló szabadkőművesi munkásságáról. A gyászbeszéd, úgy a páholy tagjaira, valamint a nagyszámban megjelent vendég tv.-ekre mély hatást gyakorolt.

A páholy 1907. évi munkássága az akkori kornak hű tükre. A páholyban is a természettudományi alapon nyugvó világnézet kezd a filozofikus világnézet fölött tért hódítani. Az előadások témái nagyban eltérőek egymástól.

Egyik előadó gyakorlati szabadkőművesi munkát kíván, ezért a közügyek megvitatását óhajtja; a második előadó a nép felvilágosítását tartja fő teendőinek, a harmadik tettrekész ttv. nevelését kívánja, a negyedik előadó szerint többet foglalkozzanak a páholyok időszerű kérdésekkel, mint pl. az állami, felekezet nélküli népoktatással, a titkos választójoggal stb. Egy elhangzott ünnepi beszéd a szabadkőművesség eddigi működését meddőnek tartja. Felrója a ttv.-nek, hogy gyermekeiket nem nevelik szabadkőműves szellemben, ezért hiányzik páholyainkban az elhaltak, vagy kilépettek természetes pótlása.

Egy újabb előadás az ipari munkabérek fejlődésével kapcsolatosan azt vitatja, hogy törekedni kell a nyereségből a munkásokat is részesíteni: a kérdéssel intenzíven foglalkozzék a szabadkőművesség. Egyéb tárgyú előadások ú.m.:

- "Materializmus-Idealizmus-Monizmus"

- Szemérem elleni bűntényekről

- A szabadkőműves fegyelemről

szólnak. Mindegyik téma, minden kívánság más úton-módon szeretné az emberek jólétét megjavítani. Igazi szabadkőműves szellem hatja át valamennyit.

Behatóan foglalkozik ez időben a Galilei páholy egy szabadkőműves szellemben vezetett internátus felállításának kérdésével is, amelyet megvalósítani sohasem tudtak, mert a páholynak hiányoztak ehhez a megfelelő anyagi erői, más páholyok meg a gondolatot nem helyeselték.

1907. március 26-i munkán Fleissig Sándor tv. "Holt milliók" cím alatt felolvasást tart. Abból indult ki, hogy a síremlékeket, melyeket a kegyelet és a hátramaradottak hiúsága emel, holt tőkét képviselnek és véleménye szerint megfelelőbb emléket állíttatna magának az elhunyt, ha olyan tábla díszítené sírját, amely feltűntetné, hogy sírkőmegváltás címen mennyit adományozott az elhunyt és az örökösei szabadkőmvesi, vagy más humánus, emberbaráti célra.

Az előadást ttv. érdeklődéssel hallgatták és meg is tapsolták. Végül a páholy a javaslat megvitatására bizottságot küldött ki, amely dr. Bossányi tv. elnöklésével már május hónapban foglalkozni kezdett a kérdéssel. Két hónappal később a bizottság kisebb módosítással megtette jelentését, úgy ezt és Fleissig tv. eredeti javaslatát a páholy leszavazta. Csak az akkori fiatalok szavaztak mellette.

Ha kimegyünk a temetőbe és felkeressük Fleissig tv.-ünk sírját, megállapíthatjuk, hogy sírjára a család monumentális síremléket állított.

1907. június 15-én ismét fájdalmas veszteség éri a páholyt: elveszítjük Mechwart tv.-ünket, aki 73 éves korában ökk. 1888. óta tagja páholyunknak, kinek szabadkőművesi munkája inkább profán munkálkodásban rejlett. 70. születésnapján a Np. tiszteleti tagjává választotta. Három évtizeden át lelkes tagja volt páholyunknak. Néhány évvel ezelőtt 40 éves szabadkőművesi jubileumát a páholy megünnepelte, amikor megható és felejthetetlen jelenetnek voltak tanúi a jelenlévők. Turner Károly h.főmester kalapácsvezető -profán életben a Ganz gyár öntőmestere- keletre szólította a jubilánst -akkor már a Ganz gyár vezérigazgatóját- és a páholy színe előtt öleléssel és csókkal üdvözölte őt.

Profán életéről tudjuk, hogy idegenből származott hozzánk, s belőle a magyar gyáripar egyik kiváló egyénisége lett. 1913-ban leplezték le Mechwart tv. szobrát Budán a Statisztikai Hivatal előtti téren, nem messze az új páholyszékháztól. A szobor talpazatára alkalmazott barna babérkoszorú mellett ott volt a Galilei páholy szeretetteljes emlékezésének akácvirága is.

A páholy 1907. év elején elhatározza, hogy a szabadkőművesség történetét és szervezetét megismerteti a ttv.-kel olymódon, hogy neofita ttv.-nek kötelezővé tették a külföldi szabadkőművesség tanulmányozását, melyről azután előadást kellett tartaniuk.

Az év folyamán alábbi érdekesebb előadások hangzottak el.

Strauss Ödön főm. tv. Mit tegyünk az ú.n. lanyha testvérekkel?

dr. Krieszhaber Adolf tv. A márciusi nagy napokról a neofitáknak.

dr. Weiser István tv. A természettudományok befolyása világnézetünkre.

Szende Ernő tv. Az angol szabadkőművesség történetéről.

Severlay Zoltán tv. A régi francia szabadkőművességről

Jászi Oszkár és Harkányi Ede ttv.:

tartanak előadást.

Az általános, titkos választójog kérdése most már napirenden van, amelyről több tv. tart előadást.

Az 1907. szeptemberében megkezdődött őszi munka idény friss erőben találja a ttv. November 12-én leplezte le a páholy az ökk. dr. Mandello Károly tv. arcképét, amely Endrey Sándor tv.-ünk művészi ecsetjét dícséri. 1906/7. években több új tagot fűz a páholy a tv.-i láncba. Ezek között szerepelnek Severlay Zoltán, Sárkány Ernő, Weltal Károly, mindhárom elsőrendű erő, oszlopos tagja a páholynak. Itt vannak még a két Martos fivér, Koltai Mátyás és Szende Ernő kitűnő tv.-eink, kik közül néhányan -hála a V. E. N. É. M-nek- ma is erős támaszai páholyunknak.

A páholy karitatív munkája sem lankadt. Elsősorban saját elesett tv.-it, özvegyeit, árváit látta el. Segítette a zombori, besztercebányai, újpesti és győri testvérpáholyokat; továbbá 1.000 kor.-t juttatott a Np. agitációs alapjának.

Ebben az évben a páholy által létesített alapok száma is megnövekedett. Az eddigi alapítványokon kívül:

Abeles Zsigmond tv. 3.000,- koronás

Rothauser Ignác tv. 2.000,- koronás

özv. Mechwart Andrásné nővér 2.000,- koronás

alapítványt létesítettek, melyeknek kamatai szabadkőművesi humánus célokra voltak használhatók.

- - -

A páholy 1908. évi működésénél az újabb eszméknek térhódítása érvényesül. Az utóbbi években felvett ifjú nemzedékkel új áramlat özönlik a műhelybe, mely nemes versenyre kel a régi, megszokott patriarchális szellemmel. A Galilei páholy akkori titkári jelentése a következőképpen jellemzi ezen időt:

"Az új áramlat a természettudományi alapon nyugvó világnézetet hírdeti, foglalkozik a társadalmat átalakítani törekvő eszmékkel, nem elégszik meg csupán a zárt ajtók között hirdetett felvilágosítással, hanem eszméit -a ttv. támogatásával- a nagyvilágba is ki kívánja vinni, ott is híveket kíván toborozni a XX. század szellemének."

Ez év őszén az általános, titkos választójog érdekében hosszú felterjesztésben fordul a Np.hoz, mert a Galilei páholy úgy látja, hogy "az egyéni szabadság elvét a törvényhozás asztalán fekvő "arcul ütő" javaslatból és a parlamenti viszonyoknak ismeretéből megállapíthatjuk, hogy a harcot elveszítettük, reményeink és eszményeink nem valósulnak meg" . . . Mi történjék most?- kérdi a felterjesztés. Szótlanul vegyük-e tudomásul a vesztett csatát, vagy újult erővel folytassuk a harcot?

A Galilei páholy úgy látja, hogy a győzelem minden reménye nélkül is kötelességünk szilárdan kitartani eddig hírdetett elveink mellett és kéri a Np.-t, foglalkozzon a kérdéssel és mondja ki az 1909. évi Nagygyűlés, hogy a "a többes szavazatban és a szavazás nyilvánosságában az általános emberi jogok meghamisítását látja, mely ellen ünnepélyesen tiltakozik és a szabadkőművesség tagjait az általános "egyenlő" titkos szavzati jog érdekében való további harcra hívja fel."

A páholy nyílt kiállása a magyar szabadkőművesség berkeiben óriási feltűnést keltett.

Az előadások ez évben is változatos témákból tevődnek össze, több vendég tv. előadása kötötte le a munkák idejét.

A Reform-páholy egyik látogató tagja előadást tart "A pornográfiáról és ponyvairodalomról". Ugyanezen páholy egy másik tagja "A mi fegyverünk" címen az iskolakérdéssel foglalkozik. A Martinovics-páholy egyik tagja a "Kath. népszövetségről" tartott előadást.

Páholyünk egyik orvos tv.-e három előadást tartott a "Nemi kérdésről a családban és nevelésben"; egy másik tv.-ünk "A nők joga a szabadkőművességben" címen tartott felolvasást; egy harmadik tv. "A zálogházakról" és a "zsidó klerikalizmusról" beszélt. Dr. Hoor tv. "tudományok fejlődésének akadályairól" tart előadás sorozatot.

A szónok tv. Darwin születésének 100. évfordulóján megemlékezett a nagy tudós életéről és műveiről. A titkos választójog kérdésével több tv. foglalkozott. Azonkívül megemlékeztek március 15-ről; János ünnepet, gyászmunkát tartottak október 5-én, amikor az aradi vértanúk emlékének szenteltek egy órát és végül a szokásos alapítási évfordulóról való megemlékezés sem maradhatott el.

- - -

A páholy 1909. évben a társadalom progresszív kérdéseinek megvilágítását tűzte ki célul és részt vett a magyar szabadkőművesség újabb alkotásának munkájában. Úgy látták, hogy nagyon fontos kérdés a felnőttek oktatása, mely célra életre hozták a "Szabad Iskolá"-t és nagy eréllyel láttak ez intézmény országos megszervezéséhez és több munka napirendjén szerepelt a "Társadalomtudományok Szabad Iskolájának" országos szervezése. Ezen munkából a Galilei is kivette a maga részét és a páholyban lefolyt előadások is ilyen szellemben zajlottak le. Sok értékes előadást tartottak a ttv. Ilyenek voltak:

- Vallás és klerikalizmus

- A természettudományok szerepe az ember erkölcsi életfelfogásában,

- Feminizmus és szocializmus

- Tanoncnevelés szabadkőműves szellemben

- A munkásbiztosítás

- A renaissance kor pápái

Ezen kívül volt János napi megemlékezés, megünnepelték a páholy alapítási évfordulóját és gyászmunka volt az ökk. ttv. emlékére.

A taglétszám emelkedése normális keretek között mozog. Ekkor kerültek közénk, dr. Lányi Lajos, Hollán Oszkár, Breuer Armand és más ttv. Az említettek állandóan szerepeltek a páholy életében. A kiesések fájdalmasan érintették a páholyt és a ttv.-et egyaránt.

1909 első napjaiban, január 29-én érte az első veszteség a páholyt. Titl István tv.-ünk, kit 1873. április 8-án vettek fel a Galileibe, 74 éves korában ökk. Õ is azon néhány tv. közé tartozott, kit a páholy felvétele után már három héttel legényfokba, további hárommal később pedig mesterfokba emelt.

Talpig derék ember, ideális szabadkőműves, aki évekig a Np. irodájának igazgatói tisztségét tölti be, ahol a ttv. szeretét és bizalmát vívta ki. Több hazai páholynak tiszteleti tagja és Prince Hall Boston, néger Npnak képviselője volt.

Több veszteség érte ez évben páholyunkat. Ökk.Dravits Lipót tv, aki sokáig a páholy könyvtárosa volt és mint ilyen a tanulnivágyó ttv.-nek volt készséges segítője. Trautmann Ottó tv., aki éveken át a Np. tisztviselője volt, Zahoray János tv. a páholy egyik alapító tagja,

Eisdörfer Gusztáv tv., aki budai jótékonysági intézmények alapítása körül szerzett érdemeket.

Bernáth József kisegítő tv. 15 éven keresztül hűségesen teljesítette kötelességét és e réven a ttv. meleg rokonszenvét elnyerte.

Karitatív munkája pedig abban merült ki a Galilei páholynak, hogy szabadkőművesi és profán jótékonysági célokra, valamint a közhasznú intézmények támogatására ez évben 4.307 koronát juttatott.

1909. év őszén az Eötvös páholy az egész magyar szabadkőművességet forrongásba hozta egy mások által is gyakran elgondolt, de meg nem valósított elhatározásával, hogy egy napilapot teremt a magyar szabadkőművesség eszméinek terjesztésére.

Az Eötvös páholy nagy agitációt fejtett ki a cél érdekében és nehéz munkáját eredménnyel végezte, míg végre 1910. III. 10-én el is indította a "Világ" című napilapot. A Galilei páholy nem lelkesedett túlságosan a gondolatért, másrészt egyéb anyagi igénybevétele és kötelezettségei miatt az alapításban nem vett részt.

- - -

1910. év elején tartott tisztújító munkán dr. Bossányi Béla tv. lett a főmester, a páholy az ő kezébe adta a kalapácsot, aki közmegelégedésre vezette azt.

Szelid lelkületű főmesterünk a régi nyomdokon haladva küzdött a fiatalok által hozott új eszmékért, friss levegőért, akik egyre nagyobb számban jönnek páholyunkba. Lelkesedést, új vágyakat és gondolatokat hoznak magukkal, amelyek az öregek szemében túlságosan radikálisaknak látszanak. A fiatalok modernsége, türelmetlensége elüt a régiek mentalitásától, akik nagyon féltik a páholy eddigi nyugodt munkásságát és görcsösen ragaszkodnak megszokott elveikhez és nehezen szokják meg a fiatalok újító, haladást jelentő munkásságát, egyébként szívből örülnek annak, hogy a páholy ifjú gárdája tiszteletet és megbecsülést hoz a páholynak.

Napirenden marad a korral járó, haladó eszmék tárgyalása, vitatása. A második felügyelő olszlopa alatt tömörülnek a fiatalok: Sárkány Ernő, Weltal Károly, Kelemen Lajos, Hollán Oszkár, Irsai Ervin, Miklóssy I. Béla, dr. Singer Márton és még mások. Ezekből alakul ki a páholy "Viharsarka", ahonnan azután minden egyes alkalommal megindítják a páholy maradi felfogása elleni harcaikat.

- - -

1910. május elején elhatározza a páholy, hogy a Fő utcai házban lévő páholyhelyiségeket kibővíti és átalakíttatja. Az elhatározásra azon körülmény kényszeríti a páholyt, mert az utóbbi években a ttv. száma nagyban gyarapodott, másrészt számos látogatója volt állandóan a munkáknak, s így a helyiségek szűknek bizonyultak. Volt a ttv.-nek egy másik elgondolása is, hogy a kibővítés következtében hajlékot adhatnak olyan pesti páholyoknak is, melyek a munkanap-torlódás miatt a Np. székházából kimaradnak.

1910. év végével a páholy taglétszáma már 193-ra emelkedett, bár az utóbbi évek kiesései a létszámot erősen csökkentették. Az 1909/10. években 25 tv.-t avattak a láncba, kik közül néhányan az idők folyamán értékes szerephez jutottak a páholyban. Ilyenek voltak Miklóssy I. Béla, Dick Béla, Kelemen Lajos és Murányi Gyula ttv. Ez évben vétetett fel Trisztinovich Gyula kisegítő tv.-nek, aki különösen az 1919. évi feloszlatás idejében mutatta ki hűségét és igazi tv.-i együttérzését a páhollyal.

A páholy ez évi munkásságából megemlíthetjük, hogy két vidéki páholy ünnepi munkáján több tagból álló küldöttséggel vett részt. Az egyik volt a Fiume keletén dolgozó "Sirius" páholy ünnepsége, amely egy lelkes páholy első deceniumát és ugyanakkor főmesterének Steinacker Artur tv. 40 éves szabadkőművesi jubileumát ünnepelték, amelyen Bókay Árpád Nm. is megjelent.

A második lélekemelő jubileumi díszmunkát a Kolozsvár keletén dolgozó "Unio"páholy 25 éves alakulásának alkalmából tartotta, amelyen a Galilei páholy népes küldöttséggel képviseltette magát s ahol igen meleg tv.-i fogadtatásban részesült.

- - -

1910. október havában a Társadalomtudományok Szabad Iskolája ügyében a Galilei páholy, mint alapító tag, hosszabb körlevélben fordult a hazai szabadkőművesekhez, melyben kifejti, hogy a felvilágosodás terjesztése szabadkőművesi kötelesség és mennyire sajnálatos, hogy a ttv. nem támogatják kellőképpen az intézményt, holott az Iskola "fenntartása és működésének kiterjesztése az egész országra csak a szabadkőművességnak képezheti feladatát, feltéve, hogy akarja is e feladatát teljesíteni."

A Galilei páholy közbenjárására a Szabad Iskola alapszabályát megváltoztatta csak azért, hogy ez minden páholy és szabadkőműves számára hozzáférhető legyen. Egyben gondoskodás történt olyirányban, hogy az Iskola vezetése tv.-eink kezében maradjon és abban lehetőleg minden páholy képviselve legyen.

A Szabad Iskola Szövetségünknek egyik legjelentősebb alkotása, ahol 1910-ben többek között a következő ttv. tartottak előadást: Ady Endre, Ágoston Péter, Biró Lajos, Braun Róbert, Csizmadia Sándor, Ferenci Sándor, Ignotus, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Ráskai Dezső, Szabó Ervin, Szende Pál, Varga Jenő, Zigány Zoltán és még mások.

A radikálisnak tartott páholyok által rendezett közös munkák sorozatában 1910. november 29-én a Galilei páholy is nagyobb szabású munkát rendezett, melyen Sárkány Ernő tv.-ünk "Vita a szabadkőműves tanítás szervezéséről" tartott felolvasást. Az előadáson több páholy és vendég vett részt, kik nagy élvezettel hallgatták Sárkány tv.-ünk fejtegetéseit, melynek során hangoztatta, hogy a nagy munka dacára, melyet a páholy az ügy érdekében már eddig is kifejtett, kevés eredménnyel járt. Kéri a Galilei-páholyt és az összes ttv.-et, minden erejükkel támogassák a "Szabad Iskola" intézményét.

Ugyanakkor dr. Bosányi Béla főmester utalt az utóbbi napok politikai eseményeire is, melyek után a szabadkőművességnek fokozottabb energiával kell terveinek megvalósítására törekednie. Az előadást számos felszólalás követte és mindenki megállapította, hogy a "Szabad Iskola" ügye a Galilei páholynál jó kezekben van.

- - -

Az 1911-es év jubiláris esztendeje a páholynak; fennállásának 40. évét tölti be. A ttv. között azonban bizonyos elkedvetlenedés észlelhető, tehát a páholy főtörekvése visszahódítani az elmaradozó ttv.-et, kik fogadalmukról megfeledkezve nem látogatják a munkákat, mert a fiatalok munkáját túl radikálisnak tartják. A vezetőség ebbeli fáradozása eredménnyel járt, mert a legtöbb elmaradozó tv.-t sikerült meggyőzni, hogy a láncot az eszmék közössége, a tv.-i szeretet ápolása alkotja és tartja össze. Így minden szemnek be kell töltenie a maga hivatását.

A páholy lassan visszanyerte régi képét, az előadásokat újra érdeklődéssel látogatják a ttv., melyek a következő témákat ölelték fel: Tanoncoktatás-társadalom jogrendje - Balkáni szomszédaink - A modernizmus - A szindikalizmus - Egy ember a jég hátán /a vészjelről/ - A nemzetközi munkás védelem törvényes biztosítása - Zenei rész a munkákon és felvételeken - Szabadelvűség és a népfajok - Az alkohol és az emberi szervezet - Az agrárkérdés - Az első monista kongresszus.

