2003. december 17.

1. Bevezetésként

Napjainkban a számítógép használata szinte észrevétlenül épül be a mindennapjainkba, sokszor csak akkor vesszük észre az informatikai eszközök használatát, ha tudatosan fókuszáljuk figyelmünket. Így van ez különösképpen azokon a területeken, amelyeket nem asszociálunk szorosan az informatikával.

Jó példa erre, hogy idejövet bizonyára többen közölünk hallgatták például a Sláger rádiót az autóban, anélkül, hogy tudatosult volna bennük, hogy egy számítógépen futó program paraméteres listaleíró nyelve alapján statisztikailag válogatott multimédia adatbázis psziho-akusztikai alapon menedzselt, mpeg-2 eljárással veszteségesen tömörített állapotban tárolt objektumai akusztikus reprezentációjával töltötték el az időt.

Az előbbi rettenetesen hangzó mondat okozta döbbenetet vagy derültséget –amiről az írás pillanatában még nem tudhatok, mivel ez a hallgatóság pillanatnyi kedélyállapotától, reakciójától is függ- csak a figyelem felkeltésére kívánom felhasználni, illetve ezzel kapcsolatban csak utalnék arra, hogy ebben a szélsőséges esetben az adásszerkesztő számára szimbólum birtoklása a dolog birtoklásával egyenlő.

A rajzolatnak különös jelentőséget ad hogy a számítógépes zeneszerkesztés az elmúlt hetekben átlépte a Rubicont. Nem terveztem a rajzolat megszakítását közbevetett demonstrációval, de ezt úgy érzem ezt meg kell tennem. Kérem, hogy az elhangzó rövid dalt hallgassuk meg figyelmesen, a gépiesség jeleit keresve.

(Lola demo)

A figyelmes, felkészült hallgató felismerhette, hogy a női vokált egy úgynevezett virtuális zenész szoftver generálta. Azonban az átlagos zenehallgató számára ez már a jelenlegi fejlettség mellett is detektálhatatlan marad.

 

1. A rajzolat szerkezete, alaptételei

A rajzolat három, egymástól jól elkülöníthető részből áll. Az első rész megkísérli végigkövetni a hangzó zene iránti mennyiségi és minőségi igény társadalmi szintű változását, majd a műszaki lehetőségek bővülését helyezi a társadalmi elvárásokkal közös kontextusba. A második rész célja egy társadalmi szintű SWOT analízis nyújtása a modern zene-előállító és szolgáltató rendszerekről. A módszer első látásra idegen a társadalomtudományoktól, amelyek felségterületén próbál a rajzolat kalózkodni, de a marketing eszközeit nem szabad lebecsülnünk, mivel a haditechnikai kutatásokkal összemérhető fejlesztés áll eme gyakran lenézett mesterség mögött.

A hangkeltés műszaki szempontjait nem fogom érinteni, csak olyan címszavakban, melyek az összefüggések megértéséhez szükségesek, mivel nem tartom lehetségesnek használható műszaki ismeretek átadását a jelen rajzolat terjedelmében.

Végül a rajzolat levezetésképpen egy rövid demonstrációval zárul.

A ZENE definíciója a rajzolaton belül: Itt kell elnézést kérnem a tanult zenész hallgatóságtól, hogy ebben a rövid írásműben a klasszikus definíció helyett a “zene az, amikor hangokért fizetnek, a hangszer pedig az eszköz, amely ezeket a hangokat előállítja” meghatározást használom. Nem becsülöm le a klasszikus zenét, sőt csak tisztelegve tudok gondolni a művelőire és a hallgatóságára, de a jelen korban sajnos a szerepe oly csekély, hogy az idézőjeles társadalmi matematikában a folyamatok vizsgálatánál a hibahatár alatti elhanyagolható tényezőként szerepel.

Remélem, hogy ezt a sötét képet valaki egy másik rajzolatban meg fogja cáfolni, vagy rávilágít a változáshoz vezető útra.

 

2. Társadalmi, műszaki alapok

1. A társadalom változó elvárásai a hangzó anyagokkal szemben

Minden változás csak úgy értelmezhető, ha megjelöljük azt az időszakaszt, melynek két végpontján az állapotokat összehasonlítjuk. Newton óta tudjuk, hogy ez a szakasz függvények esetében infizitemálisan kicsi is lehet, de a társadalom elemzése esetén nem lehet ilyen egyszerű modellből kiindulni. Mégis, ha kezelhető egyszerűsítéseket alkalmazunk, akkor három korszakot különböztethetünk meg.

