Forrás: Artmagazin III. évfolyam 4. lapszám 7. p.

Erkölcs szimbólumokban

Új sorozatot indítunk, amely szabadkőműves utalások után kutat - különös tekintettel azokra a műtárgyakra, építészeti emlékekre, amelyek valamilyen direkt, vagy indirekt módon kapcsolatba hozhatók a többnyire titkos mozgalommal. A titkosságból fakadóan a kutatható anyag rendkívül szűkös, és csak a legritkább esetben reprezentatív. Éppen ezért fontos relikvia a címlapon (levelünkhöz csatolt képen dl) szereplő finom kecskebőr-kötény, ami egy, a testvériség rendszerén belül már mester-fokozatot elért magyar páholytag tulajdona lehetett.

A szabadkőművesség eredete az idők homályába vész. Egyes elméletek szerint amikortól fogva tudunk róla, az nem a kezdet, hanem a fenyegetettség állapotának fokozatos megszűnése (vagyis már nem volt olyan erős a fő ellenfélnek számító katolikus egyház); a konspiráció szabályai fellazulhattak, és a titkos testvériségből a felvilágosodással összefüggő divatos mozgalom lett.

A legmerészebb teóriák szerint a szabadkőműves rítusok az egyiptomi beavatási szertartás továbbélései, amikor is az új fáraó látogatást tett a Holtak Birodalmában, hogy uralkodását már ennek a tapasztalatnak a birtokában kezdhesse meg. A “nagy utazás" módszere József és Mózes közvetítésével kerülhetett Egyiptomból az ősi Izraelbe, majd Salamon Templomának (illetve az annak helyén épült Heródes-féle templom) szentélye alá, titkos tekercseken megörökítve. Onnan a templomosok kiásták őket, majd tartalmukat a templomos rend feloszlatása után Skóciába menekült templomos lovagok hagyományozták a később magukat szabadkőművesnek nevező testvériségre. (Kapcsolt eredmény egyfajta Biblia-kritika vagy, hogy a Veronika kendőjeként tisztelt torinói lepel valójában a megkínzott temlomos nagymester vonásait őrizte meg az utókor számára, illetve, hogy a skóciai Rosslyn-kápolna valójában a jeruzsálemi Templom szabadkőműves indíttatású rekonstrukciója, aminek befalazott kriptájában ma is ott lapulnak az évszázadokon át megőrzött titkos tekercsek.) Mindezt a szabadkőműves rítusok látszólag értelmetlen szövegeit alapul véve következtették ki olyan amerikai szabadkőműves testvérek, akik viszont a történészkutatók rendjében csak laikus testvérnek nevezhetők..

“ - Mi hát a szabadkőművesség?

- Az erkölcs sajátos rendszere allegóriákba burkolva, szimbólumokkal megjelenítve.

- Mi az a három alapelv, amely a szabadkőművesség alapját képezi?

- Testvéri szeretet, segítség és igazság."

Ez a rövid részlet a beavatási szertartás szövegéből rávilágít arra, hogy a címlapon (e-levél kép mellékletekent dl) szereplő mesterkötény színezett rézmetszetén minden egyes motívum különleges jelentéssel bír: Salamon Temploma a háttérben, előtte a sakktáblamintával, soha be nem fejeződő építést, illetve a Nagy Építő-mester dicsőségét jelképezi. Mögötte a piramis utalás az egyiptomi misztériumokra (vö. Varázsfuvola, Sarastro ária), az előtérben a két oszlop az ősi szentély két oszlopát hivatott megidézni: a B betűs Dávid király dédapját Boázt jelenti, a J betűs Jákinról, a templomot felszentelő főpapról kapta a nevét. Az erőt, illetve az alapítást jelképezik. A mögöttük álló két fa akácfa, ami szintén jellegzetes szabadkőműves motívum, a szívósság allegóriája. (Magyarországon az akác meghonosítása Tessedik Sámuel nevéhez fűződik, aki az Alföld homokját kötötte meg az akác-telepítéssel. Tessedik a Festetich-birtokot hagyta ott az Alföldért, azt a Festetich-birtokot, aminek akkori tulajdonosa is elkötelezett szabadkőműves volt - a testvériségben Georgikon néven szerepelt.) A kaptár és a méhek a cseppenként, nagy szorgalommal összegyűjtött tudás jelképei, kaptáruk pedig szintén az építésre utal. A körző és a vonalzó az építés tudományának alapját képező geometria, vagyis föld-mérés eszközei, a kalapács és a véső pedig a Templom építőköveinek megmunkálására való, azért is látunk a metszeten egy még nyers és egy már megmunkált követ is. A földgömb is a tudomány győzelmét hirdeti itt, a köré tekeredő kígyó pedig Hermészre, pontosabban Hermész Triszmegisztoszra utal többek között.

T.T.

Képünkön:

Szabadkőműves mesterkötény

18. század második fele bőr, színezett rézmetszettel díszitve (28 x 32 cm)