Mint minden évben, ez évben is egy munkát szenteltek az ökk. dr. Mandello Károly tv. irodalmi munkásságának méltatására.

Azonkívül tartott a páholy gyászmunkát, János-ünnepet, megemlékeztek az alapítókról és volt nővér-ünnep, nővér-estély.

Fájdalmas veszteség érte a páholyt 1911. november 18-án, amikor Petsits Márk tv., a Galilei páholy oszlopos tagja, a magyar szabadkőművesség egyik legrégibb és leghűségesebb munkása ökk. 1871. január 31-én "Die alten Getreuen" páholyban látta meg a világosságot, ott öltötte magára a kötényt, ahonnan többedmagával kiválva, a Galilei páholy alapítói közé lépett. Páholyunknak ő volt az első főmestere, haláláig hűséges tagja, ki igaz szabadkőműves szellemi munkálkodásával nevét az egész magyar szabadkőművességben ismertté és tiszteltté tette. A páholy gyászjelentésben adja tudtul a veszteséget, melyben a következő kitétel olvasható: "Hálásan emlékezünk meg ragaszkodásáról, példás élete minden nemzedéken át ragyogó mintája lesz a szabadkőművesi erényeknek ..."

Ez évben dús aratása volt a halálnak páholyunkban. Ökk. távoztak még Walter Lipót, Nagy Imre, Kemény Miksa, Helle Antal, Lengyel Sándor, Holitscher Zsigmond. A hat tv. mindegyike erős szeme volt tv.-i láncunknak.

- - -

A páholy 40 éves fennállása alkalmából 1911. december 12-én díszmunkát tartott, amelyen a Np. vezetősége és a páholyok képviseltették magukat. Bókay Árpád Nm. tv. meleg szavakban méltatta a Galilei páholyt, mint a legrégibb páholyok egyikét, amely a progresszív eszmék lelkes előharcosa, példásan munkálkodik.

Szmik Lajos tv. ünnepi szónoklatában visszapillantást vet a páholy 40 éves múltjára és kimutatja, hogy működésével mindenkor igyekzett az értelmet megvilágítani, a szívet minden nemes és szép eszme iránt fogékonnyá tenni. Végül felhívja a ttv.-et, igyekezzenek profán életükben is a szabadkőmvesi erények szerint élni, cselekedni.

Ezen jubiláris ünnepség keretében üdvözölték még Brunner Imre és Schmelhegger Nándor ttv.-et, akik a páholyalapításban részt vettek. Üdvözölték még Herpka Károly és May Dávid tv.-eket. Negyedszázados szabadkőművesi működésük alkalmából átnyújtották nekik a páholy díszjelvényét.

Ugyanekkor leplezték le a közelmúltban ökk. Petsits Márk tv. arcképét, Endrey Sándor tv.-ünk alkotását.

A negyvenéves évfordulón a páholy a következő három indítványt fogadta el:

1/ A II. kerületben létesítendő munkás gymnasium fölött az anyagi és erkölcsi patronátust vállalja a páholy,

3/ Az új páholyházat a II. Margit körút és Kapás utcai telken felépítetteti.

A díszmunka fényét azon tény is igazolja, hogy a munkán 102 kebelbeli és 128 tv. vett részt.

- - -

Még egyszer vissza kell térni a "Hajnal"-páholyra, amely tudvalevőleg a Galilei páholyból sarjadzott ki. A páholy ugyanis több éves működése után válságba jutott, melyet egyrészt egy golyózás kedvezőtlen kimenetele idézett elő, másrészt a legutolsó tisztikari választással járó szokatlan izgalmak után 28 tv. kivált a páholyból és rövidesen Haypál Benő főmestersége mellett megalapították a "Sas" páholyt, amely ma is működik és mindenkor büszkén vallja magát a Galilei páholy unokájának.

- - -

1912. év szokásos tisztikari választással kezdődött, amikor a kalapács Fleissig Sándor tv. kezébe került, aki azt 1914. év végéig meg is tartotta. Markáns egyénisége, tudása és szigora megfelelően hatott a ttv.-ekre. Székfoglalójában jelzi, hogy elsősorban kötelességtudást, igaz szabadkőművesi munkát vár a ttv.-től, másodszor, a kor által diktált szociális kérdések megvalósításának érdekében kíván dolgozni, végül meleg szeretettel áll a páholy, a ttv. a szabadkőművesség rendelkezésére.

A páholy ez évi munkaprogramját főként a szociális tevékenység képezte: előadások, felolvasások és az ezeket követő viták kötötték le a ttv. érdeklődését. A páholy támogatott minden eszmét, amely a szabadkőművesség célkitűzésének szolgálatában állt. Hazafias intézmények támogatásáról, jótékonyságról sem feledkeztek meg. A páholy látogatottsága kielégítő, feltűnik a sok látogató tv.

Az elhangzott fontosabb előadások a következők voltak:

A népesség és drágaság viszonyairól - A munkáskérdés - A drágaság - A magyar osztályuralom - A törvénytelen gyermek társadalmi és jogállása - A halotthamvasztás és a vallás - Ethikai fogyatkozások szabadkőművesi megvilágításban - A zsidókérdés - A nemzeti kérdés - A tuberkulózis elleni küzdelem újabb fázisai - Az agrárvámokról - A nők választ. joga - A társadalom jogrendje - Kültelki iskoláztatás - Frauenarbeit u. arbeitende Frauen - és még különböző szabadkőműves témákról vitatkoztak a ttv.

- - -

1912. évben serényen láttak hozzá az új Galilei páholyház felépítéséhez.

A Margit-körút 44. számú telket a meglevő vagyonból vásárolták. Az építéshez szükséges tőke egy részét tehetős ttv. kölcsön formájában adták össze, melynek nagyrésze sohasem került visszafizetésre. Mindenki könyökig nyúlt a zsebébe, míg végre annyi pénz van már együtt, hogy az építkezés megkezdhető. De a kölcsön nagyobb részét bankkölcsön útján fedezték, amellyel azután felépítették a Margit körút és Kapás utca sarkán álló négy emeletes bérházat. Az építés körül Fleissig Sándor és Strauss Ödön ttv. különös ambícióval tevékenykedtek, a tervezést és építést Strauss Ödön építészmérnök tv.-re bízták.

- - -

1912. március 3-án a páholy elvesztette egyik alapítóját, Schmelhegger Nándor tv.-t, aki 76 éves korban ökk. A Galilei páholy régi, buzgó tagja, a legrokonszenvesebb patricius típusnak érdemes képviselője, aki úgy mesterségében /lakatosmester/, mint polgári és férfiúi tulajdonságaival embertársai közül kiemelkedett. Mint szabadkőműves egyenes, becsületes gondolkodásával, szerénységével, mindenki kedveltjévé vált.

1912 december 12-én csendben, de bensőséges díszbeszédet dr. Keönch Boldizsár tv. "Neofita benyomásaim" címen tartotta. Volt azonkívül szavalat, ének, zene. A vakoláson vendégekkel együtt a ttv. nagyszámban jelentek meg.

Dr. Keönch tv.-ünk ez évben még egy értékes előadást tartott, "A nők választójogáról", melyet egy nővérmunkán olvasott fel a jelenlévők nagy épülésére.

1913. januári választás alapján Fleissig Sándor tv. marad a főmesteri székben, aki tiltakozott az újbóli megválasztás ellen és meggyőző szavakkal vázolta, hogy a főmester személyének gyakori változása nagy hasznára van a páholyéletnek. Ugyanakkor bejelenti, hogy az új páholyház építése befejezéshez közeledik és ha a díszes hajlék a ttv. lelkesedése és áldozatkészsége folytán elkészül, az a kr. Művészet számára ne csak akkor vétessék igénybe, ha abban egy-két páholy hetenként néhány órán át munkáit fogja tartani, hanem váljék az a szabadkőműves gondolat állandó gócpontjává. Felveti egy szabadkőműves club létesítésének kérdését is, ahol felolvasásokat, ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat lehetne tartani és ez esetben az új páholyház a szabadkőművesi eszme szempontjából is nagy nyereséget jelentene.

1913. április 29-én felejthetetlen szép ünnepet ül a páholy. János-ünnep keretében 40 éves műhelyétől búcsúzik a páholy, hogy néhány hónapi kényszerszünetelés után beköltözzön a II. Margit krt. 44. szám alatt épített új hajlékába. Az ünnepség fényét emelte azon körülmény is, hogy itt még utolsó alkalommal 7 új tv.-t avattak fel. Ezen utolsó munkán dr. Krisshaber Adolf mondotta el láncbeszédét, mely könnyekig meghatotta a ttv.-et, az idős ttv. közül többen hangosan sírtak.

Örökítsünk meg néhány mondatot a beszédből: "Szűk lett a műhely részünkre. A megszaporodott munka és a megszaporodott munkások több tért, több kényelmet kívánnak. Nem maradt a régi meghitt oltár magasratörő lángjából egyéb, csupán csak egy mécsvilág, az örökmécs, amely keletről sugárzik. Az, amely soha el nem aluszik, mert sugarát lelkünkbe visszük, hogy ott új oltáron, új lángot keltsen ..."

"Elhagyjuk a műhelyt, melyben mindannyian az igazi világosságot megláttuk, ahová ifjúságunk lelkesedését és élemedett korunk nemes törekvéseinknek legjavát hoztuk ide ..."

Azután megemlékezett az ökk. volt főmestereinkről. Néven szólítja azokat, akik hajlékunkat csinosították, azokat a ttv.-et, kik nehéz napokban lelkesedést öntöttek a csüggedőkbe, majd így folytatta:

"Mindezeknek emlékét most fájdalommal telt szívvel visszük magunkkal az új otthonba, félve-remélve, vajon lesz-e folytatása az értékes munkának a reánk következendő korszakokban ... Megindultsággal veszünk búcsút e szűkké vált műhelytől és hálás szívvel biztosítjuk számára azt az emléket, mely a sok jó cselekedet folytán belőle kiindult és méltán megilleti."

Azután a páholy tisztviselői magukhoz vették jelvényeiket és dr. K. A. tv. beszédét így folytatta: "Õrizzétek meg őket, hogy sétetlenül érkezzenek meg az újonnan felavatandó szentélybe."

"Ti pedig ttv., hallgassátok meg az utolsó láncbeszéd utolsó akkordját. Miként a körző hegye jelképileg e helyen mellünket érintette, úgy hasson ez órának és e helynek emléke szívünkben, hogy soha el ne felejtsük azt, amit ezen a helyen fogadtunk."

A ttv. szomorúan, lehajtott fővel, bús arccal hagyták ott a régi műhelyt, amelyben oly sok szép, felejthetetlen órákat, sokan éveket töltöttek. Megindult szívvel mondanak búcsút a ttv. a kopott falaknak, melyek tanúi voltak kezdeti küzdelmeknek, hallották a szebb jövőt kérő fohászainkat, látták sok nemes törekvésünk sikerét, avagy bukását és midőn utólszor fűzik a megfakult tapisz körül a láncot, könnyezik az is, aki beszél, sírnak a jelenlevők mindannyian. Az öreg ttv. még sokáig fájdalmasan emlékeztek vissza a megszokott szép és meghitt estékre, visszasírták az elmúlt időket.

- - -

Az új páholyház felépítése és annak berendezése befejezés felé közeledik, azonban a régi berendezési tárgyak egy részét ott felhasználni már nem tudják. Azokat értékesítendő, felajánlják a Np.-nak, hogy azt egy vidéken megalakuló páholy részére 5.000,- kor-ért vásárolja meg. A Szövetségtanács méltányolva a páholy nagy áldozatkészségét, melyet új székházának építésével kapcsolatosan kimutatott, a felajánlott tárgyakat megvásárolta.

Hosszú, kitartó munka után végre 1913. december 16-án Bókay Árpád Nm. díszes ünnep keretében megvilágítja a műhelyt, amelyen a Np. fővilágosságai teljes számban, a Szövetségtanács, a pesti páholyok pedig kiküldötteikkel vettek részt.

A szertartásos megvilágítás után Bókay Nm. üdvözlő beszédében többek között ezt mondotta:

"Ti férfias bátorsággal, okossággal, hangyaszorgalommal és lelkesedéssel dolgoztatok, fáradtatok, áldoztatok, hogy ennek a pompás épületnek tégláit összehordjátok. Profán életetek izzasztó munkája nem volt elég nektek, vállaitokra vettétek ennek az alkotásnak összes erkölcsi és anyagi gondjait is ...Tehát jó kedvvel előre ttv., szedjétek fel a vasmacskákat; fel a vitorlákkal, helyére a kormányos és mindenki. Áldásunk legyen útravalótok, szeretetünk talizmántok!"

Az ünnepi munkán sok üdvözlő beszéd hangzott el, művész tv.-eink zene és énekszámaikkal gyönyörködtették a jelenvoltakat. A díszvakoláson már növéreink is jelen voltak.

Az épület 4 emeletes bérháznak készült, melynek alagsorában a földszint és az emeletnek egy teljesen elkülönített részén voltak a páholy helyiségei.

Az alagsorban volt a szentély és a vesztett léptek csarnoka. A földszinten a díszterem, amelyet ebédlőnek is használtak, továbbá a társalgók egy része, játszótermek. Az emeleti részen ugyancsak társalgó, könyvtár, múzeum és az irodák.

A helyiségek berendezése egyszerű, ízléses, a társalgók otthonosak, csupán a szentély elhelyezése bizonyult a gyakorlatban szerencsétlennek. Nem volt szellőztethető és télen -a földszinti helyiségekkel együtt- nehezen volt fűthető.

A lépcsőfeljárók, termek falait szabadkőműves tárgyú metszetek, rajzok, festmények díszítették. A díszterem falán a Zahoray tv. által festett typtichon volt látható. Ugyanott voltak elhelyezve a páholy főmestereinek, tiszteleti tagjainak portréi, vagy mellszobrai.

Az épület Kapás utcai oldalán volt a páholy tulajdonképpeni bejárata, melyet egy Prometheus allegoria díszített. Ez Murányi Gyula művész tv.-ünk alkotása, melyet sajnos 1949-ben, mikor az épületet restaurálták, eltávolítottak, úgyhogy erről csak fényképfelvétel maradt birtokunkban.

A Fő utcai régi szentélyt már április hónapban el kellett hagyni, viszont az új műhelyben a munkát csak decemberben kezdhették meg, amely körülmény bénítólag hatott a páholy munkásságára, mert csaknem 7 hónapig szertartásos munkát nem tarthattak, hanem értekezleteken beszélték meg az eseményeket.

- - -

Az ünnepi napok elmúltával megkezdődött a hétköznapi munka. A páholy főképp szociális kérdések megvitatásával foglalkozott, az ú.n. radikális páholyokkal karöltve arra törekedett, hogy oly szabadkőművességet teremtsenek, mely az emberiség tökéletesítését, rohamosabb haladását szolgálja.

A munkában a következő előadások, vagy felolvasások szerepeltek. -Férfiakról nőknek - A városi földjáradékról - Betegség és intelligencia - A szabadkőművesség keletkezése és előzményei - Freimaurerei u. Antifreimaurerei in der Wiener Hofburg- Hyginiai képtelenségek - és még mások.

A páholy karitatív tevékenysége változatlan. Anyagi támogatását továbbra sem vonja el régi alapításaitól, most már profán intézményektől, mint a II. ker. Napközi otthon- Retek utcai népkonyha - Ingyen tej- és kenyérosztó - Melegedő szoba és levesosztó egyesület - II. ker. Munkásgymnasium - Diákmensa - Társadalomtudományok Szabad Iskolája, stb.

Az utolsó 3 év alatt -1911/13-ban- 43 taggal szaporodott a páholy taglétszáma, amikor is ez már a 200-as számot is túllépte. Az új tagok közül munkásságukkal kiemelkedtek: dr.Friedlaender Manó, Son Harry, Löffler Béla, Pikker Gerő, Kertész Bódog, dr. Köncs Boldizsár, Mérei Emil, Halász Adolf, Kurczweil Marcel, dr. Singer Márton, Fischer Gyula, Paschka Lajos. A fel nem soroltak ugyancsak szeretett és értékes tagjai voltak páholyunknak.

1914. év első felében zavartalanul folyt a páholy működése, amely főképp szociális kérdések megvitatása körül forgott, míg az év második felének munkáját az augusztusban kitört világháború alaposan megbolygatta és a ttv. belátták, hogy a megkezdett viták folytatását jobb időkre kell halasztani.

A háború sok tv.-ünket hadba szólította, miáltal az aktív ttv. száma visszaesett. Az itthonmaradottak viszont nővéreinkkel együtt kivették részüket a társadalom nagy jótékonyságából. Most már nem a pillanatnyi nyomor enyhítésén fáradoztak, hanem a páholy oly kérdések vitatását tűzte munkarendre, amelyek alkalmasak az eljövendő békekötés idején az emberiség javát előmozdítani. Akkor még optimisták voltak a ttv., nem sejtették, hogy a háború évekig fog elhúzódni.

A Np. székházában berendezett katonai kórház támogatásában -anyagiak hiányában- nem túlságosan vehettünk részt, de felajánlottuk saját helyiségeinket is a Vörös Kereszt céljaira. Foglalkozik még a páholy a sebesültek ellátásával, azok elhelyezésével, ami azonban elsősorban az állam kötelessége és nem társadalmi feladat volt.

Sokat tettek még a hadba vonult ttv. családjainak támogatására is. Mentorokat jelöltek ki az egyedül maradt nővérek és árván hagyott családok részére, kik arra figyeltek, hogy az itt maradt család szükséget ne szenvedjen és a férfi védelem hiányát ne nélkülözzék.

A nehéz időkhöz mérten folyt a páholy munkája is, de azért minden kedd este együtt voltak a ttv., mikor -egy újabb téma foglalkoztatta őket. Ilyenek voltak pl.: Tudomány és vallás a jelenkori filozófiában - A szabadkőművesség feladata a háború után - A rokkant katonák kérdése - A háborús táplálkozásról - A halálról - Rossz üzlet a háború - A szociáldemokrácia és a háború - Békekérdések - A jövő biztosítéka - Babonák a csecsemővédelem körül - Die italienische Freimaurerei und der Krieg, stb.

A Galilei páholy első pillanattól fogva napirenden tartotta a háború rokkantjainak kérdését és miután az állam által folytatott eljárást nem tartja kielégítőnek és megnyugtatónak, indítványban fordul a Np.-hoz, amelyben a rokkantak érdekében folytatandó energikus eljárásra kéri. Az indítvány a következőképpen hangzik:

"A Nagygyűlés fejezze ki sajnálkozását a hadirokkantak, özvegyek és árvák segélyezése érdekében eddig történt intézkedések fölött. A Nagygyűlés hozzon olyan elvi határozatot, mely szerint nem tartja helyesnek és célravezetőnek, ha eminenter állami, tehát az összeséget érintő feladatok társadalmi úton, azaz az összeség csupán egy részének igénybe vétele által csak részlegesen oldatnék meg."

Az ügyet úgy a Np., mint a többi páholyokkal egyetemben a Galilei is programjába vette, mellyel azután a későbbi időpontban létesített "Rokkantügyi Hivatal" foglalkozott és amennyire csak lehetett, a Szövetség igyekezett saját álláspontját ezen állami szervnél érvényesíteni.

- - -

1915. január havában megejtett tisztikari választás dr. Kriszhaber Adolf tv.-t ültette a főmesteri székbe. Helyettesek lettek Stark Lipót és dr. Köncs Boldizsár ttv.

Kevés tv. örvendett a Galileiben olyan nagy szeretetnek, mint dr. Kriszhaber tv. Mindenki bajával törődött, ott találják a ttv. mindenütt, ahol bajt, bánatot kellett orvosolni. Segített özvegyen, árván, mindenkin ahogyan tudott. Mosolygós, kedves arca megnyugtatólag hatott a ttv.-re; igazi, melegszívű, lelkes szabadkőműves.