Az első korszak elvileg a hangrögzítés feltalálásával kezdődött, de hatását tekintve a rádió műsorszórás színrelépésétől a konzumer elektronikai forradalom kezdetéig tartott. Ebben a hosszú periódusban játszódott le az elektronikusan közvetített hang elfogadása, az igény felébredése.

A második szakaszban, a hetvenes években lezajlott konzumer elektronikai forradalom során történt meg a média végberendezések elterjedése, ennek a korszaknak a csúcsterméke a CD, amely az első elterjedt digitális médium lett.

A harmadik korszakot az elekronikus, és ebből szervesen adódóan a számítógépes zeneszerkesztés első szabványa, a MIDI megjelenése indította 1980-ban, párhuzamosan a média robbanás (többcsatornás, műholdas TV, helyi rádiók, TV-stúdiók) lezajlásának a betetőzésével.

Ez a szakasz napjainkra érte el első virágkorát, ahonnan új csúcsok meghódítása vagy a hanyatlás következhet.

Az első két korszakban az egymás mellett haladó mennyiségi és minőségi változások hatására az egyéni elvárás eljutott arra a szintre, hogy szinte minden közösségi esemény –ez alatt a passzív, műsorként közzétett konzerv programokat és a társadalmi érintkezés formáit (pl. esküvő vagy bevásárlás) értem- zenére történik. A hallgatók számára természetes kívánságnak tűnik, hogy minden műsor egyedi szignállal, főcímzenével rendelkezzen.

Mivel a már említett média robbanás következtében az elmúlt negyedszázadban az a mindenki által nézhető, hallgatható párhuzamos műsorfolyamok száma mintegy húszszorosára növekedett, ez az elvárások növekedésével együtt mintegy két nagyságrend növekedést jelentett a köznapi hallgató által könnyen megkülönböztethető dallami és szöveg tulajdonságokkal rendelkező zenei hanganyagok előállítása terén.

A populáció zenei tehetség eloszlása egy gyakorlatilag időben konstans statisztikai eloszlást követ, ezért az egy zeneszerzőre, zenészre eső “termelési elvárás” teljesítése a hagyományos módszerekkel lehetetlennek bizonyult. Csupán érdekességként megemlítem, hogy a zenei tehetség megjelenése a mindenkori teljes felnőtt populációban az alábbi becsült, soha tényleges kutatásokkal alá nem támasztott, de nem figyelmen kívül hagyható valószínűségeket követi:

Zenét élvezettel hallgatja: 8*10^-1

Hangszeres játékra alkalmas: 2*10^-2

Hangszeres hivatásos zenész lehetne: 8*10^-3

Előadó művész kvalitásokkal rendelkezik: 1*10^-3

Önálló művészi egyéniség: 8*10^-5

Zeneszerzői tehetség: 4*10^-5

Zseni: ?

Itt a kérdőjel nem csak azt jelenti, hogy a zseni megjelenését nem tudjuk statisztikailag valószínűsíteni, de azt is, hogy a világnézetemmel nem tartom összeegyeztethetőnek magát a gondolatot sem, hogy pusztán biológiai statisztikai számként beszéljünk egy, az Isteni szikrát magában hordozó emberre, mivel ebből a gondolatmenetből következhetne hogy ad absurdum a próféták, messiások megjelenésére is e módon kellene gondolnunk.

Természetesen az így adott számokat, amelyek a nyers tehetség szintet jelentik, az adott társadalom zenei képzésének megfelelő kibontakozási valószínűségével meg kell szorozni. Ez mindig kisebb egynél, de jelenleg egynél nagyságrendekkel is kisebb lehet.

2. A társadalmi igények és a műszaki lehetőségek összefonódása

A robbanásszerű igény növekedés nem egy jól körülhatárolható, lineáris módon ábrázolható fejlődést eredményezett, mivel a társadalom egy többszörösen visszacsatolt, kaotikus atraktorokkal leírható nemlineáris rendszer. A műszaki és társadalmi változás eredménye tehát egy kaotikus átmenet atraktorokhoz történő igazodása révén jelenik meg, ez a letisztulási folyamat véleményem szerint éppen most zárul le a fejlett nyugati társadalmakban.

A zenetermelés személyi korlátai kiküszöbölésére a digitális hangszerelés eszközei és a szoftver stúdiók mellett, amelyek a személyi kreativitást kiterjesztő munkaeszközöknek tekinthetők, megjelentek a vadhajtások is, mint például a pitch (hangmagasság) korrektor, ami lehetővé teszi hogy egy esztétikailag megfelelő énekesnő produkcióját egy előre definiált skálához rögzítsük, lehetetlenné téve a hamis éneklést.

