Jubilálnak
a szabadkőművesek
A
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Árpád a
Testvériséghez Szabadkőműves Páholy megalakulásának 135. évfordulója
tiszteletére Szabadkőművesek – Szeged – 1870 címmel jubileumi
rendezvénysorozatot rendez mától május 22-ig.
A
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Árpád a
Testvériséghez Szabadkőműves Páholy megalakulásának 135. évfordulója
tiszteletére Szabadkőművesek – Szeged – 1870 címmel jubileumi
rendezvénysorozatot rendez mától május 22-ig. Takács János főmester nyitja meg
ma 15 órakor a szegedi Somogyi-könyvtárban A szegedi
szabadkőművesség 135 éve című kiállítást, majd 17 órától a Móra Ferenc Múzeum
dísztermében Kiss Ernő népművelő vezetésével kerekasztal-beszélgetést
rendeznek. A vendégek: Takács János főmester, Jászberényi József egyetemi
tanár, Huzella Péter előadóművész és Tandi Lajos művészeti író.
--------------------------------------------------------
Az alábbi írást a Kelet című folyóirat 2000 / 1. lapszámából
idézzük:
A
szegedi "Árpád a testvériséghez" páholy
A páholy megalakítása Reimann Ede, würzburgi
színigazgató nevéhez fuzodik, aki 1870-ben
társulatával Temesvárott szerepelt. Mint a „Három
fehér liliomhoz" című páholy tiszteletbeli főmestere, Szegeden átutazóban
fölhasználta az alkalmat a „királyi művészet" számára munkásokat szerezni.
Munkálkodása révén 1870. május 29-én megalakul az „Árpád a testvériséghez"
törvényes és tökéletes páholy, 14 alapító taggal, német nyelvű alapító
jegyzőkönyvvel.
Az első fomester Csermelényi
Iván, Szeged városi tiszti ügyész, később tanácsnok, a Szegedi Kézműves Bank
elnöke volt. 1871-ben már négy szakosztály - beligazgatás,
társas életre való nevelés, szertartási-irodalmi, jótékonysági - működik a
páholyban.
A páholyélet kezdetben különbözo bérelt helyiségekben
zajlott, majd 1898ban önálló páholyházat építettek Thielen
Mária, osztrák hölgy (valószínűleg nővér) igen jelentos
támogatásával. A páholyban folyó irodalmi tevékenységet jellemzi, hogy 1892-tol
önálló kiadvány jelent meg a legkülönbözőbb témakörökben.
A szegedi szabadkőművesség kezdettol
fogva intenzíven vette ki részét különbözo
jótékonysági akciókban, az árvíz után újjáéledő város intézményeinek
kialakításában saját körű és nemzetközi gyűjtést szerveztek az árvízkárosultak
megsegítésére, adománnyal segítették a Somogyi Könyvtár kialakítását,
gyűjtöttek a szegény gyerekek segélyezésére, népkönyvtárat nyitottak,
javasolták rabsegélyező egylet fölállítását, bizottságot létesítettek a
siketnémák ügyének felkarolására, óvoda, önkéntes tűzoltó egyesület alapítását
kezdeményezték, pénzadománnyal segítették a színházi életet, megszervezték a Szegedi
Állatvédő Egyesületet.
Legnagyobb hatású, máig is működo kezdeményezésük a
gyermekmenhely (ma gyermekkórház), és az újszegedi
„Árpád otthon" megépítése és muködtetése volt.
A század végén a páholylétszám 188 fő volt, amelybol
mintegy 80 fő más városokban élt. Kézenfekvő feladatként jelentkezett a
szabadkőművesség terjesztése. A szegediek kezdeményezésére így alakult a
századforduló idején szabadkőműves kör Csongrádon és Zomborban,
majd páholy Zimonyban, Pancsován,
Szabadkán, Zomborban, Hódmezővásárhelyen, Nagybecskereken, Orsován.
1910-ben egy radikális csoport, kiválva az Árpád páholyból, megalakította a
„Szeged páholyt".
Az I. világháború alatt a páholyház hadikórházként működött, az 1920-as
betiltás után a vitézi rend székháza volt.
1946-ban ismét megindult a munka, az újjáalakulás során az „Árpád" és a
„Szeged" páholy egyesült. A taglétszám 1947-ben 35 fo,
1949-ben 44 fo, 1950- ben
60 fo volt. Az 1950-es betiltásig igen élénk páholymunka
folyt, sikerült a páholykönyvtárat is - részben - helyreállítani.
A betiltás után a páholyházat ismét elvették, az új hatalom ott rendezte be
székházát. Az Árpád páholy 80, majd 100 éves jubileumi üléseit már „páholyon
kívül", néhány szegedi és fovárosi testvér
részvételével tartotta.
A páholy újjáalakítása 1989. augusztus 29-én történt. Ettől az időponttól 1994-
ig a munkákat Budapesten tartottuk. 1994-tol a
törvényes és tökéletes „Árpád a testvériséghez" páholy ismét Szegeden
működik. 1995-ben, az alapítás 125. évfordulóján, az ősi páholyházban a
rituális munka mellett profán munkát is tartottunk.
Szerény anyagi körülmények között folytatjuk az Árpád páholy hagyományait a
jótékonykodás területén, e mellett testvéreink különböző, közérdeklődésre számot
tartó témában (zene, irodalom, építészet, gazdaság, egészségügy) profán
szférákban is tartanak előadásokat.
Az örök keletre költözött testvéreinket fiatalok és még fiatalabbak váltják
föl. A páholy létszáma pillanatnyilag 15 fő, megalapozott reményeink vannak a
további fejlődésre.