"Keletről sugárzik a világosság" - mondta székfoglaló beszédében, a mindent átható, a mindenhová odaférkőző, melegítő, éltető, termékenyítő és jóleső világosság. Érezzük át szeretett ttv., hogy nemcsak üres formaságból, nem szórakozásból, hanem nagy, az emberiség javára törekvő célok megvalósításáért jövünk össze.

- - -

A Galilei páholy lassan eltér eddig háborús humanisztikus programjától, mert fontosabbnak tartja minden erőnek latbavetését a Szövetség átszervezésére, aktivabb munka kifejtésére alkalmasabbá tételére, hogy a várva-várt béke eljövetele után a szabadkőművesség már felkészülve legyen a reá váró, óriási feladatokkal való megbírkózásra. A Szövetséget mai szervezetében nem tartja erre alkalmasnak.

Ilyen értelemben dolgozott. Közös munkákat, vitaestéket rendezett, melyek azonban kevés gyakorlati változást hoztak a szabadkőművességben. Rámutatott a Galilei, hogy egynéhány páholyban látható készség mutatkozik a háború okozta bajok orvoslására, de a szervezetlenség következtében a Szövetség csak úgy érhetne el eredményt, ha az összes páholyok irányítását a Np. venné kezébe.

Így történt azután, hogy a páholyok munkáit 1915-ben nagyrészt a Np. kebelében létesített 12-es bizottság irányítása alatt állottak. Ennek alapján foglalkozott a Galilei páholy is a hadiárvák és özvegyek ellátása és gyámolítása ügyével. -Az anya és csecsemővédelem - A középosztály - Az ifjúság nevelésének és támogatásának - kérdéseivel.

Az irodalmi bizottság ezenkívül még több előadást, felolvasást tűzött napirendre; ilyenek voltak:

Fischer Gyula tv. A szabadkőművesség feladata a háború alatt és után.

Mérei Emil tv. A rokkantakat foglalkoztató műhelyekről

Kelemen Lajos tv. Közállapotaink a háború alatt és utána

dr. Dick István tv. A diáknyomor enyhítése

dr. Klein Samu tv. A háborús anya - és csecsemővédelemről

Sárkány Ernő tv. A szociáldemokrácia és a háború

Hollán Oszkár tv. A háború rokkantjairól

Fleissig Sándor tv. A szabadkőművesség célja és iránya

Halász Adolf tv. Az alkotmány módosításáról

dr. Kriszhaber Adolf tv.

Gyászbeszéd az elhunyt királyról (ez nyomtatásban is megjelent)

A felsoroltakon kívül még több érdekes témával foglalkoztak. Nővérmunka többször szerepelt az év programjában, amelynek egyikén dr. Kriszhaber főmester kéri a nővéreket, neveljék gyermekeiket szeretetre, hogy a jövő generáció jobb legyen, mint a jelenlegi. Egy másik nővérmunkán dr. Singer Márton tv. tartott előadást a Természettudományok alapfogalmairól és Sebestyén Ignácz tv. A szabadkőművesség eredetéről.

1915. májusában elhatározta a páholy, hogy a rendkívüli időkre való tekintettel nem tart nyári szünetet, hanem egyik héten rendes munkát, a másikon nővér-értekezletet tart, hogy azokon együttesen foglalkozzanak az aktuális kérdésekkel. A háború alatt még vasárnap délutánonként is együtt voltak a ttv. és a nővérek a páholyház helyiségeiben, melyeken vendégek is nagy számban jelentek meg, ahol fesztelen beszélgetések kapcsán érlelték gondolataikat.

A páholy karitatív munkája napról-napra kibővül, minden irányba kiterjed. A háború hosszúra nyúlik és a páholy munkálkodásának megváltozott irányát újból humanisztikus irányba kellett terelni.

Ennek a munkának a ttv. és nővérek egyaránt megfeleltek.

Járták a kórházakat, istápolták a betegeket, felkeresték özvegyeinket, árváinkat, mindenhol segítettek az elesetteken. A Galilei kezdeményezésére a kórházakban fekvő katonákat olvasmányokkal látták el a páholyok. A mozgalom eredményes volt, mert páholyunk jó példával előljárva 2.500 kötetet juttatott el a kórházakhoz.

Hozzájárult a Np. a Deák és Demokrácia páholyok hadikórházainak fenntartásához, ezen kívül komoly összeget juttattak azoknak a szabadkőműves intézményeknek is, amelyek a nép nyomorán óhajtottak enyhíteni. Megható eset nyomát találjuk régi feljegyzések egyikén. Egyik tv.-ünk arról értesült, hogy a főváros valamelyik középiskolájában hét diák nem tudja tandíját fizetni, miért is vizsga előtt ki akarják őket zárni az iskolából. Dr. Kriszhaber főmester az esetről értesülve a páholy nevében azonnal kifizeti a hátralékos tandíjat és figyelmezteti a ttv.-et, ahol a közéletben jogtalanságról hallanak, jelentsék, hogy azok orvoslásáról gondoskodhassanak.

1915. év folyamán a Np. székházban működő páholyok egy része -az ott lévő hadikórház miatt- csak ritkán tudta szertartásos munkáit folytatni, mely oknál fogva a Galilei saját helyiségeit ajánlotta fel. Több páholy a meghívást örömmel elfogadva, munkahelyüket áttették Budára, úgyhogy helyiségeink kedvelt találkozó helyévé váltak különböző pesti páholyoknak is.

Az 1916-os évet a páholy gyászmunkával kezdte. Január 18-án búcsúzott a páholy ökk. Stielly Gyula örökös tb. főmesterétől, továbbá négy tv.-től. Mikolik Kálmán tv. méltatta Stielly igen érdemes szabadkőművesi múltját, aki 70 éves korában is élénken vett részt a páholy munkáin és örült, látva miként fejlődött szeretett páholya. Mint nyugdíjas, egy ideig Eperjesen élt és várva-várta ttv.-et, kik őt gyakran felkeresték. Innen Bécsbe költözött, ahol 83 éves korában ökk.

Kissé megkésve, január 25-én tartotta meg a páholyalapítás évfordulóját, amelyet ünnepélyessé tett a további program. A páholy Szmik Lajos tv. 40 éven keresztül érdemekben gazdag tagját, örökös tb. főmesterré választotta, egyben tb. tagjai lettek a páholyunknak: Brunner Imre, Turner Károly, Hess Izsó és Leyrer Emil ttv. Ünnepelték még Balassa Ferenc, Baumgarten Lajos és Dietrich Károly ttv.-et, akik 25 éve tagjai páholyunknak.

Az ünnepségen megjelentek Bókay Árpád Nm. és Balassa József h.Nmm ttv. is. Először dr. Kriszhaber főmester üdvözölte a páholy nevében Szmik Lajos tv.-t, azután Bókay Nm. szeretettel köszöntötte a jubilánsokat és végül Ittner Miksa tv. a többi ünnepeltet üdvözölte. A díszmunkát vakolás követte.

1916. március 21-i munkán Szmik Lajos tb. főmester a két ritus egyesítésének 30 éves évfordulójáról, ezen kimagasló eseményről tartott érdekfeszítő előadást. Tudott dolog, hogy a Galilei ezirányban is milyen szorgos munkát fejtett ki.

A Galilei elérkezettnek látja az időt, hogy a magyar szabadkőművesség reorganizációjának kérdését napirendre tűzze és az megvitassa. E célból több munkát tartott, amelyeken több páholy, első helyen a Demokrácia páholy vett részt és sok értékes véleményadással járultak a kérdés tisztázásához. Páholyunkból ezen kérdéssel Stark Lipót, Fischer Gyula, Fleissig Sándor, Halász Adolf, Kelemen Lajos ttv. foglalkoztak. A hosszas vita eredménye az lett, hogy a nagy körültekintéssel kidolgozott reorganizációs tervezetet nyomtatásban megküldték a Npnak és az összes hazai páholyoknak azon kéréssel, hogy a kérdést vegyék kalapács alá azon reményben, hogy az Alkotmány módosításával a Szövetségtanácsnak demokratikus alapon való átalakításával, nemkülönben a felvételek szigorításával és a páholyok működésének megfelelő irányításával a hazai szabadkőművességet aktívabb szervezetté fogják átalakítani.

A Np. a kérdést rövidesen napirendre tűzte és annak tanulmányozására bizottságot küldött ki, ahol azután újabb viták után, az idők súlyosbodása miatt, érdemleges döntést nem hoztak.

- - -

A háború ez időszakában a magyar és osztrák sajtóban szokatlan hangú uszítás folyik, különösen osztrák részről mérgesedik el az uszítás hangja. A Szövetségtanács egyik ülésén Fleissig Sándor tv. a Galilei páholy nevében ezen áldatlan helyzetre hívja fel a ttv. figyelmét és indítványozza, hogy ennek megakadályozása érdekében a Szövetség lépjen közbe, majd a következőket mondja:

"Ha a most dúló nagy világháborúban már nem tudunk a béke érdekében semmit sem tenni és nem tudjuk a béke ügyét előmozdítani, talán tudnánk valami tenni a béke érdekében, abban a háborúban, mely két szomszéd állam között folyik."

Bár a Szövetségtanács helyesli az indítványt, a sajtóháborúban közvetlenül mégsem kíván beavatkozni, de megkéri a határszéli páholyokat, próbálkozzanak illetékes helyen befolyásukat érvényesíteni, hogy ez áldatlan állapot szűnjön meg. Tudjuk, hogy a megtörtént intervenciónak eredménye nem lett: a háborúskodás a két állam között változatlanul folytatódott.

- - -

A páholymunkák látogatottságát mindinkább befolyásolja a háború, mégis sok érdekes előadást és felolvasást tartanak a ttv.

Ittner Miksa tv. A németországi szabadkőműves páholyokról

Az olasz szabadkőművesség és a háború

Paschka József tv. Szociális kérdések

dr. Hoor-Tempis Mór tv.

Többtermelés,

Hollán Oszkár tv. A háború rokkantjainak ügye

dr.Weiser István tv. A mezőgazdasági többtermelésről,

Hoffmann Ernő, Hollán Oszkár és Dick Béla ttv.

A hadirokkantak gondozása ügyében

tartanak előadást

Hoff Márton tv. A népművelésről

A szabadkőművesség céljairól és feladatairól

dr. Dick István tv. Az egyetemi és főiskolai hallgatók diákotthonáról

Kelemen Lajos tv. Közállapotaink a háború után

Pikler Gyula tv. előadást tartott az új adózási rendszerről,

A június hónapban megtartott János-ünnepély felvételi munkával volt egybekötve, amelyen az ünnepi beszédet Fleissig Sándor tv. tartotta. Szerepeltek még Győző Lajos tv. szavalattal, Son Harry zenével és Hoff Márton tv. énekkel.

A páholy alapításának 46. évfordulója alkalmával december hónapban tartott ünnepi munkán meleg ovációban részesítették a ttv. Brunner Imre tv.-t, mint a Galilei páholy egyetlen, még életben lévő alapító tagját. Ugyancsak ünneplésben részesültek Abeles Zsigmond, Frankl Mór, Rothauser Ignác és Stolz István ttv., kik 25 évvel ezelőtt vétettek fel a tv.-i láncba. A jubiláló ttv.-et a páholy díszjelvényeivel látták el.

Igazi szabadkőművesi munkát végzett a páholy, amikor özvegyeinkről és árváinkról gondoskodott.. Éveken keresztül havi támogatásban részesített egynéhány özvegyet, különösen nagy gondot fordítottak kiskorú árváink iskoláztatására, nevelésére.

Schmidt, Patka, Tillmann, Lichtenstein, Feuchtmann, Pogány és Recht tv.-eink árváinak nevelését a kinevezett mentorok útján a páholy irányította és a szükséges anyagiakról is gondoskodott.

Ma már nem tudjuk, hogy a páholy neveltjei az életben hova, merre vetődtek. Pogány Willyről tudjuk, hogy hírneves ember lett belőle. A Pogány fiút feltűnő rajztehetségnek tartották és mint ilyent a páholy a Mintarajziskolába küldte, ahol tanulmányait befejezve, Münchenen keresztül Londonba jutott, ahol mint híres rajzoló szép eredményeket ért el. Innen 1920. táján Amerikába költözött, ahol művészi hírneve még növekedett.

Még az 1910/12-es években Londonban megjelent több irodalmi munkához készített rajzokat, melyekből néhány páldányt a Galilei páholynak dedikálva elküldött, melyek - több kézen át való vándorlás után - Irsai Ervin - tv.-ünk őrzésére bízattak.

A páholy egyéb karitatív munkássága sok pénzbe került, mit tehetősebb ttv. lényeges segítsége nélkül sohasem lehetett volna megvalósítani. A szerényebb viszonyok között élő ttv. ugyancsak minden alkalommal kivették részüket az adakozásból.

Az évek folyamán humanitárius célra többen létesítettek alapokat, úgyhogy 1916. december 31-én a páholy könyveiben a következők szerepelnek:

A páholy takarékos gazdálkodásából és a ttv. adakozásából már több évvel ezelőtt létesített Galilei-alap ez időben 63.500 korona vagyont mutat ki.

Ma kis számok, abban az időben komoly összegeket jelentettek az alapok, amelyeknek csupán kamatait juttathatták jótékony célra. Megérdemlik az adományozók, hogy neveikről az utódok se feledkezzenek meg.

- - -

Az 1917. február 13-án tartott tisztújító munka választása alapján Stark Lipót lett a főmester, helyettesek Sebestyén Ignácz és dr. Singer Márton ttv.

Stark főmester székfoglaló beszédében legelső sorban meleg szavakban tolmácsolta a lelépő dr. Kriszhaber főmesternek a páholy ragaszkodását és szeretetét, egyben átnyújtotta neki a páholy által e célra készített jelvényét is. Beszéde során a háborúval és ezutáni kötelességeinkkel foglalkozik és úgy látja, hogy egyelőre egyebet nem tehetünk, mint a szabadkőművesi rituálék tanulmányozására szentelünk több időt. Foglalkozzunk a symbolumokkal, mert gazdagon gyümölcsözik, ha ezekre több időt fordítunk, tekintettel arra, hogy ezeket az utóbbi években nagyon elhanyagoltuk.

Az év első két hónapjában a Galilei páholyt a szabadkőművesség átszervezésének nagy problémája még mindig foglalkoztatta. A múlt év végén a Np.hoz benyújtott közös tervezetet a Szövetségtanácsban lefolyt hosszabb vita után az 1917. évi Nagygyűlés programmjába felvették. Ugyancsak széleskörű vitát provokálva végül is határozatba ment, hogy a Vezetőség a reformok útjára vezeti a Szövetséget.

Az ügy alapos tanulmányozására bizottság küldetett ki, mely többször tartott ülést. A kérdés itt is további sok vitát idézett fel, végül is az idők súlyosbodása miatt érdemleges döntést mégsem hozhattak.

A múlt években megkezdett "Rokkantak kérdésével" a páholy ez évben folytatólagosan foglalkozott. Különösen Hollán Oszkár, Mérei Emil, dr. Pető János, Hoff Márton és Kelemen Lajos ttv. előadásaikkal tartották e kérdést napirenden.

Érdekes, hogy a páholy szellemi életét a háború okozta depresszió kevéssé befolyásolta. Magas színvonalon tartott előadások élénkítették a munkákat. A páholy foglalkozott a földreform, a föld- és telek értékadó, a pénz vásárlóereje csökkenésének kérdéseivel. Nagy gondot fordítottak a páholy belső életének megerősítésére is. A nagy nyomor aktuális kérdéseit ugyancsak megvitatták és igyekeztek jótékonykodásukkal a háború által ejtett sebeket gyógyítani.

Megindult egy előadássorozat is, amely a háborús állapot befolyását különböző viszonylatban tárgyalta. Ezek az előadások, vagy felolvasások értékes, gyakran szenvedélyesnek mondható vitákat váltottak ki. Az első bevezető előadást Fleissig Sándor tv. tartotta a Háború befolyása gazdasági viszonyainkra pénzügyi szempontból címen.

Halász Béla tv. ugyanazt mezőgazdasági szempontból

Goldmann Sándor tv. ua. az ipar szempontjából

Acél Antal tv. ua. a kereskedelem szemszögéből

dr. Dick István tv. ua. a művészet szempontjából.

Előadást tartottak még:

Oláh Dezső tv. A munka természetrajzáról

Sárkány Ernő tv. A háború kérdéséről

Fleissig Sándor tv. Európa csődje

dr. Singer Márton Staatsocialismus und Staatskapitalismus

Hoff Márton tv. Über die alg. Naehrpflicht

Korodi Sándor A mezőgazdasági többtermelésről

Irsai Ervin tv. Szibériai élmények és benyomások

dr. Weiser István tv. A megöregedésről.

A háborús szénhiány mindinkább megbénította a páholy munkáját is. A szokásos kedd esti összejöveteleket csak téli kabátban ülve tarthattuk meg, a vakolások idejét pedig kénytelenek voltunk rövidebbre szabni. A nővérmunkák ritkábbak lettek, a vasárnap délutáni összejövetelek végleg elmaradtak.

Szeptember 7-én veszítettük el Turner bácsit, aki 1881. óta lelkes és hű munkása volt a páholynak. Jellegzetes alakjára még sokan emlékezünk. Minden cselekedetében, viselkedésében a szabadkőművesi elvek szerint élt. Különösen a jótékonysági akciók munkáiból vette ki részét. Évtizedek alatt több tisztséget töltött be, egyízben h.főmestere is volt a páholynak.

A háború okozta rendkívüli viszonyok a páholy anyagi helyzetét annyira befolyásolták, hogy az 1916. évet nagyobb kincstári hiánnyal zárta le. Az épületet terhelő kölcsönt törleszteni kellett, tehát nem maradt más hátra, mint a ttv. rendkívüli anyagi támogatását kérni, hogy ezáltal a pénzügyi egyensúlyt helyreállítsák. Egy külön pénzügyi bizottság mindenkire megfelelő hozzájárulást vetett ki és a befolyt összegből egyidőre rendezték is a páholy pénzügyi helyzetét.

- - -

1918. januárjában a páholy vezetését újból Stark Lipót főmesterre bízzák, aki arra kéri a páholyt, gondoljon az alkotmányreformban lefektetett elvekre és igyekezzen azt kiforcírozni. Egyben felveti a kérdést, hogy megtűrhetők-e továbbra is a páholyban azon ttv., akik szellemi és anyagi passzivitásukkal bénítólag hatnak a többi tv.-re és a páholy munkájára. Itt a legnagyobb szigort ajánlja.

Az év elején még egy rövid időre felbukkan az új alkotmány-tervezet ügye és sok vita folyik a parlamentben benyújtott új választójogi törvényjavaslatról. Ezen kérdéseket a páholyokban a fiatalok tartják napirenden, de foglalkoznak ők azon kérdéssel is, miként lehetne a nőket a szabadkőművesi munkákba belevonni. Idősebb tv.-einket nyugtalanította ez utóbbi kérdés vitája, úgyhogy ez rövidesen lekerült a napirendről.

Előadásokat tartottak az év folyamán:

Sárkány Ernő tv. A választójogi törvényjavaslatról

dr. Fodor Márk tv. A pedagógus álma című allegóriáját olvasta fel.

Szűcs Bertalan tv. A szabadkőművességben lévő barátságról és testvériességről

Fischer Gyula tv. A szabadkőművesség újjászervezéséről

A nők bevonása a szabadkőművességbe

Halász Béla tv. Nehány praktikus szó a földbirtok tervezetről,

Halász Adolf tv. A jövő iskolájáról.

Ezenkívül a ttv. állandó megbeszéléseket folytattak az összes aktuális kérdésről ú.m. földbirtokreformról, fölosztásról, lakáskérdésről, a háború utáni kérdésekről.