Az előbbiekre iparos családból való származásom és neveltetésem miatt úgy tudok tekinteni, mint egy élesebb szerszámra, de az utóbbit egyenesen csalásnak tartom, bár együtt érzek a felhasználóival. Non omne, quod licet, honestum est. (Julius Paulus, Digesta 50. könyv, 17.-fragmentum, 144 paragrafus. ca. AD 200)

3. A számítógépes hangkeltés

A digitális hangkeltés története nem a közelmúltban kezdődött. Mint minden jelentős természettudományos és műszaki eredmény már régen, esetleg több mint egy évszázada szigorlati tétellé vált a matematikai tanszékeken, mire a társadalmi körülmények és a műszaki lehetőségek fejlődése lehetővé tette a mérnökök számára felhasználásukat. A legfontosabb matematikusok akiknek a jelenlegi hangáradatot köszönhetjük a XIX. században Fourier, Laplace (szk), Bessel, Chebishev illetve a XX. században Neumann, Neuquist, Shannon voltak.

Most arra kell gondolnom, hogy a huszadik század matematikai felfedezései vajon milyen rajzolat tárgyát fogják képezni a XXII. század első éveiben?

A számítógépes hangkeltésről addig, amíg a személyi számítógépek nem fejlődtek ki nem érdemes beszélnünk, mivel a társadalmi hatásuk jelentéktelen maradt. A PC-s hangkeltés sem akkor lett zene termelési tényező, amikor a XX. század hetvenes éveinek végén az első széleskörben elterjedt modellek megjelentek, mivel a hangjuk csak játék célra volt alkalmas.

A professzionális felhasználás lehetőségét egy, a számítástechnikától távol álló terület, az elektronikus billentyűs hangszerek számára kidolgozott összekapcsolási szabvány, a MIDI 1980-as megjelenése hozta el. Az eredeti célt meghaladva, már néhány hónapon belül megjelentek az első, nehezen kezelhető, de az akkori környezetben hihetetlen lehetőségeket nyújtó úgynevezett tracker programok. A robbanásszerű fejlődésre jellemző, hogy hazánkban 1981-ben teljes körűen működőképes rendszert mutattak be, és forgalmaztak a szegedi Szalay testvérek, MUZIX 81 néven.

A MIDI tracker program, a midi interfész és egy személyi számítógép segítségével először vált lehetővé a zenészek számára, hogy egy billentyűs hangszer, szintetizátor összes hangszínét felhasználva szólamonként játszanak fel zenedarabokat, úgy, hogy ezt akár a hálószoba sarkában is megtehették. Az ének szólam felvétele természetesen ekkor még nem volt így megoldható.

A következő jelentős változásra több mint egy évtizedet kellett várni. A kilencvenes évek közepére a személyi számítógépek teljesítménye a pentium processzorok és a 16 bites hangkártyák együttes megjelenésével elérte azt a szintet, amikor minden, a stúdiókban szalagos magnetofonokkal, keverőkkel és hardver bázisú effekt egységekkel megoldott feladat megvalósíthatóvá vált egy elérhető árú személyi számítógép segítségével.

Ma egy személyi stúdió az alábbi eszközökből épül fel, természetesen a számítógépet alapként értve:

Hangkártya: A külvilággal történő kapcsolattartásra szolgál, bemeneti egységként. Minősége csak a mikrofonos felvételek esetén fontos, mivel a szoftveresen előállított hangok esetében a hangkártya csak monitor szerepet tölt be.

MIDI billentyűzet: Gyakori, de nem kötelező elem, főleg zeneszerzéssel foglalkozók használják, de nem elengedhetetlen tartozék, mivel az algoritmikus és loop bázisú rendszerek esetében, valamint csak rögzítő (magnetofon) feladatot ellátó rendszerekben nem játszik szerepet.

CD író: Ez az eszköz teszi lehetővé a végeredmény tetszőleges felhasználásra alkalmas formában történő kivitelét a digitális rendszerből.

Zenei CAC szoftver: Főleg hangszerelési feladatok gyors megoldására alkalmas, hihetetlenül erőteljes eszköz. Egy egyszerű harmónia váz és a kívánt stílus, sebesség megadása után matematikai algoritmusokban megfogalmazott zenei szakértői rendszer generálja le a nyers, de már több szólamban hangszerelt MIDI fájlt, további feldolgozás céljára. A demonstráció során egy típusa bemutatásra kerül.

