Művelôdés
Szabadkômuvesek
Nagyváradon
Jakó
Zsigmond és Jordáky Lajos tanítványa, Kupán Árpád, nagyváradi történész
„hiánypótló történelmi tabló" (Bíró Béla) megírására vállalkozott. A
Nagyváradi Ady Társaság gondozásában és kiadásában nemrég napvilágot látott
könyve alapos kutatómunka gyümölcseként dolgozza fel a nagyváradi
szabadkômuvesség történetét. Sokat vitatott témához nyúlt a szerzô, hiszen a
zárt szövetségként ismert, lappangó titkok övezte
szabadkômuves-mozgalomban gonosz erôk muködését sejtette, sejti a világ ma is.
A Szabadkômuvesek Nagyváradon címu könyv kortöténeti dokumentumokra hivatkozva
igyekszik elhessenteni a titokzatosság leplét: „Nagyvárad a 19. és 20. század
fordulóján jelentôs szabadkômuves-központ volt. Az itt muködô szabadkômuves
páholyok fontos szerepet játszottak a város szellemi-kulturális,
társadalmi-szociális életében, de az országos mozgalom fejlesztésében is.
Kutatásaim célja az volt, hogy feltárjam, miért alakult ki ez a mozgalom városunkban,
kik voltak elindítói, milyen célkituzéseik voltak, mit valósítottak meg
ezekbôl. Nem volt szándékom a szabadkômuvességet megvédeni vagy népszerusíteni,
de megvádolni, leleplezni sem. ... Felkutattam azokat
a hiteles és megbízható forrásokat, amelyek a témához kapcsolódtak, ezeket
sorakoztatom fel, idézem legtöbbször szó szerint, hogy az olvasó tárhassa fel,
kik voltak, mit alkottak, mit tettek a nagyváradi szabadkômuvesek" –
ajánlja eligazítójában Kupán Árpád.
A
mozgalom kialakulását ismertetô szerzô tisztázza a misztikus szertartások miatt
legendásnak tunô valós történeteket az 1700-as évek Angliájából elindult
szabadkômuvességrôl, amely, szerinte, alkotmányában támogatja az erkölcsös,
tiszta, vallásos életet. Tárgyalja a szabadkômuvesség egyházi üldöztetését és a
világ nagy forradalmaiban betöltött szerepét. Napjainkban például a legtöbb
szabadkômuves az amerikai kontinensen él.
A
könyv lapjain a magyar szabadkômuvesség 18. századi elterjedésébe is
bepillantást nyerhetünk. Az elsô beavatásoktól – melyek 1742-ben
Bécsben Ferenc lotaringiai herceghez, Mária Terézia férjéhez fuzôdtek – a
szerzô az erdélyi és felvidéki elit csatlakozásáig tárgyalja rendre a különbözô
régiók szabad és haladó gondolkodóinak bekapcsolódását. A mai Románia
területének 28 városában lelt szabadkômuves páholyokat; Nagyváradon például
három páholy is alakult a 19. század végén és a 20. század elején. Utóbbiak
közül részletes betekintést ad a László király páholy muködésébe, elénk tárja a
szabadkômuvesség váradi felvirágzását, heves politikai tánykedését, a Holnap
antológia megjelenéséhez fuzôdô szerepét.
A
szerzô a korabeli szabadkômuves beszámolókat, feljegyzéseket, iratokat és
dokumentumokat felhasználva, idézve rajzolta meg a nagyváradi páholyok
történetét. A haladó szellemiségu Várad gyors fejlôdésének fontos tényezôje a
szabadkômuvesség kibontakozása, ezért érdekes olvasmány lehet a mozgalom és a
város története iránt érdeklôdôknek is, hiszen kevésbé ismert aspektusaiban
világítja meg az újkor hajnalán levô Pece-parti Párist.
BALLA
TÜNDE