1918. május 18-án tartotta a páholy utolsó felvételi munkáját, amikor nyolc neofitát iktattak a tv.-i láncba. Ekkor érte el a páholy fennállása óta a legmagasabb létszámot, amikor is 220 tv.-t tartott nyilván, úgyhogy még a háború alatt is előfordult, hogy egy-egy munkán 80-100 tv. volt jelen. Egyik legnépesebb páholynak számított a Galilei.

Amint látjuk, az 1914-18 években a háború dacára sem maradtak el a felvételek, mely idő alatt 31 új taggal szaporodott a páholy, kik közül többen aktív tagjaivá váltak a páholynak. Ez idő alatt kerültek páholyunk kötelékébe Szücs Bertalan, Magyar Lajos, Vértes Béla, dr. Dick István, Hoff Márton, Halász Béla, Acél Antal és mások.

- - -

A négy évig dúló háború végre befejeződött, mely idő alatt a páholy tagjai közül 25-30-an teljesítettek szolgálatot. Többen megsebesültek, majd felépültek és újra katonai szolgálatba léptek. Néhányan fogságba kerültek, ahonnan évek múltával szerencsésen visszatértek. Tudomásom szerint egy hősi halottja volt a páholynak. Andor György tv.-ünk, mint tüzérszázados. Sebesülésébe egy pozsonyi kórházban ökk. és a bpesti Farkasréti temetőben alussza örök álmát.

Említésre méltó munkát a megváltozott viszonyok miatt az utóbbi hónapokban a páholy már nem végezhetett, de mindinkább előtérbe tolul a munkákon a kérdés, miképpen alakul a jövőben a magyar szabadkőművesség helyzete, szerepe.

Az eszmecsere-vitákból azt a tanulságot vonták le a ttv., hogy a magyar szabadkőművességnek a politikai átalakulás után nincs más választása, mint megmaradni évszázados céljai mellett "Az egyes emberek tökéletesítése által előmozdítani az összemberiség tökéletesítését". Eszközeink pedig eme cél elérésére : "Felvilágosítani az elméket és fogékonnyá tenni a szíveket minden iránt, ami szép, igaz és jó."

Megállapították, hogy a szabadkőművesség azzal szolgál minden haladó eszmének, ha hű marad hivatásához és régóta kitűzött célját a régi eszközökkel minél hathatósabban igyekszik elérni. Mindebből látható, hogy a Galilei páholy milyen bölcs előrelátással ítélte meg a hazai szabadkőművesség szerepét.

Bár a harctereken már elhallgattak a fegyverek, nyugalom nincs, vajúdik az ország. Ez nagyban befolyásolja a páholy életét is. Fűtetlen helyiségekben jönnek össze a ttv., mert karitativ tevékenységét nem hagyhatja abba. Igen sok a tennivaló és kevés pénz áll rendelkezésre. A Galilei páholy mindenkori vezetősége sok gondot fordított pénzügyi helyzetének megszilárdítására, de a háború okozta pénzügyi nehézségek hozzájárultak a páholy vagyoni romlásához, úgyhogy 1918. december havában eladjuk székházunkat, kifizetjük összes tartozásainkat és a megmaradt néhány százezer koronát hadikölcsönbe fektetve vagyonunk utolsó fillérig elvész.

- - -

Súlyos körülmények között érkezünk az 1919-es évhez, melyből alig két hónap maradt csak munkára. Közben esedékes lett a tisztikari választás, melyet 1919. február 18-án ejt meg a páholy.

Főmester lett Sebestyén Ignácz tv., helyettesek Zinzenheim Zsigmond és Miklóssy I. Béla. I. felügyelő Magyar Lajos, II. felügyelő Bartos Ármin, szónok Hollán Oszkár, titkár Kemény Béla. A tisztikar tagjai voltak még Mérei Emil, Hoffmann Ernő, Stark Lipót, Irsai Ervin, Vértes Béla, Pick Gyula, Hoff Márton, Szücs Bertalan, Seglóváry Ferenc, Acél Antal, Hollós Oszkár.

Alighogy az új tisztikar beiktatása -február 25-én- megtörtént, a páholy szertartásos munkája megszűnt. Érdekes, de kellemetlen epizód zavarta meg a páholy munkáját, amelyre mindnyájan- akik azon részt vettünk- még élénken emlékezünk.

Ezen este hamis feljelentésre, amelyben mint ellenforradalmárokat tüntettek fel bennünket, egy század tengerészkatona feltűzött szuronnyal tört be a páholyba és épp szertartásos munkánál találták a ttv.-et. Megfelelő felvilágosítás után a tévedés kitudódott, a tengerészek elhagyták az épületet. A megriadt ttv. ugyan ottmaradtak, de a munkát már nem folytatták és bizony az amúgyis szükre szabott vacsora nemigen ízlett a ttv.-nek. Az utolsó munkánkat nyomott hangulatban 1919. március 18-án tartottuk. Néhány nap mulva a páholy kénytelen volt munkásságát beszűntetni, bezárta kapuit, műhelyeinkben már nem gyúltak ki a világosságok.

Az utolsó pillanatban, mielőtt a páholy kapuit lezárta, Rau Gottlib újonnan választott Nm. székfoglaló beszédét tűzte napirendre, mert a beszédben megnyilvánult munkairányzattal -mely a Galilei felfogásával nem mindenben egyezett- állást kívánt foglalni. Mérlegelés tárgyává kívánta tenni azokat a lépéseket, amelyek a szabadkőművesség egységességének megóvása érdekében szükségesnek tart. A kérdéssel érdemlegesen már nem foglalkozhattak.

Még mielőtt a Galilei páholy eddigi működéséről szóló feljegyzést lezárnám, meg kell azt is említenem, hogy alapítása óta 506 tv.-t iktatott a tv.-i láncba. Az 1919. évi megszűntetés idején 156 tv. tartozott páholyunk kötelékébe, ebből, kb. 100 tv. állandóan -ha nem is hetenként- vett részt a munkánkon.

A magyar szabadkőművesség -és állíthatjuk, hogy a Galilei páholy- az elsők között az idők folyamán, mindenkor csak előre tekintett és elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy már réges-régen küzdöttünk az emberi jogokért, amikor ez nem volt népszerű és veszélytelen. Küzdöttünk a nemzetközi béke megteremtése érdekében, a nemzetiségek egyenjogúságáért, az általános egyenlő és titkos választójogért, a nyolcosztályos, ingyenes, felekezetnélküli népiskoláért, a társadalmi és tudományos igazságért, a munkanélküliség mindkét fajtájának megszüntetéséért, a teljes lelkiismereti szabadságért.

És még egyet: hívek maradtunk egész életünkön át elveinkhez és önmagunkhoz. Mindig becsületesen dolgoztunk.

- - -

1919. március 21-én a tanácskormány intézkedése folytán a szabadkőműves páholyok beszűntették működésüket. A Galilei páholy helyiségeit a II. kerületi "vasasok" szakszervezete foglalta el. E Tanácsköztársaság idején rövid ideig Hollós Oszkár és Acél Antal engedéllyel bejárhattak a páholy helyiségeibe és így sikerült nekik könyvtárunk szabadkőműves vonatkozású műveit külön helyen megőrizni. A múzeumi tárgyakat Hollós Oszkár tv. helyezte el. A szentély le volt pecsételve, de a profán könyvtárt az ott elhelyezkedett szakszervezet használta.

A szabadkőművesség helyzete teljesen bizonytalanná vált, munkáról, összejövetelekről szó sem lehetett. Március 28-án a Galilei páholy vezetősége a következő tartalmú levelezőlapot küldi tagjainak:

"Szerettel értesítünk, hogy további intézkedésig összejövetelt nem tartunk."

Elnémult tehát a Galilei páholy, csend állott be szentélyünkben, de a ttv. szívéből az emberszeretet érzését nem lehetett kiirtani. Alig múlt el néhány hét, a ttv. kábulatukból kissé felocsudva, néhányan utcai sétákon találkoztak. 1-2 hónap eltelte után pedig már többen, talán 10-15-en, kedd délutánonként kávéházban jöttünk össze. Fejünket összedugva, kiki a maga módja szerint ábrándozott, mikor gyújthatjuk meg újra a lángokat az elsötétült műhelyben.

Így telt az idő a román megszállás idejéig, melynek megszűnte után a páholy vezetősége megkezdte annak felélesztését, de az akkori bizonytalan viszonyok az összejövetelektől távol tartották a ttv.-et, titkos munkára nem voltak összehozhatók, úgyhogy továbbra is a kedd délutáni kávéházi összejöveteleken zajlott le a tv.-i munka.

A román megszállás idején az előbb említett két tv.-nek még szabad bejárása volt a páholyház helyiségeibe és ezt kihasználva, összes könnyen mozdítható értékeinket igyekeztek biztonságba helyezni.

A páholy szabadkőműves könyvtárát, irattárát és múzeumát teljes egészében, éttermi berendezésünket porcelán, ezüst és más felszerelési tárgyainkat ládába csomagolva a sötétség beálltával elszállítottuk és biztonságba helyeztük, ahol azok 1936-ig szépen megmaradtak.

Az így elhordott tárgyakról leltárt készítettünk és abból egy-egy példányt ttv. kezére adtuk, gondolván, hogy az idők folyamán azokból egy példány majd csak megmarad. Amint később láttuk, elpusztultak tv.-eink, éppúgy eltűntek a megmentett tárgyak is.

Még egy ideig reménykedtünk, hogy szabadkőművesi munkánkat hamarosan megkezdhetjük, de elérkezett az a bizonyos 1920. május 20-a, amikor a Np. helyiségeit reggel 9 órakor, a Galilei páholyét ugyanaznap déltájban egy őrnagy vezetéséből álló kisebb tiszti különítmény lefoglalta. A belügyminiszter 1920. május 18-án kelt 1550/Res. számú rendelete alapján az ország területén létező összes szabadkőműves páholyt véglegesen feloszlatta és a páholyok helyiségeinek és vagyonának lefoglalásáról intézkedett.

A rendelet végrehajtását végző őrnagy dr. Krisshaber Adolf tv.-t a páholy helyiségébe hívatta, ahová Acél Antal tv.-t viszont ő kérette és előttük a zárlatot foganatosította, amikor is az aktust magát írásba foglalták. Ehhez még Vértes Béla kincstáros tv. jelenléte is szükséges lett, mert a pénzszekrény kulcsa nála volt. Azt felnyitották és a benne talált értékeket magukhoz vették.

- - -

Ettől az időtől fogva a páholyház a Galilei páholy számára véglegesen megszűnt létezni és kezdetét vette az illegalitás kora.

A páholyhelyiségekben maradt, vagy el nem mozdítható értékeinket és berendezési tárgyainkat, bútorainkkal együtt széthordták. Az ott maradt szobrok, festmények, rajzok, ezüsttárgyak, szőnyegek és kegyszerek még évek múltán is a zsibvásáron, régiségkereskedők kirakataiban voltak láthatók. Az ottmaradt közel 4.000 kötetet számláló profán könyvtárunkat a Nemzeti Múzeum vette át megőrzés céljából, ezek tehát jó helyre kerültek.

A páholy helyiségeit azután profán célokra vették igénybe. Iroda és könyvtárhelyiségeinkből lakásokat építettek, a dísztermet, előcsarnokot tánciskola céljaira használták. Átalakítva még az 1945. évi felszabadulás után is megmaradt.

A szentélyből és a hozzátartozó más helyiségekből először a lakók számára pincéket létesítettek, később a háború miatt a pincéket óvóhelyekké változtatták.

Így rombolták szét páholyhelyiségeinket, így ért véget a Galilei páholy szabadkőműves életének dicsőséges első 50 esztendeje. Így rombolták szét rövid idő alatt a szeretet hajlékát és kergették világgá azokat, akik az emberiség javának előmozdítását vallották életcéljuknak.

Ámde a páholy munkáját megsemmisíthette az erőszak, elnémíthatta a szabadkőművességet, de eszméinket meg nem ölhették. Éltünk tovább, ápoltuk a tv.-i szeretetet szűk baráti asztaltársaság formájában és melengettük a láthatatlan lángokat szívünkben.

A feloszlatás utáni összejöveteleken egy darabig még kísértett a gondolat, nem lehetne-e valahol szertartásos munkát tartani, de ezt nem lehetett megvalósítani. A páholyélet teljesen megszűnt, a szabad ég alatt jöttünk össze és így tartottuk fenn a tv.-i, baráti kapcsolatot. Így alakult ki egy-egy csoport, kik időnként feleségeikkel, nővéreinkkel lakásokban jöttünk össze, s ott szoros, meleg barátság fejlődött ki közöttünk.

A feloszlatás után a Np. akkori vezetősége igyekezett a szabadkőművesség -őt joggal megillető- rehabilitációja érdekében a hatóságoknál mindent elkövetni, de legkisebb eredmény nélkül. E munkában Szmik Lajos tv.-ünk, a Np. tv. Nm.-e éveken át tevékenykedett. A huszas években /1927/ Bakonyi Kálmán Nm. egy 46 oldalas füzetben, az akkori súlyos időben kitűnően védte meg a felolszlatott magyar szabadkőművességet. Ezen munka "A Magyar Szabadkőművesség igazsága" címet viselte, de ez sem járt kellő eredménnyel.

A Galilei páholy -mint ilyen- megszűnt, - mégis Sebestyén Ignác v. főmester és Zinsenbeim Zsigmond v. h. főmester nagy kitartással igyekeztek a széthullott kévét összeszedni és egybefűzni. Vagyonunkat elvették, szegények lettünk, de tehetősebb tv.-eink mindenkor készséggel adtak annyit össze, hogy abból a páholy özvegyeit, árváit és elesett tv.-einket támogathassuk. Gondoskodtunk, hogy ezek el ne merüljenek az élet viharában.

A szétrombolt páholy anyagi helyzete, az elkövetkezett időkkel együtt állandóan romlott. Eleinte a ttv. tagdíjaik fizetését vállalták, de az anyagiaknak ebben a formában való előteremtése nem volt célszerű, s ezért az adományozás elvére tértek át, de ez ugyancsak nem vált be.

Így jött létre egy négytagú pénzügyi bizottság /Zinsenheim, Szücs, Bertalan, Hollán, és Acél/, mely mindig januárban megállapította a körülbelüli évi szükségletet és bizottság kimondottan a tehetősebb ttv.-től szedte össze a támogatásokhoz szükséges anyagiakat. Ez a módszer jól bevált, melyet 1944. évig követtünk.

Az ösz és tél mindenkor különös gondot jelentett a bizottságnak, amikor fűtőanyaggal, téli ruhával kellett a reászorultakat ellátni, kiknek később élelmiszer is jutott, amit Zinsenheim tv.-ünk gyűjtött össze. A ttv. majdnem kivétel nélkül megőrizték szívükben a szeretet melegét és állandóan segítettek az elesetteken. Összejöveteleinkkor az öp. is megteszi útját, amelybe csak fillérek gyűltek.

A néma 25 év alatt szerény eszközökkel végezhettük karitatív munkánkat, de egy-egy karéj kenyér mindig jutott az éhes szájaknak, sőt itt-ott komolyabb segítséget is juttattunk rászorult tv.-einknek.

Múlt az idő, múltak az évek, lassan-lassan mind többen maradoztak el. Voltak olyanok is, kiket életkörülményeik tartottak távol tőlünk, bár ők sohasem tagadták meg a páholyt, gondolatban velünk éreztek. Többen külföldre távoztak, de igazi veszteségeinket a kérlelhetetlen halál okozta. Sok tv.-t temettünk el. Utolsó útjukra mindig elkísértük őket és csendben, hangtalanul, egymás kezét megszorítve, békében távoztunk a sírtól.

1925. július havában fájdalmas veszteség érte a ttv.-et, amikor Sebestyén Ignácot, a páholy utolsó főmesterét kísértük végső útjára. Sok tv. volt jelen, koszorút is helyeztünk Nácink sírjára. Megfogadtuk, hogy az általa tanított szellemben fogunk továbbra is összetartani.

Miklóssy I. Béla h. főmesterünk ekkor már a határon túlra költözött s így Zensenheim v.hfm. egyedül folytatta a nehéz munkát. Õt egy tisztikari értekezlet a "főmesteri" teendők végzésére kérte fel. Bölcsességére, erejére bízatott a láthatatlan kalapács s azt élete végéig kitartással, körültekintéssel használta. A kisszámú baráti asztaltársaságot szilárdan összetartotta és a reábízott munkát olyan szeretettel végezte, amelyről nem feledkezhetünk meg páholyunk történetében.

Kicsiny társaságunknak ő volt a lelke, ha egyes ttv. kezdtek elmaradozni, fölkereste őket és nem szűnt meg hírdetni, igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy a Galilei páholy csakis az esetben fog egykoron újjáéledhetni, ha a régi ttv. együttmaradnak. Ezen munkája, mint tudjuk, eredményes is volt, bár a ttv. nagyobb része csakis kivételes alkalmakkor jelentkezett. Az a 12-16 tv.-ből álló kis csapat, amely keddenként megjelent a kávéházban, mindvégig rendületlenül kitartott.

Az ország már akkor lázas állapotban, ezer seből vérzett, gazdaságilag a tönk szélére jutott. Tv.-eink közül sokan elszegényedtek, mások külfoldön kerestek megélhetési lehetőséget, s így nélkülözni voltunk kénytelenek. A baráti körön a csüggedés jelei mutatkoztak és Zsiga tv.-ünk biztató szavaira igyekeztünk a tv.-i láncot összefűzve tartani, még jobban összeforrasztani.

Az idők folytonos rosszabodásával a keddi kávéházi találkozások is kezdtek veszedelmesek lenni, a clubokban való összejöveteket sem lehetett már rendszeresíteni, úgy- hogy 1921-ben Fischer Ödön Könyves Kálmán páholybeli tv. által életrehozott "Magyar Cobden Szövetségben" találtak helyet a ttv., ahol mindenkor nívós előadások, vitaestek keretében a haladás eszméinek szolgálhattunk. A Galilei páholy tagjai is rendszeresen eljártak.

Ebből a munkából a Np. vezetői derekasan kivették részüket. Bakonyi Kálmán, Balassa József, Gerő Andor ttv. és még egynehányan igyekeztek a páholyokat összetartani. E célból állandóan rendeztek zenés, irodalmi teadélutánokat, melyeken a ttv. a nővérekkel együtt vettek részt. A szórakoztató délutánokat a Royal, Bristol, Carlton szállodák termeiben tartották, ahol minden esetben szépszámú, lelkes közönség verődött össze. Az összejövetelek azonban nem maradhattak titokban, a hatóság is tudomást szerzett ezekről. Ezeken többször a hatóság titkos rendőre is megjelent, de látván, hogy tisztán baráti alapon szórakozó társaság van együtt, nagyobb baj ebből nem származott.

- - -

A Galilei páholy, fölbuzdulva több páholy összejövetelén, megrendezi első saját családi ünnepségét. 1925. január 22-én este a Lipótvárosi Polgári Kör-be vacsorára hívja össze Zinsenheim főmester a ttv.-et, hogy Mikolik Kálmán tv.-ünk félszázados és 22 tv. 25 évet meghaladó szabadkőművesi évfordulóját megünnepelje.

A meghívón nevezettek mint barátok és nem ttv. szerepeltek, de ott állott, hogy "tömeges megjelenésükkel összetartozásunkat és irántuk táplált szeretetünket evvel is bizonyítsuk."

- - -

A szabadkőművesség elleni uszító propaganda, amely már 1920-ban megkezdődött, újból fellángolt és folyton nőtt, minek következtében több tv. elmaradt. Nem csoda, hogy őket is megfélemlítette az uszító sajtó, hisz egyebet sem olvashattunk, mint hogy "nem jó magyar, veszedelmes és felforgató mindenki, aki szabadkőműves".

Sok bűnt olvastak 1921-ben és az azt követő években a magyar szabadkőművesség fejére. Amikor a Barcsay Adorján, Somogyi István és a Palatinus-féle förmedvények megjelentek, telve voltak hazug rágalmazásokkal. Nem az első eset, hogy a szabadkőmvesség fejére ennyi bűnt olvastak. Elsősorban évszázadokkal ezelőtt, maga a pápaság sem volt válogatós az eszközökben, a császári rendeletek sem voltak kíméletesek, s főleg nem tárgyilagosak. Nem lehet azon csodálkozni, hogy ellenségeink vádjait az olvasók, sőt a művelt osztályok nagy része is elhitte.