Video “gumizene” generátor: Előre definiált, de paraméterezhető zenei frázisokat tartalmaz, hangulati elemekre bontva. Segítségével a videó feldolgozás során tetszőleges hosszúságú, a vágásokhoz igazított zenei aláfestést generálhatunk, közvetlen felhasználás vagy további feldolgozás céljára.

Szoftver stúdió: Egy digitális, soksávos magnetofon, keverőpult, kotta editor, szekvenszer program együttese, a PC-s zeneszerkesztés mindenese.

Plugin effektek: A szoftver stúdiókkal együtt használható, például visszhang vagy zengető effektek, valós időben futtathatók a virtuális keverőpulttal együtt.

Szoft szintetizátorok: Híres elektronikus hangszerek matematikai modell alapul megvalósításai, hasonló kezelő felülettel, hangzással.

Szemplerek: Akusztikus hangszerek hangmintáit tárolják, segítségével valósághű megszólalást lehet elérni, komolyzenei stílusokban is készíthetők velük felvételek. Az alábbi hazai vonatkozású hír részlet jól bemutatja a lehetőségeket:

november 25. 15:18
[Index]

A Shirokuma bemutatta a Notre Dame de Budapest Pipe Organ Samples hangminta-gyűjteményt, amely Tascam GigaStudio szoftverhez készült. A projekt nem titkolt célja, hogy a gyönyörű hangú magyar hangszereket megismertesse a világgal, és emellett az élő orgonamuzsika támogatásához is hozzájáruljon: a cég a bevétel több mint felét a templomoknak ajánlja fel az orgonák állapotának megőrzése érdekében. A készletben a crescendo, tremoló és redőnyeffektusok mellett még az orgonamotor és a regisztráció hangját is rögzítették a fejlesztők. A Pipe Organ Samples hangminta-gyűjtemény listaára 450 euró.

Virtuális instrumentek, zenészek: Egy ismert zenész, vagy énekes a saját stílusában játszik fel sok, adatbázisba rendezett töredéket. Ennek eredményét hallhattuk a rajzolat bevezetőjében a Lola demó alatt.

Loop bázisú rendszerek: Hangmintákon alapuló kreatív eszköz. Ez az eszköz átvezet bennünket a jenkori változások időszakába, erről a paradigma váltásról bővebben kívánok szólni.

1. Paradigma váltás a géppel segített zeneszerzésben

Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan kapcsolható ez a fogalom a zenéhez, meg kell világítanom a paradigma fogalmát, hogy közös nevezőre kerüljünk.

Paradigma: egységes korszakot és tudós-közösséget általánosan jellemző “látásmód” vagy beállítódás. Zárt az alternatíváitól elkülönülő gondolati rendszer, elmélet, doktrína. Bizonyításra vagy összehasonlításra alkalmazott példa köznapi értelemben, egy időszakban uralkodó elméleti modellvariáns. Azoknak az előfeltevéseknek és feltételének az összességét, amelyek mellett egy kijelentés tudományos volta általánosan elfogadható és elfogadtatható, Thomas s. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete c. könyve óta jelöljük paradigma kifejezéssel.

Kuhn a paradigmát meghatározó uralkodó elméletnek nevezi, amely általánosan elfogadott magyarázatként, a társadalmi valóságra vonatkozó modellként értelmezhető.

Nézete szerint átfogó módszertani szabályok együttese, ugyanakkor a jelenségekkel szembeni intuitív a-lapbeállítottságot is magában foglalja. (pl. a klasszikus arisztotelészi filozófia, az einsteini relativitás elmélet egy-egy paradigmát testesít meg, amelyek egymással összehasonlíthatatlanok, nem összemérhetők.)

A paradigma maga is modell, egy tudomány művelésének mintája, történeti kategória, amely egy ponton uralkodóvá válik, hogy sokasodó kérdőjelek hatására forradalmi váltás után egy másik ponton megdőljön.

A paradigma nem csupán leírja az adott tudomány művelésének a módját, hanem előírja miként kell a tudományt művelni. Nem csupán a tudományon belüli, hanem ahhoz képest külső tényezőkre is utal. Nemcsak a magyarázatot, de már magát a megismerést is meghatározza.

Ezen talán hosszúra sikerült előkészítés után rátérek a rajzolatom talán legprovokatívabb részére. Véleményem szerint a zeneszerzés, és így a számítógéppel támogatott zeneszerzés is a klasszikus, “High-tech gépzongora” paradigmát követte egészen az elmúlt évekig. A zene legkisebb egysége a hang volt, melynek magassága, hossza volt jelölhető a kottákon elsődlegesen, illetve másodlagos, de nem egyértelmű jelzésekkel a hangzás dinamikája (például forte) és hangszíne (hegedű) is megadható.