A támadásokból már fennállása óta a magyar szabadkőművességnek is kijutott: nemcsak támadták, de volt idő, amikor üldözték is, hiszen maga a szövetség kétszáz év óta többet volt betiltva, mint megengedve. Holott nyilvánvaló, miszerint szövetségünk hazafias érzelmektől mindenkor el volt telve, soha sem volt vallástalan. A páholy oltárán ott volt található a nyitott Biblia. Napi politikával sohasem foglalkozott; haladó volt minden időben, a demokrácia elveit hirdette, a jogegyenlőségért, felvilágosodásért, a szabad gondolatok terjesztéséért küzdött.

Ha csak saját páholyunk munkájára tekintünk vissza, megállapíthatjuk, hogy tv.-ink az utolsó évtizedben dolgoztak a földreform kérdésén, küzdelmet folytattak a latifundiumok ellen és sürgették a földelosztást. Napirenden tartották az ipari- és földműves munkásság helyzetének megjavítását célzó kérdéseket. Előadásokat, vitákat rendeztek -éveken keresztül- az általános egyenlő és titkos választójogért, a nemzetiségi kérdés métányos megoldását sürgették, a munkásság politikai jogainak kiterjesztéséért, a felekezetnélküli iskolákért, az ingyenes népoktatásért küzdöttek. A háború ellen, a béke érdekében aktívan léptek közbe, küzdöttek mindazokért a célokért, amelyek egy szabad, független, demokratikus Magyarország felépítéséhez szükségesek voltak.

Ha törekvéseink abban az időben nem valósulhattak meg, ez nem a szabadkőművességen múlott. Tény az, hogy ezen haladó eszméket már évtizedekkel előbb programunkba foglaltuk és ha azokat a változott viszonyok valósították meg, bátran mondhatjuk, hogy a pionírmunkát hazánkban a szabadkőművesség végezte. Ezért voltunk veszedelmesek és felforgatók azok szemében, akik mindenkor a haladás ellenségei voltak és maradtak.

- - -

Ez időben a Np. volt Vezetősége tovább folytatta munkáját és igyekezett a korábbi külföldi kapcsolatokat is fenntartani. Balassa József Nm. tv.-nek sikerült is a magyar szabadkőművesség iránti külföldi érdeklődést ébrentartani, amely nehéz és körülményes tevékenységének meg is volt az eredménye.

Mint már említettem, szertartásos szabadkőművesi munkáról szó sem lehetett, megmaradtak a kedd délutáni kávéházi összejövetelek, a nyári hónapokban pedig a szabadban, nővéreinkkel együtt jöttünk össze. A nehéz idők dacára Zinsenheim főmester szorosan összetartja a társaságot; minden alkalmat megragad nagyobbszabású összejövetelek megrendezésére.

1930. február 22-én ünnepi vacsorát rendez az Egyesült Polgári Kör helyiségeiben, ahol, miént a meghívó mondja "megünnepeljük dr. Kriszhaber Adolfot, baráti körünk érdemes tagját, aki e napon lesz 70 éves. Az ő ismert szerénysége elhárított magától minden ünneplést, úgy érezzük azonban, hogy e napon együtt kell lennünk mindannyinknak, akik őt szeretjük és ragaszkodunk hozzá.

Ez ünnepi vacsoránk keretében köszönteni kívánjuk Herpka Károly barátunkat, aki ez évben lett 70 éves, valamint Hess Leó, Hollán Oszkár, Martos Frigyes, Miklóssy I. Béla és Sárkány Ernő barátainkat is, akik ez évben érték el 50. életévüket."

Az ünnepi összejövetelen Bakonyi és Balassa Nmesterek, sok vendég tv. is részt vettek. Ez volt az első összejövetel, amelyre a ttv. "közvetlen hozzátartozóikat" - fiaikat is magukkal hozhatták. A hangulatos ünnepi vacsorát művész ttv. zene és énekszámaikkal tették emlékezetessé.

- - -

A gazdasági viszonyok és egyéb okok miatt az 1920. és 1930-as évek között több tv. hagyta itt otthonát, új életet kezdtek külföldön. Ezek következők voltak:

Bródi Sándor, Gerőfi Bernát, Hochstein Rezső, Hoff Márton, Kánitz Jakab, Kornfeld Richárd, Kuzmány Károly, Lux Béla, Pakala Rudolf, Pikker Gerő, dr. Singer Márton, Son Harry.

Külföldre távoztak még Gárdonyi Illés, Goldmark Sándor és Sárkány Ernő ttv., akiket évekig nélkülöztünk, azután hazatértek és velünk is maradtak. A külföldre költözött ttv. egynémelyike családjuk látogatására néha-néha hazajöttek. Ilyenkor megjelentek körünkben, ahol a legnagyobb szeretettel, melegséggel fogadtuk őket.

- - -

A ttv. egymás iránti szeretete gyakran külsőségekben is megnyilvánult, miután Zinsenheim főmester számon tartotta azok születésnapját, házassági évfordulójukat stb. Egyedül, vagy néhány tv. társaságában ment el az illetőket lakásukon üdvözölni. Egy kis virág, vagy emléktárgy sohasem maradhatott el. Így ültük meg a jubileumokat, de eljártunk a temetőbe is, ha közülünk valaki kidőlt.

- - -

A Np. Vezetősége csendben állandósította, folytatta munkálkodását, a külföldi főhatóságokat szabadkőművesi életünkről informálta Balassa Nm. tv.. Amikor lehetett részt vett külföldi szabadkőműves összejöveteleken, az A.M.I. és az A.F.L. svájci és francia konverteken, értekezleteken. Ugyancsak Balassa Nm. a kormány felhívására néhány tv.-rel egyetemben vett részt 1928-ban a magyar szabadkőművesség képviseletében a New-Yorkban leleplezett Kossuth szobor ünnepségén is.

Több külföldi szszabadkőműves a magyar helyzet tanulmányozására felkeresett bennünket, kiknek a Vezetőség minden esetben tv.-i ragaszkodással rendelkezésre állott. Ezen külföldi prominens szabadkőművesek a magyar kormány tagjaival a magyar szabadkőművesség érdekében tárgyaltak és bár a szabadkőművesség-ellenes hangulat mintha megenyhült volna, a szabadkőművesség kezeire vert béklyó továbbra is megmaradt. Működési jogát nem kapta vissza, mert az intervenciók nem jártak eredménnyel.

- - -

1931. évben érte meg a Galilei páholy alapításának 60. évfordulóját, amely emlékezetes nap nagyobb összejövetel megtartására, annak megünneplésére indítja a régi tisztikart. Zinsenheim főmester aláírásával a következő tartalmú meghívó hívja egybe a ttv.-et.

"Kedves Barátom! 60 éve lesz, hogy Petsits Márk orvos a Baráti Kört megalakította. Ennek emlékére zártkörű estélyt rendezünk. Megemlékezésünket április hó 7-én, kedden este 1/2 8 órakor tartjuk meg a Royal szálló fehértermében.

Megnyitóm után Fleissig Sándor a Mesterekről, Sárkány Ernő a fiatalokhoz kíván felszólalni. Ének és Zeneszámok. Jöjjetek el mindnyájan a családtagokkal együtt."

Az ünnepségen a Np. Vezetősége, testvérpáholybeli kiküldöttek, a Galilei páholy-beliek pedig teljes számban vettünk részt. Sajnos, ezidőtájt ritkán voltak örömeink, de most boldogak voltunk, kik megérhettük e napot. Örömteli szívvel állapítottuk meg, hogy a Galilei páholyban mindenkor megnyilvánult szabadkőművesi lelkesedés a ttv.-ben változatlanul megmaradt.

Ugyanekkor nem feledkeztünk meg ökk. régi ttv.-ről sem, kiknek emlékére néhány hónap múlva a Lloyd Casino különtermében gyászünnepséget rendeztünk, ahol fájdalmasan emlékeztünk meg az eltávozottakról. A gyászbeszédeket gyászzene váltotta fel, amely részt Son Harry és Fekete Gyula ttv. látták el.

Mindenkit meghatott a ttv.-nek az az elhatározása, hogy a 60 éves évforduló alkalmából volt főmestereink sírját is keressük fel. Így óhajtottuk hálánkat, megemlékezésünket, irántuk érzett szeretetünk kegyeletét leróni.

Négy kisebb, 3-3 tv.-ből álló csoport alakult, akik egy meghatározott időpontban, eleget téve a megbizatásnak, felkerestük a sírokat, ahol egy Galilei-szalaggal megjelölt kis csokrot, vagy koszorút helyeztünk el. Jelképéül annak, hogy a tv.-i szeretet, összetartás a síron túl is megmarad.

Erről a kegyeletes aktusról ttv.-ket a következő szövegű, gyászkeretes értesítővel informáltuk:

Emlékezés

a 60. évi alapítás óta elhalálozott vezetőinkről:

Petsits Márk, Stielly Gyula, dr. Wohlfahrt Ernő, Schmidt Ferenc, Hausdorfer József, dr. Schermann Adolf, del Medico Ágoston, Strauss Ödön, dr. Szmik Lajos, dr. Bosányi Béla és Sebestyén Ignác urakról, kiknek sírját a hála és szeretet jeléül küldöttséggel meglátogattuk és megkoszorúztuk.

- - -

Összejöveteleinkkor hozott határozatokról stb. Zinsenheim főmester feljegyzéseket, a fontosabb eseményekről építészeti rajzot készített, melyet felolvasott és ellenjegyeztetett.

1935-ben, munkáját könnyítendő, Zitter Jenő tv.-t titkárnak választottuk, aki az "adminisztrálás" munkáit nagy körültekintéssel végezte. Õ készítette azután a szokásos feljegyzéseket, melyek érdekesen és hűen tükrözték vissza az akkori páholy-életet és sajnálhatjuk, hogy a feljegyzések az idők viharában elvesztek. Megmagyarázhatatlan módon az 1935/36. évi jelentés fogalmazványának 4 oldala megmaradt, mely némi betekintést enged a Galilei és Np. akkori működésébe. Ebből látható, hogy összejöveteleinken előadásokat tartottak Sárkány Ernő, dr. Sziklai Ferenc, Fleissig József, dr. Szántó György, a Np. pedig megrendezte az Erdélyi, a Mozart és Liszt esteket, továbbá a János ünnepet Zebegényben.

- - -

Nemcsak a múlt nagyjainak emlékét tartottuk ébren, de nagy gondja volt a Vezetőségnek, miként tartsa össze a ttv.-et, mert a helyzetet a folytonosan rosszabbodó idők károsan befolyásolták. A szabadkőművesség rehabilitálása végleg lekerült a napirendről. Az öregebb ttv. kihalása folytán a Galilei régi létszáma veszedelmesen apadt, fiatalokat kellett a láncba iktatni, utánpótlásról kellett gondoskodni, amely kérdés összejöveteleinknek állandó beszédtárgya lett.

A Np. Vezetőségét is foglalkoztatta e kérdés és tekintettel arra, hogy az országban felvételeket nem lehetett tartani, Balassa József Nm. és Gerő Andor főtitkár tv. alapos és gondos előkészítő munkája után Ausztriában és Csehszlovákiában megkezdődtek a felvételek. 1932-ben indultak meg a felvételek, elsősorban a Bécsben dolgozó Labor-páholy volt a magyar szabadkőművesség segítségére. Az ott élő Goldmark Sándor tv.-ünk a Galilei tagja tett nagy és nemes szolgálatokat a kr. Művészetnek. Ezen magasztosan szép munkából a pozsonyi, kassai és losonci páholyok is kivették részüket, ahol ugyancsak voltak felvételek.

A felvételek, díjemelések éveken át tartottak, mely idő alatt több mint száz fiatal neofita tv.-rel frissült fel az alvó szabadkőművesség. 1932-1937. között 15 tv.-t vettek fel a Galilei páholy számára. Köztük olyanokat is, kiknek felvételéről részben még 1918/19-ben golyóztunk, de felavatásukra már nem került sor. Az illegalitás idején a következő ttv. vétettek fel a Galilei páholy részére: 1932-ben dr. Bermann Ernő, Fleisseg József, dr. Szűcs Géza, dr. Szűcs József; 1933-ban Szilágyi Kálmán, Zinsenheim Ferenc, Mérei Pál, dr. Sziklai Ferenc, 1935-ben Reicher Pál, Berki Ferenc, Zitter Jenő.

- - -

Az évek folyamán állandósított művész-teadélutánok még mindig megtarthatók voltak, melyeken a Galilei-beli ttv. családtagjaikkal és most már a felvett neofitákkal egyetemben vettek részt.

1936-ban a Np. által megrendezett zebegényi János napi kiránduláson kívül a Galilei is tartott egy hasonló összejövetelt, melyet Fleissig József tv. rendezett. Este 9 órakor nővérekkel együtt kirándultunk a Svábhegyi csillagvizsgáló intézethez; azt megtekintve egy köveli nyári vendéglőben kedélyes hangulatban elfogyasztott vacsora után késő éjjelig maradtak együtt a ttv., s kellemes és szép est emlékével váltunk el egymástól.

1937. év tavaszán az utolsó nagyobb szabású összejövetelre, családi ünnepségre -a Royal szálló fehértermébe- hívja össze a ttv.-et a főmester, ahol bensőséges ünnepség, műsoros vacsora keretében régi, kipróbált ttv.-et üdvözölnek a jelenlevők. Olyanokat, akik már negyedszázadnál is hosszabb ideje tartoznak a Galilei páholy kötelékébe, vagy pedig koruk szerint érdemlik meg az ünnepeltetést.

A főmester által szétküldött meghívóból láthattuk, hogy ez évben már

30 éve tagok: Koltai Mátyás, Martos Arthur, Martos Frigyes, Sárkány Ernő, Weltzl Károly

40 éve tag dr. Klein Samu, végül

50 éve tag Zipernovszky Károly.

Az 1937-ben esedékes születésnapokat is megünnepeltük. Ez évben lettek 60 évesek: Beernamm Adolf, Bródy Sándor, Goldmark Sándor és Segesváry Ferencz ttv.

70. évükbe fordultak:Endrey Sándor és dr. Verebély Leo ttv.

Az ünnepség emelkedett hangulatban zajlott le, amelyen sokan, idegen páholyok kiküldöttei és Nagymesterek is részt vettek. A politikai viszonyok már nagyon súlyosak voltak és -azt hiszem- mindnyájan azon aggódó gondolattal távoztunk az ünnepségről, hogy lesz-e még alkalmunk a jövőben hasonló kedves és meleg ünnepélyeket rendezhetni.

- - -

A belpolitikai viszonyok folytonos jobbra tolódása a szabadkőművességet és a ttv.-et egyaránt óvatosságra kényszerítette. A külföldi felvételek a német megszállás következtében abbamaradtak, mert már személy szerint is üldöztek bennünket. A közben kitört II. világháború, valamint a bekövetkezett német megszállás súlyos megpróbáltatásoknak tette ki a ttv.-et. A kávéházi találkozások veszedelmessé váltak és ezért 1944 tavaszán végleg abbamaradtak. Többen itt-ott kis sétára, vagy lakásban még összejöttünk, de az idők rosszabbodása miatt még ezt is abba kellett hagynunk.

A magyar szabadkőművesség egykori vezetőiről dr. Bakonyi Kálmán és dr. Balassa József Nmesterekről sohasem feledkezhetünk meg. Õk irányították sok veszedelem és baj között a 25 évig illegalitásban élő szabadkőművességet. Ezen munkájukban segítőtársaik voltak:

Gerő Andor, Fónagy Béla, Havas Miksa, Zinsenheim Zsigmond ttv. és még néhányan, akik nehéz körülmények, ellenséges gyülölködés közepette végezték munkájukat, remélve, hogy az utókor számára átmentik a magyar szabadkőművességet.

A Np. Vezetősége és a Galilei páholy közötti összekötő kapcsot az illegalitás idején Zinsenheim tv. látta el, aki az egybegyült Galilei-beli ttv.-nek elreferálta a történteket. Hol jó híreivel optimizmust öntött belénk, legtöbbször csüggedten váltunk szét, mert a sötétség maradt uralmon és jóformán sehonnan sem derengett.

- - -

A világháború utolsó hullámverései elérték országunkat, keresztülcsaptak Budapesten is. A hatalmi őrület utolsó vergődése, a borzalmak, állatinál is állatibb vadságok zúdultak reánk, amelyekre mi - ez időt túlélők - borzadállyal emlékezünk vissza. A halál torkából menekültünk meg. Sajnos, szabadkőműves tv.-eink százai lettek áldozatai a nagy kataklizmának.

A szirénák üvöltése, a folytonos bombázás véget ért. Halálos rettegés között fásultan bújtunk ki az óvópincékből, amikor aztán részletesebben értesültünk, hogy milyen szennyes áradat vonult el fölöttünk.

- - -

1945. februárjában Budán még nagyban dörögtek az ágyúk, amikor Gerő Andor, dr. Balassa László és dr. Mezei Rezső ttv. megjelentek Podmaniczky utcai székházunkban és annak még lakható kis részét elfoglalták. Annak idején a pesti oldalon megjelenő napilapban a következő hírt olvashatták a ttv.

"Dr. Balassa József és Gerő Andor felkérik barátaikat, hogy a Podmaniczky utcai székház I. emeletén bármelyik hétköznapon d.u. 5 órakor jelenjenek meg."

A halottnak vélt magyar szabadkőművesség 25 éves keserves illegalitásának íme vége: ezt jelentette a fenti kis örömteli hírecske és ezzel megkezdődött a várva-várt új szabadkőművesi munka.

Akik a kezdeti munkákban résztvettünk, tudjuk, milyen óriási nehézségekkel kellett megküzdeni azoknak, akik célul tűzték ki, hogy minden nehézséggel dacolva talpraállítják a magyar szabadkőművességet. A székházat részben már birtokba vettük, a romokban heverő épület nagy részét azonban nem lehetett használni. Azon néhány szoba, amely rendelkezésünkre állott, ablaktalan, fűtetlen helyiségek voltak és télikabátban, fagyoskodva vártuk a jelentkezésre hívott ttv.-et. Mindenfelé újabb meg újabb nehézségek támadnak, de az a néhány tv., akik kezeikbe vették a szabadkőművesség ügyét, bámulatos optimizmussal végzik munkájukat.

A még élő ttv. a hívó szóra eleinte lassan jelentkeztek, részben közlekedési lehetőségek és a személyi biztonság hiánya miatt, másrészt voltak olyanok is, akik időszerűtlennek tartják a szabadkőművesség újbóli feltámasztását. De ezek a ttv. voltak a kisebbségben, akiknek aggályai a megindulást ugyan meglassították, de azt megakadályozni nem tudták.

Ilyen körülmény között eleinte hetenként kétszer-háromszor jöttünk össze. Volt közöttünk már néhány Galilei páholy-beli tv. is. Így azután véglegesen lezárult az illegalitás ideje, mely 26 évig tartott. Ez az idő a magyar szabadkőművesség legszerencsétlenebb korszakának tekinthető.

A lassan jelentkező ttv. lelkesedve jöttek és megható jelenetek között, lerongyolódva, kiéhezve, sírva ölelték egymást keblükre azok, kik ennyi veszedelem után újból egymásra találták. Megilletődve, fájó érzésekkel lépték át annyi sok év után kedves hajlékunk küszöbét, amely romokban hevert és teljesen kifosztott állapotban jutott birtokunkba.

1945. május elsejéig 80 tv. jelentkezett és az év végével a jelentkezők száma alig érte el még a 300-at. Ebből látható, hogy milyen vérveszteséget szenvedett a szabadkőművesség. Ez a kevés tv. azon gondolkodik, miként lehetne a kátyúba ragadt szekeret helyéből kimozdítani. Tudjuk, érezzük, hogy a szabadkőművesség munkája tovább nem szünetelhet, szabadkőművesi élet után áhítozunk, küzdeni akarunk az igazságért, emberszeretetért és minden szépért, amelyet oly sokáig kénytelenek voltunk nélkülözni.

Már 1945. március végén az egybegyült ttv. összessége a Np. ideiglenes vezetésére egy 16 tagból álló Intézőbizottságot küld ki, amelynek elnöke Fónagy Béla, az Eötvös páholy régi főmestere, a kipróbált szabadkőmves lett. A bizottságban helyet kapnak: Acél Antal és Goldmark Sándor Galilei páholy-beli régi ttv. is.

A bizottság tagjai felelősségük tudatában kezdték meg nehéz munkájukat, hogy tapasztalataikkal, tudásukkal és izzó lelkesedésükkel újra felépítsék a magyar szabadkőművességet. Az elnöklő Fónagy Béla az első ülésen a következőkben vázolta a bizottság feladatát:

1. Kerülni a múlt összes hibáit

2. Ragaszkodni az Alkotmányhoz

3. Kizárólag az új magyar szabadkőművesség érdekében dolgozni.

Rövidesen ezután megalakulnak a bizottságok, mégpedig a jogügyi, az irodalmi, a programelőkészítő és később a pénzügyi bizottság is, amelynek Miklóssy I. Béla tv.-ünk lett az elnöke.

A bizottságokra súlyos feladatok megoldása várt. A jogügyi bizottság feladata volt a végleges működési engedély megszerzése, valamint a Székházak teljes egészében való visszaszerzése és a telekkönyvi átírásának keresztülvitele. E feladatát gyorsan és igen jól oldotta meg a bizottság.

Az irodalmi bizottság megszerkesztette a Szövetségbe jelentkező új keresők és a profánok felvilágosítására szolgáló kis munkát, "Mi a szabadkőművesség?" címmel, amely tetszetős kis füzet alakjában, nyomtatásban megjelent és ma is használatban van.

A programelőkészítő bizottság különösen nehéz feladat előtt állott, amelyet -miként később látni fogjuk- mégis kitűnően oldott meg. A bizottság a keresők számára szükséges felvételi kérvények és egyéb fontos nyomtatványok szövegezését készítette el, melyeknek kinyomtatásáról azután a Np. gondoskodott.

A pénzügyi bizottságnak feladatává tétetett a szükséges anyagiak előteremtése, ami a súlyos viszonyok közé került ttv. között elég gyenge eredménnyel járt. Az önkéntes adományokból még a Np. napi pénzszükségletét sem lehetett fedezni: komoly és nehéz problémák megoldása előtt állt a Vezetőség. Elsősorban a páholyházat kellett ideiglenesen rendbehozni, a munkákhoz szükséges műhelyeket kellett létesíteni, azokat felszerelni, mert enélkül egy félig-meddig rendes szertartásos munka tartása kilátástalan probléma maradt.

Néhány hónap múlva az Intézőbizottság úgy véli, hogy a jelentkezők számára való tekintettel most már rendszeres páholymunkákat kell tartani, tehát életrehívja az "Építőbizottság"-ot is. A bizottság hamarosan megállapította, hogy milyen összegre van szükség, hogy székházunkat lakhatóvá tegyük. Még fontosabb volt arról gondoskodni, hogy a páholyok munkáikat legalább ideiglenesen berendezett műhelyekben megkezdhessék.

Ennyi sok előkészület után aránylag rövid idő múlva elérkezett az ideje a szertartásos páholymunkák tartásának, melyre az "Intézőbizottság" szintén felkészült.

Az illegalitás hosszú ideje alatt a Szövetség tagjainak nagyrésze eltűnt. Régi, érdemes múltú páholyok teljesen kihaltak, néhány páholy közben a bekapcsolódott fiatalok dacára elnéptelenedett, úgyhogy az 1919. évi régi keretek változatlan felébresztésére gondolni sem lehetett.

Az "Intézőbizottság" a jelentkezettek figyelembevétele után megalakítja az első hét páholyt, névleg: Corvin, Eötvös, Galilei, Könyves Kálmán, Libertas /teljesen új alakulás a vidékről feljöttekből /Neuschloss és Reform páholyokat. A Galilei páholy főmesterévé az "Intézőbizottság" Miklóssy I. Béla tv.-t kérte föl.

Ugyancsak az "Intézőbizottság" határozata folytán a 7 nagyobb létszámú páholyba a kis taglétszámúakat beolvasztották. Ezen az alapon olvadtak be átmenetileg a Galilei páholyba az Archimedes, Comenius, Nemzeti, Martinovics és Petőfi páholyok is.

A Galilei páholy az újból jelentkezőket is figyelembe véve, sajnos már nem tartozott, miként régen, a nagy létszámú páholyok közé, de az "Intézőbizottság" a budai páholy régi múltjára való tekintettel szükségesnek tartotta a keret meghagyását.

- - -

Minden páholy az elmúlt idő alatt nagy vérveszteséget szenvedett, de oly nagyot, mint a Galilei páholy, kevés mutat fel. Már az első időben láttuk, mily nagyok a veszteségeink, mert aránylag kevés volt a jelentkező ttv. száma.

1945. február havától az év végéig összesen 18 tv. jelentkezett, akikre a Galilei páholy feltámasztásának nehéz és felelősségteljes munkája hárult. Sorrendben a következők jelentkeztek:

Acél Antal /5. összességben/, dr. Szántó György, Zitter Jenő /13. összességben/

Kertész Bódog, Miklóssy I. Béla, Breuer Armand, Irsai Ervin, Goldmark Sándor, Vas Lajos, Bermann Adolf, Sárkány Ernő, Vértes Béla, Martos Arthur, Halász Adolf, Halász Béla, dr. Szűcs Géza, dr. Szűcs József, Berky Ferenc.

Folytatólagosan 1946. évben jelentkezett még:

Bartos Ármin, Martos Frigyes, Weltal Károly, Kórodi Sándor, dr. Fodor Márk, Földes Miklós, Szilágyi Kálmán, Seenger Ervin, dr. Lányi Lajos és Hollós Oszkár tv.

Ekkor már 28 régi Galilei-belire számíthattunk, kik majdnem mindnyájan kivették részüket a kezdet nehéz küzdelmeiből és támaszai lettek újjáéledt páholyunknak. Ez mindnyájunk számára örömet jelentett, de annál fájdalmasabban érintette az életbenmaradottakat, hogy az 1919. évben elaltatott, több mint 150 tv.-t számláló Galilei páholy ennyire elvérzett.

- - -

1945. év első felében a Np. keretén belül csak összejöveteleket tarthattunk, mert a szertartásos munkák fő feltételei hiányoztak. Mégis a néhány tv.-ből álló Galilei páholy azon fáradozott, miként kezdhetné el rendszeres munkáját. Azt mindenesetre elhatározták, hogy a régi tradicióknak megfelelően továbbra is kedden fognak dolgozni.

Ha a Galilei páholy történetét a felszabadulás után megörökíteni óhajtjuk, elsősorban a Np. munkáját kell ismertetni, amelybe a Galilei páholy is belekapcsolódott.

Az első együttes Np. munkának tekintendő az 1945. május 11-én tartott "oktató tanítás", amelyet Goldmark Sándor és dr. Schulhof Ödön ttv. tartottak. Ilyen előadásra a régi ttv.-nek is szükségük volt, hiszen legtöbbje évtizedek óta szertartásos munkán részt nem vehetett, szertartásról, symbolumokról nagyjában már meg is feledkeztek.

Az első szertartásos munka lefolyását, ünnepélyességét, a meghatott arcokat leírni nem lehet. A résztvevő ttv. szemeiben örömkönnyek csillogtak, boldogok voltak, hogy ezt a napot is megérhették.

Az ősz beálltáig, úgy a Np. mint a páholyok, a szervezés munkájával voltak elfoglalva és tulajdonképen csak szeptemberben kezdődtek meg a Np. által rendezett közös munkák. Az első ilyen közös munkán 1945. szeptember 27-én gyászmunkát tartottunk, amikor kegyeletesen megemlékeztünk a két utolsó Nagymesterünkről, dr. Bakonyi Kálmán és dr. Balassa József tv.-einkről.

Szerény keretek között lezajló, de lelket megrázó ünnepség volt, amelyen ismertették a ttv.-kel a felszabadulás után előkerült dr. Balassa József Nm. utolsó munkáját, amelyet 1942-ben, az akkori Vezetőség felkérésére írt meg, amely "22 év küzdelme" címet viseli.

Ebben meg van örökítve az illegalitás idejének lefolyása és az ehhez fűzött "szabadkőműves végrendelet", melynek végrehajtójául Gerő Andor főtitkár, Fónagy Béla és Zinsenheim Zsigmond főmester ttv.-et nevezte meg dr. Balassa Nm. Ez is igazolja, hogy Zinsenheim főmester tv.-ünk szabadkőműves erényeinél fogva mindenkor az elsők között dolgozott és munkatársai a legnagyobb elismeréssel és szeretettel adóztak fáradozást nem ismerő munkájának.

1945. október hóban tartott munkán a szabadkőművesség programját Tarján Ödön tv. ismertette a ttv. előtt, amelyet előzőleg az "Előkészítő Bizottság" már megtárgyalt. Az előadás tulajdonképpen útmutatás akart lenni a hovatovább meginduló páholyoknak, hogy milyen témák foglalkoztassák a ttv.-et.

Tarján Ödön tv. első helyen kimondottan szabadkőműves témákra hívta fel a páholyok figyelmét, melyekkel foglalkozni kellene, hogy a feledésbe ment symbolumokat, azok jelentőségét a magyar szabadkőművesség történetét, fejlődését, a világszövetség kérdéseit világítsák meg a ttv. előtt.

Másodsorban egy 18 pontból álló aktuális, kérdéskomplexumra hívta fel a páholyok figyelmét és ajánlja, hogy a megindulás után ezekkel foglalkozzanak, melyek között szerepelnek az értelmiség és munkásság összefogásának kérdése; mit tehetünk a reakció ellen; mi legyen a szabadkőművesség szerepe a demokrácia kiépítésében és még számos időszerű, fontos probléma.

December hónapban dr. Bárdos György tv. a Mozart Egyesület keretében a Zeneakadámián egy Mozart-ünnepséget rendezett, amelyen a ttv. és nővérek nagy számban vettek részt. A zenei részen kívül hallottuk dr. Bárdos tv. előadását a "Hallhatatlan Mozart"-ról is. Az ünnepség kimondottan szabadkőműves szellemben és hangulatban zajlott le.

November végén az "Intéző Bizottság" életre hívja az ideiglenes Szövetségtanácsot, melynek tagjai átmenetileg a hét páholy főmesterei, a behívott tagok, a Np. ideiglenes vezetősége és főtisztviselői. A Szövetségtanács havonta többször is tart ülést, hogy a rohanó időkben a naponként felmerülő problémák megoldása ügyében azonnal határozzon és intézkedjen.

1945. november hóban tartott egyik "Intéző Bizottsági" ülésen Tarján Ödön tv. indítványozza, hogy a páholyok most már fogjanak hozzá érdemleges munkájukhoz. Életbevágóan fontosnak tartja a szertartásos felvételek megkezdését, egyrészt pótolni a hiányokat, másrészt fiatal, haladó gondolkozású férfiakkal kell felfrissíteni a Szövetséget, hiszen már több, mint száz kereső kérvénye fekszik elintézetlenül.

Az "Intéző Bizottság" a javaslatot magáévá teszi és a rendszeres munkák, valamint a közös felvételi munkák megindítása mellett dönt. Egyúttal felhívja a főmestereket, hogy az Alkotmány előírásai szerint most már alakítsák meg páholyaikat és válasszanak tisztikart is.

Időközben a különböző összejöveteleken felújul a régi, meleg tv.-i kapcsolat. Szorosabb páholy közötti élet alakul ki, míg végre elérkezik az idő arra is, hogy a Np. eddigi ideiglenes Vezetősége helyett a végleges Vezetőség megválasztassék. Több tárgyalás után dr. Supka Géza tv. hajlandó a Nagymesteri teendőket vállalni, aki mellett Tarján Ödön tv. mint h.Nmester fog munkához. A főtitkári teendőket Gerő Andor tv. látja el, aki tulajdonképpen motorja az életrekelő Szövetségnek. Főkincstáros lett Acél Antal. A többi főtisztségek egyelőre még betöltetlenek maradnak.

Átmeneti intézkedés alapján ú.n. "Főtanács" alakul, melynek tagjai: dr. Supka Géza, Tarján Ödön, Gerő Andor, Fónagy Béla és dr. Bárdos György, akik az ügyeket 1946. március 24-ig viszik, amikorra az első Nagygyűlés összehívatott, amelyen azután az Alkotmány előírásainak megfelelő formaságok között megválasztották a Nagymestereket, fővilágoságokat, majd ünnepélyes keretek között beiktatták őket tisztségeikbe.

Alkotmányosan és véglegesen ekkor foglalja el a Nagymesteri széket dr. Supka Géza és helyettese Tarján Ödön tv. és az ügyek vezetését Gerő Andor tv. mint főtitkár tartja továbbra is kézben. A fővilágosságok karába kerülnek a Galilei páholyból Acél Antal tv. mint főkincstáros, aki ma is viseli e tisztséget, továbbá Goldmark Sándor tv., kinek a főszertartásmesteri tisztség jutott.

Ezen a Nagygyűlésen tartotta Nagymesteri székfoglalóját dr. Supka Nm. megemlékezvén a múlt idők Nmestereiről. Visszapillantást vet a közelmúlt idők gyötrelmes napjaira, amelyeknek oly sok tv. esett áldozatul, végül kifejtette, milyen irányban dolgozhat az új szabadkőművesség.

Ugyanakkor a szabadkőművesi ideálok régi és lelkes harcosát, Fónagy Bélát az Eötvös-páholy főmesterét az újjáépítés érdekében kifejtett értékes munkájának elismerésül a Nagypáholy tiszteleti tagjává választotta.

Evvel a nappal lezárult a Szövetség vezetőinek átmeneti munkássága, mely elsősorban a romokat kívánta elhordani és megalapozni az új magyar szabadkőművességet. Megkezdődött a célirányos munka, amely az azóta eltelt öt év távlatából megítélve rendkívüli teljesítménynek mondható, olyan, minőt a magyar szabadkőművesség még a történelmdús múltban sem tudott felmutatni.

- - -

Beszámolva a magyar szabadkőmvesség újjáélesztéséről, térjünk vissza a Galilei páholy munkásságára, amely 25 évi kényszerszüneteltetés után, 1945. november havában óhajtja első értekezletét tartani. Miklóssy I. Béla főmester aláírásával mennek ki az összehívó körlevelek, amelyekre alig jelentkezik valaki. December hó 1-én egy újabb körlevélben Miklóssy főmester megvilágítja a helyzetet és kéri a ttv.-et, hogy 20-án okvetlenül jelenjenek meg, mert a páholyt végérvényesen meg kell alakítani.

Az új összehívó levél kétségbeesett hangja megvilágítja az akkori helyzetet. Miklóssy főmester körlevelében többek között a következőket írja: "Mérhetetlen szororúsággal írom e sorokat. A tegnapra összehívott értekezleten mindössze négy barátunk jelent meg. Ez a harmadik hívásom volt, amely fiaskóval végződött. Emlékeztetlek boldogult Apósomra, aki annyi évtized előtt ott állott hetedmagával a Galilei páholy születésénél, kérlek ne szánjátok nekem azt a tragikus sorsot, hogy én a temetésnél legyek jelen."

A december 20-i értekezleten már többen jelentek meg a ttv., úgyhogy a páholy megalakulhatott és a következő tisztikart választották:

Főmester: Miklóssy I. Béla, helyettesek: Breuer Armand és Goldmark Sándor;

Szónok és szövetségtanácsos: Irsai Ervin.

Titkár: Zitter Ernő, I. fel. Acél Antal, II. fel. Bermann Adolf,

Kincstáros: Kertész Bódog, templomőr: Vértes Béla.

Az első tisztikari névsort 1946. január 4-én jelenti be páholyunk a Np.nak, és evvel megkezdődött a Galilei önálló munkája, mely egyelőre sok küzdelemmel járt, sok nehézséget kellett leküzdenie.

Már a jelentkezések során fájdalmasan kellett megállapítanunk, hogy évtizedeken át, leginkább pedig az 1944/45. vérzivatarában mily nagy számmal pusztultak el tv.-eink. Különösen azok a ttv. jelentenek a Galilei páholy számára nagy és szomorú veszteséget, akik mártírokként pusztultak el. Munkaerejük teljességében hagytak itt bennünket, akkor, amikor értékes munkájukat, amelyre a Galilei páholynak annyira szüksége lenne, nélkülözni vagyunk kénytelenek. Mártírjaink a következők:

Bródy Sándor, Dick Béla, dr. Dick István, Fleissig József, Goldman Sándor, Győző Lajos, Gárdonyi Illés, Hess Leo, Hollán Oszkár, Hoffmann Izor, Koltai Mátyás, Kurzweil Marcel, Mérai Pál, Pick Gyula, Reicher Pál, Vámos József, Vida Jenő, végül Zinsenheim Zsigmond utolsó főmesterünk, aki a többi ttv.-kel együtt reménytelten ábrándoztak a feltámadásról, sajnos, ezt meg nem érhették.

Szívünk összeszorul, ha e hosszú névsort olvassuk; egytől-egyig értékes láncszemei voltak a magyar szabadkőművességnek, főleg a Galilei páholynak.

- - -

1946. március 17-én közös munkára gyűlt össze a Galilei páholy, a hozzá beosztott Archimedes, Comenius, Nemzeti, Martinovics és Petőfi páholyok tagjaival, hogy azon az együttműködés módozatait megtárgyalja. Ugyanekkor a Galilei páholy tisztikara felajánlja lemondását, hogy új -közös- tisztikar megválasztásával megerősítsék a páholyok egyesülését. Ugyanis az Archimedes 10, a Comenius 15, a Nemzeti 2, a Martinovics 1, a Petőfi páholy pedig 3 taggal gyarapították az ilymódon 51-re emelkedett Galilei létszámot.

Az új tisztikari választás 1946. április 30-án történt meg. Ismét Miklóssy I. Béla lett a főmester, helyettesek Martos Viktor és Schneider Sándor. A többi tisztségeket pedig a páholyok szerint arányosan töltötték be, azon reményben, hogy ezáltal is megszilárdul az együttműködés a ttv. között, ami azonban csak részben sikerült.

A Martinovics páholy munkáinkon egyáltalában nem vett részt és néhány hónap múlva önállósította magát. A Petőfi páholy néhány tagja munkáinkon az első időben részt vett, de a közben még jelentkező saját tagjainak óhajára 1946. augusztus 10-én a Petőfi páholy is bejelenti kivonulását, mert életre hívja régi páholyát. Szeptember hó 3-án azután a Comenius páholy-beli ttv. is elpártolnak, fedezik a Galileit és testületileg átvonulnak a Reform páholyba. A Comenius-beli ttv. egy része ugyanis már kezdettől fogva nem érezte magát jól a Galilei páholyban, mert személyi ambicióikat kielégíteni nem lehetett és így a többiekkel együtt vonultak át a Reform páholyba, gondolván, hogy ott inkább jutnak majd szerephez.

Ezen kiválások következtében ismét lecsökkent a páholy létszáma. Sajnáltuk a kivonuló ttv.-et, még inkább nehezünkre esett néhány oly fiatal fedezése, akik még az illegalitás alatt kapcsolódtak a Galilei tv.-i láncába.

1946. május havában dr. Szűcs Géza, dr. Szűcs József, dr. Szántó György és Berky Ferenc ttv. elbocsátásukat kérik, mert másokkal együtt megalapítják a Balassa József páholyt, amelynek dr. Szűcs József tv. lett a főmestere.

Kiválásukhoz,új munkájukhoz legjobb kívánságainkat vitték magukkal és irántuk való szeretetünk, megbecsülésünk változatlanul és kölcsönösen megmaradt.