A modern szemlélet, melynek még nincs neve, a loop bázisú rendszerekből nőtt ki. A loop angol kifejezés itt egy pontosan meghatározott hosszra darabolt, önmagához átmenet nélkül illeszthető, egy-néhány ütemes hangfelvételt jelent. Elterjedése magával hozta a több száz, több ezer hangmintát tartalmazó hangzás gyűjtemények megjelenését, de a legnagyobb változást mégis a jogászi felfogás zenei elfogadtatásával okozta, mivel a hangmintákat szabadon felhasználható, royalty mentes alkatrészként árusítják. Ennek eredményeképpen a zene ezen felfogás szerint olyan, tovább nem osztható részekből áll, ami után már nem kell jogdíjat fizetni.

Nem olyan fekete természetesen az ördög, amilyenre festik. Ennek az elvnek a segítségével egy kreatív, jó izéssel rendelkező ember meglepően élvezetes háttérzenéket tud előállítani, úgy, hogy a matematikai alapon működő rendszerek merevségét, kreativitást pusztító szemléletét el tudja kerülni, megoldva a jelenkor zenei termelési válságát.

Úgy vélem, hogy a zeneszerzők három jól elkülönült kasztra fognak szétválni, a pótolhatatlan egyedi egyéniségű művészek mellet megjelenik a hangzás előállító és a hangzást felhasználó alkalmazott zenei iparosok szélesebb rétege is.

Álljon itt egy pár soros termékleírás példaként, hogy mi vásárolható meg jelenleg a piacon:

"Pompás Zongora 1 & 2" 80 egyedi figurát tartalmaz (a legtöbb 16 taktus hosszúságú), mindegyiket 14 kulcsban ismétlik el (C, G, D, A, E, F, H, Am, Em, Dm, Bm, C#m, G#m, F#m) és a 48 multioktáv stílusú befejezés öt dúr hangnemben (és a relatív moll hangnemeikben) mindösszesen 1600 mintát jelent. A figurák és lezárások egyenletesen vannak elosztva 90 és 120 leütés/perc között, ez még több hajlékonyságot kölcsönöz a készletnek”

 

3. A számítógépes zeneszerkesztés elterjedésének társadalmi hatásai

A hatásokat a marketingben ismert SWOT analízis formájában adom meg, szándékosan csak a lényeget, mint címszavakat kiemelve. Reményem szerint a leírtak vagy a rajzolatot követő hozzászólások során, vagy későbbi továbbgondolás által hozzá járulnak a jelenség helyes értékeléséhez:

• Gyorsan lehet széles körben elfogadható eredményt produkálni, így a zenei termelési válság megoldása lehet
• Erősíti a kis médiák (pl. helyi tv.) önállóságát
• Más eszközökkel gazdaságosan megoldhatatlan feladatokat egy művelt, de nem szakképzett ember könnyen elvégezhet – például egy amatőr film hangaláfestésének 5+1-es mozi szabvány szerinti elkészítését
• Az egyéni lehetőségeket kiterjeszti, mivel nagyon kis költségvetéssel stúdió minőségű hanganyagot (CD-t) lehet előállítani
• Bizonyos körben növeli a kreativitást, hobby eszközként kielégülést nyújt

• Nem interaktív, bár erre is vannak már kísérletek
• Végérvényesen elválik az előadó a hallgatóságtól, mivel nem lehet a művet élőben előadni

• Oktatási eszközként alkalmazva magasabb szintre lenne emelhető a zenei formák megértése
• Dokumentációs eszközként szolgálhat a szoftver stúdió egy CD-író segítségével. Kórus és hangszeres versenyek első körét lehetne az iskolákban felírt a CD-k segítségével lebonyolítani.
• Használata gyorsan megtaníthat egy bizonyos értékítéletre, néhány hét után a “király meztelen” érzés keríti hatalmába az embert a rádióban futó számok nagy részénél, és jobban tudja becsülni az értékes zenét.

• Sematikus megoldásokra hajlamosít
• Ízlésromboló hatású lehet ha nem párosul megfelelő műveltséggel és bölcsességgel
• A stúdió zenészek lehetőségét szűkíti a virtuális zenészi technika elterjedése

1. Demonstráció

Virtuális énekes ez már elhangzott

Zenei CAD szoftver

Szoftver stúdió – MIXDOWN. mp3

Loop bázisú szerkesztő, szoftver szintetizátor és effektek

Vissza