A Galilei-páholyhoz csatolt páholyokból végül is az Archimedes és a Nemzeti-beliek maradtak velünk, kikkel évek során annyira összforrtunk, igazi ttv. lettünk, hogy most már a legteljesebb harmóniában, a páholy régi szellemében közösen dolgozunk a szabadkőművesi eszmék megvalósításáért.

- - -

A többszörös kiválás után a páholy most komolyan hozzálát fiatal erők bekapcsolódása révén az utánpótláshoz. 1946. július 14-én a Np. által tartott lélekemelő, impozáns keretek között lezajlott közös felvételi munkán a Galilei páholy részére is megtörtént az első neofita csoport beiktatása. Ekkor kerültek felvételre dr. Balázs István, Berendy János és dr. Halász Géza ttv.

A Np. közös felvételi munkái állandósultak, melyeken páholyunk is szerepel. A Galilei páholy -híven régi tradíciójához- első helyén kvalitásos fiatalok felvételét tartotta szem előtt. 1946. év végéig 9 új szemet kapcsoltunk a tv.-i láncba, ami által a páholy létszáma, amely a kilépések következtében alaposan lecsökkent, újból 45-re emelkedett.

Az év folyamán 30 első és 4 harmadfokú munkát tartottunk, de az év első felében majdnem kizárólagosan a páholyszervezés munkája köti le a ttv.-et.

Még a nyári hónapokban is együtt maradtak a ttv. és megindult a páholy rendszeres munkája. Az első előadást 1946. július 16-án Takács István tv. tartotta, melynek címe:

"A demokratikus köznevelés elvi és gyakorlati kérdései" Előadásokat, felolvasásokat tartottak:

Forgó István tv. Az általános jólét gazdasági alapjai

dr. Fodor Márk tv. Társadalmi tömörülés a tartós béke érdekében.

dr. Goitein Sándor tv. Ellenfelek és ellenségek

dr. Balázs István tv. Iskola és társadalom

dr. Halász Géza tv. Az orvos és szabadkőművesi eszme

Breuer Armand tv. Közgazdaságunk újjáépítése

Testvérállam

dr. Kende Zsigmond tv.

Merre megy a világ? Merre haladjon a szabadkőművesség?

címeken.

Némely előadást több munkán keresztül vita követte, közben a páholy díjemelő munkát is tartott, elsősorban hogy előléptetésben részesítse az évek óta erről elmaradottakat.

A munkák látogatottság tekintetében kívánni valót hagy, mert azokon 18-20 saját és 2-3 látogató tv. jelenik meg csak. A páholy tisztikara mindent elkövet, hogy a ttv. felvilágosító munkáját helyes mederbe terelje. Másik főtörekvése, hogy a fiatal ttv. az "Öregek"-kel minél szorosabb tv.-i, baráti kapcsolatot létesítsenek.

Időközben a páholy létszáma újból csökken. Goldmark és Kóródi ttv. családjaikhoz külföldre távoznak, kiket új otthonukba tv.-i szeretetünk és nagyrabecsülésünk kísér.

Goldmark Sándor tv. azóta is nagy szolgálatot végez munkájával a magyar szabadkőművességnek és profán felvilágosító munkájával az országnak. Mindenkor örömmel gondolunk Goldmark tv.-re, aki páholyunkról sohasem feledkezett meg. Kóródi tv.-ünk is szeretettel gondolt páholyunkra és szeretetcsomagjaival támogatta a Galilei-páholy-beli ttv.-et. 1949. őszén mindnyájunk sajnálatára ökk.

Közben Hoff Márton, régi Galilei páholy-beli tv.is jelentkezett. Mindhárman az U.S.A.-ból, azon kivánsággal,hogy a távolban is megmaradhassanak a Galilei páholy tagjainak, amit a páholy örömmel teljesített.

- - -

1946-ban töltötte be a páholy születésének 75. évét, amiről december 8-án vasárnap délelőtt díszmunkán emlékeztünk meg. Erre a Np. funkcionáriusait és a tv.-i páholyokat is meghívtuk. A díszmunkán sokan vettek részt; Irsai Ervin tv. ünnepi beszédésben ismertette a páholy múltját és méltatta annak háromnegyedévszázados munkáját. Egyben kegyeletesen emlékezett meg az alapítókról és az ökk. ttv.-ről.

A munkát művész tv.-eink ének- és zeneszámaikkal díszítették és a jelenlévő ttv. boldog tudattal távoztak a szépen lezajlott ünnepségről, látván, hogy akármilyen nehezen, de mégis sikerült a jó öreg Galileit megfiatalodottan ünnepelhetni.

- - -

Most ismét a Np. munkálkodásához kell visszatérni. Az eddig kifejtett munka mellett a Npnak meg kellett oldani azokat az életbevágóan fontos kérdéseket, melyek lehetővé teszik, hogy páholyaink munkáikat hol folytathassák, mert az eddigi ideiglenes megoldások már sehogysem feleltek meg.

A Np. székházának teljes felszabadítása nehezen ment, végül mégis sikerült. Ennek megtörténte után következett a romok eltakarítása, a ház felépítése és így jutottak a páholyok megfelelően berendezett műhelyekhez, ahol munkáikat most már zavartalanul folytathatták.

Az építkezéshez az U.S.A. szabadkőművesei számottevő anyagi segítséget nyújtottak. A páholyok és a ttv. adományaikkal segítettek a Np.nak, hogy az építkezést elvégezhesse, melynek irányítása és vezetése egy "Építési Bizottság" feladatává tétetett, melyben Acél tv.-ünknek is hely jutott.

Később egy építkezési kölcsön felvétele után a Szákház nagyjában rendbehozatott, a műhelyek felszerelése is befejeződött. A ttv. egy része építkezési anyagokkal és felszerelési tárgyak adományozásával járult a nagy munkához. Így pl. Forgó István tv. a Székház üvegezési munkálataihoz szükséges üveg anyag nagy részét díjmentesen bocsátotta a Np. rendelkezésére.

Az építkezés 1947. tavaszán befejezést nyert és azóta a rendszeres, szertartásos páholymunkákat -az összes páholyok- a berendezett négy műhelyben tartják.

- - -

Néhány szóval emlékezzünk meg a Galilei páholy régi budai műhelyéről és berendezéséről, amelyet 1919. tavaszán el kellett hagynunk és azokból annak idején csak egy részt tudtunk megmenteni.

A felszabadulás után kutató útra indultunk, hogy a páholy otthagyott értékei hová tűntek és azokból feltalálhatók-e a tárgyak, amelyeket a Podmaniczky-utcai renoválás után felhasználhatnánk. Néhány heti keresgélés után szomorúan kellett megállapítanunk, hogy mindenünk, ami ott maradt, el is veszett és csupán a ttv.-nél, hozzátartozóiknál őrzött tárgyak egy töredéke maradt meg. Talán nem lesz érdektelen, ha ezeket itt felsoroljuk.

Megtaláltuk a nagy "Galilei" festményt, amely jelenleg a Nm. fogadóterem falát díszíti. Az I. em. "Balassa József" műhely vesztett léptek csarnokában látható szabadkőműves tárgyú metszetek, transzparens-ablakrész és szobortalpazat ugyancsak a Galileiből valók. Ugyanezen műhelyben található két márványoszlop, a nagy tápisz az oltáron lévő ötágú kandeláber, díszkard és ...

[A kézirat következő oldala nem állt rendelkezésre. - a gépíró]

... megelégedésére látta el.

Mihályfi Dezső főmester székfoglaló beszédében köszönetet mond a lelépő tisztikarnak, amely a hosszú kényszerszünet után, nagy akadályok ellenére is újjáalakította a Galilei páholyt. Azután kifejti programját: továbbra is a tradiciókhoz ragaszkodik, a rituálé és az alkotmányban lefektetett elvek szerint kívánja a páholyt vezetni. A választások után elkezdődött a páholy szorgalmas munkája.

Az 1947-es évben 42 elsőfokú, 2 másodfokú és 1 harmadfokú munkát tartott a páholy. Az előadók különböző témakörből vették tárgyukat, amelyeket értékes viták kísértek. Előadásokat, vagy felolvasásokat tartottak:

Berendy János tv. Mezőgazdaságunk átállítása

Halász Béla tv. A földreform

Vas István tv. Közgazdaság és politika

Földes Miklós tv. Lakás vagy otthon?

dr. Görög Frigyes tv. Szociális feladataink,

Mihályfi Dezső tv. Minkáskérdés és szabadkőművesség

dr. Surányi Ede tv. Népegészségügyi kérdések

Sárkány Ernő tv. Háború és béke

dr. Sarlós Márton tv. Népbírósági kérdések,

Harkányi József tv. Világítás és világosság

Halász Adolf tv. Mi a mi munkánk célja?

Több munkán folytatódott a vita dr. Kende Zsigmond és dr. Balázs István ttv. múlt évben tartott előadássorozatáról. Volt oktató, felvételi, díjemelő munka és október 14-én az ökk. régi ttv.-ink emlékének ünnepi gyászmunkát is tartottunk, melyen a gyászbeszédeket Breuer Ármand, Irsai Ervin és Martos Viktor ttv. tartották. Külön megemlékeztünk az 1944/45. évi mártír halottainkról, kiknek emlékét Acél Antal tv.-ünk gyászbeszédben idézte a ttv. elé.

Az év folyamán 22 neofitával szaporodott a Galilei páholy, kiket szabadkőm vesi nevelésben részesítettünk és úgy látjuk, mindnyájan erősítik láncunkat.

Karitatív munkássága a páholynak az elesett ttv. özvegyei támogatásában merült ki. Mindent elkövettünk, hogy elesettjeinken segítsünk és itt nem feledkezhetünk meg az amerikai szabadkőművesség nagyméretű segítő akcióiról. Több alkalommal értékes szeretetadományt, ruhát küldtek a magyar szabadkőművességnek, amelyekből bőségesen jutott a Galilei páholy-beli ttv.-nek és özvegyeknek egyaránt.

Az amerikai segítő akció Arthur H. Keil és Sydney R. I. Steiner ttv. nevéhez fűződik, mely munka megbecsüléseül ezen két magyar származású, sok évvel ezelőtt az U.S.A.-ba költözött ttv.-et úgy a Np. mint a hazai páholyok, közöttük a Galilei páholy is, tiszteleti tagokká választották.

1947. év végéig a dísz- és felvételi munkákat az összes páholyok részére a Np. közös munkákon bonyolította le, melyek mindig impozáns keretek között zajlottak le. Többször megtörtént, hogy egy ilyen felvételkor 40 tv. kapcsolódott be a tv.-i láncba.

Az ünnepi hangulatot talán a nagy számban megjelent ttv. kissé zavarták is, végeredményben azonban lefolyása, úgy a keresőkre, mint a jelenlevő ttv.-re, minden esetben a legmélyebb benyomást tették. Mégis az év végével több páholy óhajára az eddigi ideiglenes állapot megszűnt és 1948. január havától kezdve a páholyok a felvételek és díjemelések tekintetében is visszanyerték önállóságukat. Ez időtől fogva a Galilei páholy is ezeket a szertartásokat saját, egyéni munkáin bonyolította le.

A páholy az 1948. munkaévben régi tradiciójához híven, de az új idők szellemében végezte munkáját.

A januárban megejtett tisztikari választás ismét Mihályfi Dezső tv. kezébe adta a főmesteri kalapácsot, helyettesek, Halász Béla és Weltal Károly ttv. lettek.

Főmesteri székfoglalójában Mihályfi Dezső tv. a következőket mondotta:

"A régi világ összeomlott, új van kialakulóban. A régit nem kívánjuk vissza. Ezek a falak tanúi az itt elhangzott beszédeknek, melyek egyre ismételték, hogy nem voltak a régi világgal megelégedve. Teljes erőnkkel azon vagyunk, hogy az új demokráciát megalapozzuk, kifejlesszük és megerősítsük."

Az év folyamán sok érdekes kérdés foglalkoztatta a páholyt; ezen kívül foglalkoztak a ttv. szabadkőművesség múltjával, jelenével és jövőjével egyformán.

A "Visszapillantás és célkitűzés" címen tartott előadás -ciklusban 6 ttv. tartott felolvasást.

Az "Evolució vagy forradalom"

sorozatban előadásokkal és vitákkal 11 tv. vett részt.

A "Szabadkőművesség mai problémái"

címen megindult előadás-sorozatban ugyancsak számos tv. szerepelt, amely téma megvitatása az 1949. évre is áthúzódott.

Ezenkívül még a következő előadások szolgálták a ttv. felvilágosítását:

dr. Draskóczy Pál tv. Az igazság keresése

dr. Horn Ferenc tv. Galilei

Breuer Armand tv. Collegium Hungaricum ifjú munkások részére

dr. Szilas Oszkár tv. NagyBudapesti közüzemek életszínvonala

Ferencz József tv. A kereszténység világkongresszusai

Halász Béla tv. Özvegyek-árvák-testvérek

Berendy János tv. Fejlődik a technika - fejlődik-e a jólét?

1948. elején a Np. megbízta Breuer Armand tv.-ünket, hogy a pécsi Irányi Dániel páholy felélesztési munkálatait kezdje el, mely célból páholyunk rövedesen két ottani keresőt vett fel körünkbe. Egyben elvállaltuk az újraébredő páholy pátronusi szerepét is. Különböző akadályok miatt a páholy,sajnos, máig sem világíthatta meg műhelyét.

Az év folyamán még 3 felvételi munkán 11 neofitát vettünk fel, ugyanakkor veszteség is érte a páholyt, mert régi kedves ttv., Bartos Ármin és Vas Lajos ökk. Néhány tv. fedezett, másokat kénytelen volt a páholy törölni, úgyhogy a taglétszám az év végén 64 tv.-ből állott.

A páholy munkásságát jellemzi, hogy 40 első-, 3 másod-, 3 harmadfokú és 1 nővérmunkát tartottunk. Közös munkákat tartottunk a Deák, Martinovics, Progresszis és Sas páholyokkal is.

A munkák látogatottsága nem kifogástalan, mert átlagban a ttv. 60%-a vesz azokon részt. Azonban ha a többi páholyokhoz viszonyítva nézzük a dolgot, az eredménnyel meg lehetünk elégedve és megállapíthatjuk, hogy a ttv. igyekeztek az emberi és tv.-i közösség érdekében dolgozni.

- - -

Két eseményről kell még megemlékeznünk. 1948. október havában tartja a páholy felszabadulás utáni első -kitűnően sikerült- szertartásos nővérmunkáját, melyen a ttv. teljes számban jelentek meg. A főmesteri megnyitón kívül 2 előadás volt programon, mégpedig:

Ferencz József tv. előadása "Miért lettem szabadkőműves?", a másik

V. Halász Katalin nővéré "Nők a szabadkőművességben".

Mindkét előadás és maga az ünnepség felejtehetetlen élmény maradt számunkra.

Még egy esemény jelentett kedves örömöt páholyunknak, amiről nem szabad megfeledkezünk. Halász Béla áldozatkészsége folytán saját zászlójához jut a páholy, melyet csendben, háziünnep keretében helyeztünk a három világosság mellé, hogy régi elveszett díszzászlónk helyett büszkén tekintsünk új zászlónkra.

- - -

A II. világháború előtt és az azt követő időben páholyunk több tagja, köztük a fiatalok is külföldre távoztak, tv.-i láncunk ezáltal lazult. De megelégedéssel tudjuk, hogy tartózkodási helyeiken is a szabadkőművesi elvek szerint, az emberi közösség és tv.-i szeretet érzéseit ápolják. Szeretettel gondolnak az anya páholyra, ahol a világosságot meglátták s régi páholyukhoz való ragaszkodásuknak avval is bizonyságot szolgáltattak, amikor távozásuk előtt kérték, hogy továbbra is viselhessék a Galilei-szalagot, tagjai maradhassanak e páholynak.

Évekkel ezelőtt távoztak körünkből dr. Bermann Ernő, Breuer Tamás, dr. Sziklai Ferenc, Szilágyi Ernő, Zinsenheim Ferenc ttv. A fiatalokat jórészt apáik is követték, úgyhogy a felszabadulás után külföldre távoztak Breuer Armand, Goldmark Sándor, Kórodi Sándor, Bölcskey Benő, dr. Görög Frigyes, Szilágyi Kálmán, és Veres György ttv., akiknek munkásságát a páholy fájdalmasan nélkülözi. Hiányoznak nekünk mindnyájan, mert jó kőművesek, igazi ttv. voltak, megérdemlik, hogy szeretettel gondoljunk rájuk.

Az 1949. évi tisztújító munkán harmadszor is Mihályfi Dezső tv. marad a főmesteri székben, mellette Halász Béla és Weltal Károly főm. helyettesek is megmaradnak, egyebekben a tisztikarban most már az utóbbi évek fiataljai is beválasztatnak.

Mihályfi főmester székfoglalójában az emberi közösség, a haladás érdekében, az emberszeretet útján kifejtendő munkát tartja a szabadkőművesség céljának, mely hivatva van az emberiség boldogulását, együttélését könnyebbé és szebbé tenni.

Az év elején gyászmunkán emlékezett meg a páholy a közelmúltban ökk. ttv.-ről, Vas Lajos és Bartos Ármin régi Galilei páholy-beliekről. Ez évben veszítettük el Seenger Ervin régi tv.-ünket is, aki súlyos betegsége miatt a felszabadulás után már aktívan nem szerepelt munkákon. Meggyászoltuk a jóban-rosszban, mindenkor velünk tartó tv.-einket, akik fogadalmukhoz híven mindenkor teljesítették kötelességeiket.

Ezen a gyászmunkán emlékeztünk meg Berendy János tv.-ről, a fiatal generáció lelkes tagjáról, aki feleségével együtt autószerencsétlenség áldozataként ökk. Berendy tv. 1946.-ban az elsők között vétetett fel a Galilei-láncba és szorgalmas tagja lett a páholynak, hamarosan a tisztikar tagja is lett. Nevére a páholy alapítványt létesített, hogy abból szerény viszonyok között élő ttv. vakolási költségeit fedezze.

Más veszteségek is érték ez évben páholyunkat. Különböző körülmények miatt 10 tv.-ünk fedezett, 3 tv.-t pedig kötelességmulasztás miatt kénytelen volt a páholy törölni. A veszteségekkel szemben a szaporulat is csekély, mert az év folyamán mindössze 10 keresőt vettünk fel, 1 tv. befogadását kérte, úgyhogy az év végén 62 főből állott a páholy.

Egy februári munkán, meghitt családi ünnepség keretében szabadkőművesi érdemeinek elismeréseül Halász Adolf tv.-t a páholy tiszteletbeli főmesterré választotta. Az ünnepséget júniusban egy másik hasonló követte, amikor Lázár Lipót tv.-t. 78. születésnapja alkalmával a ttv. melegen üdvözölték. Szabadkőművesi működésének 45. évfordulója is erre az időre esett. A páholy szeretetének és nagyrabecsülésének bizonyságát adandó, őt a páholy örökös tiszteleti tagjává választotta.

Feljegyzendő, hogy ez évben két régi tv.-t azon megtiszteltetés érte, hogy őket két külföldi páholy a M.Sz.Np.-nál való képviseletükkel bízta meg.

Acél Antal a damaskusi Syriai Arab Np.

Mihályfi Dezső főmester pedig a Brooklyn-i 33 fokban dolgozó amerikai Np. képviselője lett.

1949. év folyamán 42 első, 2 másod-, 2 harmadfokú és 1 nővérmunkát tartott a páholy, melyek látogatottsága mindnekor kielégítő volt.. Közös munkánk volt a Demokrácia páhollyal, azon kívül két alkalommal testületileg vettünk részt a Sas és Martinovics páholyok felvételi munkáin. A mi páholyunk felvételi munkáin ugyancsak testületileg vettek részt a Sas, Libertas és Progressív páholyok.

Páholyunk munkáin első helyen a szabadkőművesség lényegét és célkitűzéseit tárgyalták a ttv., de társadalmi kérdésekről is tartottak előadásokat és felolvasásokat, melyeket mindenkor nívós vita követett. Megállapíthattuk, hogy a Galilei a többi páholyokkal szemben folytatott nemes versenyben jól megállotta a helyét.

Előadásainkból felemlítjük a következőket:

dr. Hegyháti István tv. A szabadkőművesség mai problémái

Martos Viktor tv. Kikre van szüksége a szabadkőművességnek?

Zitter Jenő tv. A szabadkőművesség eredetéről

Ferencz József tv. A szabadkőművesség tradíciói

dr. Halász János tv. A szabadkőművesség lényege

Forgó István tv. A symbolumok értelme

dr. Sebestyén Sándor tv. Zene és humánum

Weltal Jenő tv. Korszerű üzemgazdasági számviteli és ellenőrzési kérdésekről

Két előadás-sorozatban társadalmi és szociális kérdéseket vitattak meg a ttv.

Az életszínvonal előadássorozatban, amelyet Irsai Ervin tv. vezetett be és végül foglalt össze, előadásokkal szerepeltek:

Sárkány Ernő tv. Az életszínvonal fő kérdése

Biernatzky Szilárd tv. Az életszínvonal története

Bogyó István tv. A mezőgazdasági dolgozók életszínvonala

Farkas Andor tv. Az életszínvonal emelkedésének eszközei és akadályai

A technika behatol életünkbe címen megindult előadás ciklust dr. Szilas Oszkár tv. vezette be. Ezen kérdés alapos megvilágítását Halász Béla, Pálos Ferenc, Sárközy György és dr. Dembitz Ágoston (Demokrácia páholy) ttv. előadásaikkal különböző szemszögből tárták a ttv. elé, az előadásokat érdekes hozzászólásaikkal még jobban kiszélesítették.

Több munkán a Galilei páholy új páholyszabályzatának kérdése is foglalkoztatta a ttv.-et, mely munka dr. Horn Ferenc dícséretére válik, aki a régi páholyszabályzatot alapul véve, azt kiegészítette és modernizálta és amelyet a Szövetségtanács 1949. november 6-i ülésén jóváhagyott.

A novemberben megrendezett nővérmunka impozáns keretek között zajlott le. A nővérek ünnepi beszédét Mihályfi Dezsőné nővér tartotta, zene és énekszámokról a művész ttv. gondoskodtak. A kitűnően sikerült nővérmunkát kedélyes vakolás zárta le.

Az alapítási évfordulóról való megemlékezés a szokott módon sikerült, amelyen az ünnepi szónoklatot Irsai Ervin tv. tartotta. Részletesen ismerteti az alapítás nehéz körülményeit és azon reménynek adott kifejezést, hogy a fiatal generáció ugyanabban a szellemben folytatja munkáját, miként azt az alapítók és elődeink elgondolták.

- - -

Ne menjen feledésbe, hogy a Galilei páholyba milyen nagy számban kerültek luftonok felvételre. Ebből látható, hogy az idősebb ttv. fiaikat szabadkőműves szellemben nevelték és mihelyt elérkezett az idő, gondjuk volt rá, hogy hozzátartozóikat a páholyba vezessék. Õket nagy örömmel a tv.-i lánc kötelékébe iktattuk.

Régi idők luftonjai voltak:

Beck Ernő, Breuer Armand, dr. Dick István, Hess Leo, Hochstein Rudolf, Hollós Oszkár, Hüvös Kornél, Irsai Ervin, Kurzweil Marcel, Kriszhaber Ákos, Martos Arthur, Martos Frigyes, Paschka József, Patka Kálmán.

Az ifjabb generáció luftonjai:

dr. Bermann Ernő, Breuer Tamás, Fleissig József, Földes Miklós, dr. Halász Géza, Mérei Pál, dr. Biernatzky János, dr. Sebestyén Sándor, dr. Sziklai Ferenc, dr. Szántó György, Szilágyi Ernő, Szilágyi Kálmán, Weltal Sándor és Zinsenheim Ferenc.

- - -

A páholy karitatív tevékenysége az utóbbi időkben súlyos nehézségekkel küzd. Sok a rászoruló, sajnos azonban a ttv. adakozó képessége alaposan leromlott. Nagy segítséget jelent e téren a Vezetőségnek a jótékonysági nővérbizottság munkája, mely nélkül érdemleges karitatív munkát el sem lehet képzelni.

1950. év január hónapja a szokásos adminisztrációs munkával telt el, melynek egyik momentuma az új tisztikar megválasztása volt. A választás előtt Mihályfi Dezső lelépő főmester - aki három éven át egyfolytában vezette a kalapácsot - búcsúzik a páholytól. Megköszöni a tisztikarnak és a ttv.-nek azt a hűséges segítséget, mellyel őt munkájában támogatták. Személy szerint is köszöni a barátságot és szeretetet, mely erőt adott neki, hogy tisztségét betölthette.

A megejtett választás alapján Halász Béla tv.-nek jutott a főmesteri kalapács; helyettesekenk Weltal Károly és Biernatzky Szilárd választattak meg.

Halász Béla új főmester a beiktatási munkán tartotta székfoglalóját, melyben első helyen Mihályfi Dezső lelépő főmester érdemes munkásságát méltatta és ígérte, hogy a páholyt régi tradícióinak megfelelően óhajtja vezetni, szem előtt tartva az új világ kialakulását. Foglalkozni kell a páholynak minden időszerű kérdés megvitatásával is és a következőket idézi Benedek Marcell Nm. beszédéből:

"Nincs a szabadkőművességnek egyetlen tagja sem, aki a tőkés, feudális rendszernek, faji megkülönböztetés világának helyreállítását kívánná. Egyénileg a maga munkahelyén mindenki az új, igazságos világ felépítésén dolgozik, s ha van köztünk, aki munkahelyét ideiglenesen elvesztette, annak sincs más vágya, minthogy szaktudását minél előbb újra a közösség szolgálatába állíthassa."

A nagy tetszéssel fogadott székfoglaló után dr. Balló Rudolf h. Nm. üdvözölte új főmesterünket, melyet a jelenlevő tv. páholyok kiküldötteinek üdvözlése követett.

Mielőtt az év munkájáról megemlékeznénk, szóvá kell tenni azt is, hogy 1949. év végével néhány radikális pártbeli fedezte a páholyt és a Martinovics páholyba kérték befogadásukat. Õk olyan témák megvitatásával kívántak foglalkozni, melyek már napi politikát jelentettek volna. A Galilei páholy, múltjához híven, veszélyesnek tartotta a régi elvek feladását és nem tartotta kívánatosnak erre az útra vezetni a páholy munkáját, miáltal ezen ttv. kiválását megakadályozni nem tudta, békességben távoztak körünkből.

A páholy érdemleges munkáját egy oktató munka vezette be, amelyet Zitter Jenő tv. “A hagyományok kialakulása” címen tartott. Ennek folytatásaképpen Z. tv.-ünk májusban még egy oktató előadással "Symbolumok" címen járult hozzá a neofita ttv. szabadkőművesi felvilágosításához.

Január egyik munkáján Schiller György tv.-ünk kellemes bejelentéssel lepi meg a páholyt. Egy magát megnevezni nem akaró neofita tv. Mihályfi Dezső főmester működésének megörökítésére, valamint Halász Béla főmester székfoglaló beszédében kifejtett célok elérésére egy alap létesítését kéri, amely "A Galilei páholy M. D. szabadkőművesi alapja" nevet viselné. E célra azonnal 500,- Ft-ot juttat a páholynak, mely szabadkőműves cselekedet őszinte örömet vált ki a ttv.-ből.

Még az előző évben megkezdett "A technika behatol életünkbe" előadássorozat ez évben folytatódik. Előadásokat tartanak:

Taussig Béla tv. Az emberiség otthonai

Weltzl Sándor tv. A repülés

Faragó György tv. A fény

dr. Judik József tv. Technika, közgazdaság, társadalmi fejlődés

Weltzl Károly tv. Élelmiszeripar

Vajts Ferenc tv. Ármentesítés és árvízvédelem

dr. Biernatzky János tv. A technikán túl a lélek,

mely előadással a ciklus befejezést is nyert.

dr. Szilas Oszkár tv. az előadássorozat záróbeszédében megállapítja, hogy az előadások és hozzászólások mind nívósak voltak és ezáltal sikerült a nehéz kérdést megfelelően megvilágítani. Ezek eredményét úgy érzékeltetné a ttv. előtt, hogy sötétségből, szenvedésből jövünk, küzdünk és a szebb, bíztatóbb jövő felé haladunk.

Előadásokat tartottak még:

Biernatzky Szilárd A három láng

Schiller György tv. A renaissance kalmárai

dr. Draskóczy Pál tv. A természet rejtélyei

Havas Jenő tv. A propaganda társadalmi jelentősége

Ferencz József tv. Vallás-egyház-szabadkőművesség címeken.

Március 28-án bejelentés érkezik a páholy Vezetőségéhez, amelyben kérik a ttv., hogy Mihályfi Dezső tv.-t érdemeinek elismeréséül válassza meg a páholy örökös tiszteleti tagjának. Nem kell mondani, hogy az indítványt a ttv. kitörő lelkesedéssel fogadták, egyhangúlag tudomásul vették.

Ezen a munkán meleg családi ünnepség keretében Halász Adolf, Miklóssy I. Béla, Lázár Lipót, Mihályfi Dezső ttv. -mindnyájan tiszteletbelii tagjai páholyunknak- megkapják a páholy legújabb díszjelvényét, melyet Halász Béla főmester néhány keresetlen mondat kíséretében nyújt át a régi, érdemes ttv.-nek.

Az év első hónapjaiban, sajnos, több halálozásról kellett tudomást szereznünk.

dr. Singer Márton tv. régi kipróbált tagja a Galileinek, sok vándorlás után Sydnyben megtelepedve márciusban ökk.

dr. Lányi Lajos tv.-t is elvesztettük, aki 42 évig volt lelkes tagja páholyunknak, májusban ökk., önkezével vetett véget életének.

Szmik Lajosnéról is emlékezzünk meg, aki 90 éves korában halt meg és mint nővér szabadkőművesi elvek szerint élte le napjait.

Márciusban volt a páholy utolsó díjemelő munkája. A későbbi hónapokban további ttv.-et szemelt ki a mesterértekezlet, kiket díjemelésben kívánt részesíteni. Ezek a következők:

legényfokba	mesterfokba
dr. Biernitzky János	Bogyó István
Faragó György	Halász János
Fülei-Szántó László	Molnár László
Schiller György	Pálos Ferenc
dr. Ványolós János	dr. Sebestyén Sándor
Weltzl Sándor	Vaits Ferenc
Havas Jenő	Kónya Sándor

Az avatási munka napja június 13-ra volt kitűzve, melyet a páholyok feloszlatása miatt megejteni már nem lehetett.

Május 23-án tartott utolsó felvételi munkán Bernáth Gyula, Fürst Dezső, dr. Horusitzky Zoltán, Mechlovits Zoltán és Pirisi János keresőket iktattuk a tv.-i láncba, kik a bekövetkezett feloszlatás miatt csak néhány szertartásos munkán vehettek részt.

Az utolsó érdemleges munkát május hó 30-án tartottuk. A régi törzs öt év folyamán sok új értékes hajtással terebélyesedett. A föloszlatáskor a Galilei páholynak 65 aktív tagja volt és öt évi munkálkodása alapján bízvást állíthatjuk, hogy a Galilei páholy úgy, mint régen, az új időkben is mindvégig szilárd oszlopa volt a magyar szabadkőművességnek.

- - -

A huszonhat évi kényszerszünet után 1945-ben jelentkezett maroknyi szabadkőműves megkezdte a Szövetség újraépítését. Telve optimizmussal láttak munkához, emellett ki-ki a maga helyén kivette részét a romokban heverő ország felépítési munkájából: tudatában annak, hogy egy új ország, egy új világ felépítésénél segédkeznek, végzik szabadkőművesi munkájukat.

A csekély számban életben maradt magyar szabadkőművesség ivadékai a régi kőműveseknek, erejüket megfeszítve akarják kivenni részüket abból az építőmunkából, amelyből egy felszabadított ország, nagyobb jólét és boldogabb társadalom alakul ki.

Az idők megváltozását szem előtt tartva a Np. Vezetőségére óriási feladat hárul és e szerint szabja meg programját, ad irányítást a páholyoknak, melyet dr. Supka Géza Nm. 1947-ben egyik írásában így fejezett ki:

"Jóságot az embernek, haladást a társadalomnak, békét a világnak!"

A Vezetőség azt is jól tudta, hogy öregebb ttv. a múltba tekintenek vissza, de tudatában volt annak az igazságnak is, hogy a magyar szabadkőművességnek elsősorban a jelen problémáival kell foglalkozni, bár a múltról sem szabad megfeledkeznie. Körültekintő, nehéz és felelősségteljes munkáját Gerő Andor főtitkári jelentései igazolják, mert a magyar szabadkőművesség munkaprogramját a páholyokkal együtt ezek szerint állították össze.

Ily módon ismerkedtek meg a ttv. az új világ eszméivel és ily módon állott a szabadkőművesség a közösség szolgálatába, amelyet pregnánsan a Nm. által kiadott jelszó: "Együtt a néppel" fejez ki.

- - -

Hegedüs Nándor főszónok tv. a centenáriumi ünnepi beszéde során ugyancsak ezen kérdéssel foglalkozott, mondván:

"A XX. század uralkodó gondolata a szociális igazságtevés. Soha nem lehet többé egyik embernek a másikat kizsákmányolni. Mi ott voltunk a vallásszabadság kivívásánál, a privilégiumok eltörlésénél, a polgári jogegyenlőségnél, a nemzetek felszabadításánál, ott kell lennünk a munka felszabadításánál is ... helyeselnünk kell azt is, hogy ma a föld méhének kincse, bánya, vasérc, alumínium a közösség vagyonába ment át ... igaz, hogy nem mindíg szabadkőművesek írják ugyan alá a haladás, szabadság, civilizáció történelmi okmányát, de rendszerint ők készítik elő."

Ugyanezen ünnepi szónoklat alkalmával Hegedüs főszónok tv. beszédét így folytatja:

"Kétszáz év alatt a magyar társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális átalakulásoknak a szabadkőművesség volt az előkészítője, mi értettük meg, másokat megelőzve, mindíg az idők kívánságait, ha a nagy eszméket gyakorlatilag nem is mi valósítottuk meg. Mi vetettünk ugyan, de mások arattak ...A szabadkőművesség erőssége az, ami bizakodással és lendületével át fog segíteni bennünket azon a forradalmi hullámzáson és létrehozza a haladás és világosság vívmányait egy nehéz, átmeneti korszak után, amely a polgári demokráciából a szociális demokráciába vezet."

- - -

Ebben a szellemben folytatta öt éven keresztül a magyar szabadkőművesség munkáját, tanújelét adva felelősség-érzetének, tehát az ország és az új társadalmi rend felépítésének munkájából ténylegesen kiveszi a maga részét. Az új eszmék tárgyalása minden páholy munkaprogramjában megtalálható. Emellett fontos missziót tölt be a Np. Vezetősége, amikor az országról külföldön terjesztett hamis híreket a külföldi szabadkőmves főhatóságok és ttv. útján igyekszik cáfolni.

Az első ilyen eset, amikor a vallásszabadság megsértéséről elterjedt hírekkel száll szembe. A világ minden tája felé hírdeti, hogy itt vallásának gyakorlása miatt senkit sem üldöznek, itt mindenki szabadon imádhatja Istenét.

A magyar szabadkőművesség 200 éves fennállásának megünneplése a "béke" jegyében folyt le. Ez alkalommal, most már másodszor, fordul a Vezetőség a világ szabadkőművességéhez, hogy foglaljanak állást a népeket egymás ellen uszító, újabb világháborút felidéző propaganda ellen.

Az "ötéves terv" meghírdetése után a kérdés megvilágítása minden páholy munkaprogramjában szerepel, amikoris a Szövetségtanács a következő deklarációt hozta:

"A magyar szabadkőművesség az ötéves terv megvalósítását és az egész magyar nép haladó erőinek e célra való egyesítését támogatja. Másfelől minden szabadkőművestől elvárja, hogy a maga munkaterületén minden képességével-tudásával és odaadásával szabadkőműveshez illő buzgalommal szolgálja az öt éves terv ügyét."

- - -

Öt éven keresztül -amíg a szabadkőművesség létezett- ilyen szellemben munkálkodott. 1950. év elején több oldalról hangoztatják, hogy a szabadkőművességre már nincsen szükség. Az intézmény már idejét múlta, mert mindazon eszméket, melyeket a szabadkőművesség evolució útján kíván megvalósítani, a kommunizmus revolució útján már meg is valósította.

Természetes, hogy ilyen támadások ellen nyomós érvekkel tudna a szabadkőművesség védekezni, sajnos azonban, aligha eredménnyel.

A múltban bűnéül rótták fel a szabadkőművességnek, hogy a világosságot terjeszti, hírdeti az emberi egyenlőséget, az igazságot és egyenjogúságot. Baj volt, hogy küzdtünk a humanizmusért, a szociális haladásért és mindezekért a szabadkőműveseket kommunistáknak tartották. Ennek dacára 1919-ben ezekért feloszlatták a magyar szabadkőművességet.

A sors iróniája, hogy 1950-ben a fentebb vázolt munkásság dacára sem tartják a szabadkőművességet időszerűnek, sőt reakcióval vádolják.

Benedek Marcel Nm. tv. 1950. évi újévi szózatában bölcsen imígyen írja:

"Ha 1910 körül pionírok voltunk, 1920 és 1945 között "maquis"-ban dolgozó ellenállók, ma szanitéceknek kell lennünk." Mégis szomorúan kellett megállapítanunk, hogy hamarosan elkövetkezik az idő, mikor nem folytathatjuk az emberiség felvilágosítása érdekében eddig végzett munkánkat.

Így jutottunk el 1950. június hónapjához, amikor az ég hirtelen beborult fölöttünk. Június 6-án Révai József népművelési miniszter elhangzott beszédéből látni lehetett, hogy ismét nehéz napok következnek a magyar szabadkőművességre. A támadás másnap a sajtóban folytatódott és a Vezetőség a Szövetségtanáccsal karöltve úgy határozott, hogy egy beadványban kísérli meg az ellenünk elhangzott vádakat -melyek nyilván a tények félreismerésén alapulnak- megcáfolni. A beadványt Benedek Nm. bölcs megfontoltsággal fogalmazta meg és azt június 12-én délben adtuk le a Népművelési Miniszteri hivatalban.

Már ugyanaznap délutánján, 4 óra tájban, Székházunkban megjelentek az Államvédelmi Hatóság kiküldöttei és lefoglalták helyiségeinket; a házban lévő ttv.-et igazoltatás után elbocsátották.

Egyidőben lakásukról előállították Gerő Andor főtitkár és Acél Antal főkincstáros ttv.-et és a hatósági kiküldötttek vezetője előttük felolvasta a Belügyminiszter rendeletét, mellyel a magyar szabadkőművességet feloszlatta és összes vagyonát már zár alá vette.

Másnap, június 13-án a reggeli sajtóban a következő hivatalos közleményt olvashatták a ttv., amelyből tudomásul vehették, hogy a magyar szabadkőművesség megszűnt létezni:

"A belügyminiszter közli: a belügyminiszter feloszlatta a szabadkőműves páholyokat, melyek, főként az utóbbi időben, a népköztársaság ellenségeinek, a tőkés elemeknek és a nyugati imperialisták híveinek gyülekezőhelyévé váltak."

Evvel az aktussal a magyar szabadkőművesség és a páholyok 1945-ben, a felszabadulás után, oly nagy ambicióval megkezdett és oly nagy szeretettel és kitartással folytatott munkásságukat kénytelenek voltak beszűntetni, a magyar szabadkőművesség megszűnt létezni.

A valóság az, hogy az igazi tények fel nem ismerése alapján elhangzott vádak ellen nem védekezhettünk, beadványunkra válasz sem érkezett, a miniszter nem hallgatta meg a szabadkőművesség vezetőit.

- - -

- - -